Itt az újabb kamatcsökkentés

Újabb 0,25 százalékponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén, ezzel 4 százalékra csökken a kamat. A lépés nem okozott meglepetést, korábban a jegybank alelnökei és maga Matolcsy György jegybankelnök is jelezte, hogy vágni fognak, az elemzők is egyértelműen csökkenést vártak, a döntés érdemben így a forint árfolyamát sem befolyásolja.

Több a kérdőjel a folytatás körül, a szakértői előrejelezések sokfélék. Egyes elemzői vélemények szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusának hosszát alapvetően befolyásolhatja az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának kilátásba helyezett leépítése is. A legóvatosabb előrejelzést a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai adták. Szerintük a csökkentéssel véget is érhet az MNB enyhítési ciklusa, amely pont egy évvel ezelőtt kezdődött.

Úgy vélik, az infláció ugyan jóval az MNB 3 százalékos célszintje alatt jár, és a következő hónapokban még tovább lassulhat, Matolcsyéknak mégis lehet oka aggódni a külső finanszírozási környezet esetleges romlása miatt. Ráadásul a legutóbbi aktivitási adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye valamelyest erősödik, ez is csökkentheti a további monetáris enyhítésre irányuló nyomást.

Teljesen mást gondolnak a Bank of America-Merrill Lynch elemzői, szerintük az MNB enyhítési ciklusa 2014-ben is folytatódik és meg sem állnak 2,50 százalékos alapkamatig. Szerintük a csökkentésnek az állhat útjába, ha a forintárfolyam megindul a 320 forint/eurós szint felé.

Várható volt, de ennyi elég

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatójának vélménye szerint mostanában nem okoz meglepetést a jegybank, és most sem tette, amikor ismét 25 bázisponttal 4 százalékra csökkentette az alapkamatot. A piac korábban ennél agresszívebb vágást is beárazott, volt, hogy 3,5 százalék alatti kamatot sem tartottak elképzelhetetlennek. A mostani várakozások szerint még egy negyedszázalékos vágás van benne a pakliban. A mostani csökkentésben minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy a laza amerikai kamatpolitika végét vizionáló félelmek végül nem lettek úrrá a befektetőkön, és a fontosabb kockázatos piacok a júniusi megingások után stabilizálódni látszanak.

A magyar gazdaság fundamentumai nem sokat változtak: a növekedési kilátások lehangolóak, ugyanakkor inflációs nyomásról sem lehet beszélni. A pénzintézeti szektor továbbra is összehúzódik, ami viszont az ország nettó és bruttó külső adósságát is csökkenti, mérsékelve Magyarország pénzügyi kockázatait. A világ jegybankjai részéről összességében inkább további lazítás, mintsem szigorítás várható, ami szintén a kamatvágás irányába hatott.

Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője szerint a a kedvező villággazdasági környezet, az alacsony infláció gazdaság elhúzódó gyengélkedése, és különösen a beruházási aktivitás gyengélkedése alacsonyabb kamatszintet indokol, bár közismert a kamattranszmisszió gyengesége, és a hitelbővülésnek a gyenge keresleti oldal legalább annyira oka, mint a kínálati. A fent felsorolt tényezők nagy része továbbra is fennáll, úgy véli azonban, hogy a 4 százlékos szint elérésével a magyar alapkamat további csökkentése változatlan külső finanszírozási környezet estében már vállalhatatlanul felerősítené a a pénzügyi stabilitási kockázatokat és veszélyeztetné a forintárfolyamot is.

Ezért, hacsak a külső finanszírozási környezetben további érdemi javulás nem következik be, szerinte a mai vágást követően egy időre leállhat a kamatcsökkenés. Hogy egyáltalán újraindulhat-e egy olyan környezetben, amikor a Fed már deklaráltan a likviditásbővítő intézkedéseinek lassú kivezetésére készül, az legalábbis kétséges. Hogy kétségtelenül kritikus időponthoz érkezett a monetáris lazítás, abból is látszik, hogy Matolcsy György jegybankelnök az eddigi gyakorlatával szakítva 15 órakor mégiscsak tart sajtótájékoztatót, vélte a Takarékbank közgazdásza.

Elmondhatnák, hogy mikor lesz vége

„Nem meglepő az újabb kamatvágás, a kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor vannak kérdőjelek – fogalmazott Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője a mai kamatdöntést követően. Szerinte az infláció miatt egyelőre továbbra sem kell aggódnunk. 3 százalék körül van a maginfláció mértéke, a teljes fogyasztói árindex pedig bő egy százalékkal az MNB hivatalos, 3 százalékos célja alatt van.

Az infláció ráadásul továbbra is alacsony lehet, mert bár a tranzakciós illeték újabb emelése és a dohánytermékek árrésének emelkedése felfelé hat, a várható újabb rezsicsökkentés és a gyenge kereslet ezt bőven ellensúlyozza.

A kamatkilátásokkal kapcsolatban azonban mégis felmerülnek kérdések, mivel a további csökkentéshez egyértelműen fenn kellene maradnia a támogató nemzetközi környezetnek. Május óta azonban azt láttuk, hogy ez könnyen megváltozhat: volt egy rövidebb időszak, amikor például egyáltalán nem árazott a piac további kamatvágást, mivel a befektetők bizonytalanabbá váltak a tengerentúli monetáris politikai kilátásokkal kapcsolatban.

Az utóbbi hetekben azonban újra támogatóbbá vált a befektetői légkör. Emellett, a továbbra is számottevő külső adósság miatt szükség van egy bizonyos szintű kamatprémiumra. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy újabb devizahiteles programon gondolkozik a kormány, ami megbolygathatja a piaci nyugalmat. Az elmúlt hetekben újra javulni kezdő piaci hangulatban, az árazások alapján ismét az látszik, hogy 4 százalék alatt lehet a kamatvágási ciklus alja. Egyelőre azonban kitartunk azon véleményünk mellett, hogy nem lesz idén további monetáris lazítás. Ahogyan közeledünk a kamatcsökkentési ciklus aljához, egyre fontosabb, hogy az MNB valamilyen módon belefűzze kommunikációjába, hogy hol lehet vége a csökkentési ciklusnak, magyarázta Árokszállási.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!