Újabb vállalásokat kérhet az Európai Bizottság a kormánytól az uniós pénzekért

Navracsics Tibor a magyar kormány tizenhét vállalásáról elmondta: ezek olyan intézményi és jogszabályi változások, amelyek alapvetően a bizalmat hivatottak erősíteni. Az erősödő bizalmat mutathatja, hogy az Európai Bizottság elfogadta: a vállalások képesek kezelni az általuk említett problémákat, valamint az is, hogy az Európai Tanács meghosszabbította a teljesítési határidőt. A miniszter úgy látja, hogy nem kell kimeríteniük a hosszabbítást, a végrehajtás következő jelentős állomása november közepén, az Integritási Hatóság működésének megkezdésével jön.

A végső siker szempontjából ez kulcsfontosságú

Navracsics Tibor részletezte, hogy a bizalomnak két formája van, az egyik az intézményi bizalom, itt az a kérdés, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány megbízható partnernek tartja-e a másikat. A tárgyalások kezdetén erős volt az intézményi bizalmatlanság. A másik a személyes bizalom, a miniszter szerint Brüsszelben pozitív jel volt, hogy a tárgyalócsoport élén egy ismerős arc jelent meg, így volt közös hang, amiről el tudtak indulni, nem kellett ismerkedniük.

A korábbi uniós biztos a személyi bizalommal kapcsolatban elmondta azt is: a tárgyalások során kérdés volt, hogy bár az uniós forrásokért felelős minisztert ismerik, de mi a helyzet a többiekkel, akiknek konfliktusos nyilatkozataik is vannak.

Ehhez kell az intézményi bizalom erősödése. Nem azt a tárgyalási álláspontot képviseltem, hogy én egy elszigetelt tagja vagyok a kormánynak, aki egyeztetés nélkül a saját álláspontját tünteti fel a kormány álláspontjaként, hanem azt, hogy ez a kormány meg akar állapodni, konstruktív párbeszédben érdekelt, én csak a kifejezője vagyok ennek

– fogalmazott a politikus az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: a tárgyalások végső sikere szempontjából ez kulcsfontosságú.

Intézményesítetten és rendszerszerűen alapvetően Varga Judit és Navracsics Tibor tárgyal az Európai Bizottsággal, a jogállamiságról hangsúlyosabban az igazságügyi tárcavezető, az uniós forrásokról inkább Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter leszögezte, hogy ez csak a tárgyalási rendszer csúcsát jelenti, államtitkári, szakértői szinten is tárgyalnak, az egyeztetések gyakorlatilag folyamatosak, de a végső döntést mindig a politikai szint hozza meg.

Lengyelország intő példája

Az interjúban kitértek arra is, hogy az Európai Bizottság túl van mandátumának felén, és akár hiszünk a csúcsjelölti rendszerben, akár nem, az EP-választásoknak hatásuk van a következő bizottság összetételére. Navracsics Tibor szerint ilyenkor már ott van a biztosok fejében a hogyan tovább dilemmája is, ami egyrészt függ az őt küldő tagállam döntésétől, másrészt az Európai Parlamenttel kiépített kapcsolatrendszertől.

Navracsics Tibor Lengyelországot példaként hozva arra hívta fel a figyelmet, hogy ott aláírták az újjáépítési tervről szóló megállapodást, majd az Európai Parlamentben Guy Verhofstadt liberális képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult a bizottság elleni bizalmatlansági indítványhoz, aminek hatására Ursula von der Leyenék hátrálni kezdtek, „Lengyelország egy huncut petákot sem látott még ezekből a pénzekből”.

Bár a magyar kormány és az Európai Bizottság között még nem kerültek aláírása a megállapodások, de Navracsics Tibor aláhúzta:

utána még ténylegesen is meg kell kapnunk ezeket a pénzeket.

A miniszter egyébként úgy gondolja, hogy a vállalások és teljesítésük előnyösebb helyzetbe hozhatják Magyarországot, mint ahol most Lengyelország áll, mert ott sok kérdésről vita zajlik. A politikus hangsúlyozta, hogy a kormánynak és a bizottságnak is meg kell őriznie a hidegvérét.

Ellenőrzések jöhetnek

Navracsics Tibor úgy látja, hogy két olyan intézményi vállalás van, ahol a bizottság figyelemmel fogja kísérni a működést is, az egyik az Integritási Hatóság, a másik az Antikorrupciós Munkacsoport. A miniszter jelezte, hogy a kormány lépései önmagukban nem tudják visszaszorítani a korrupciót, ehhez a gazdasági és a politikai élet szereplőinek együtt kell működniük.

A politikus biztos benne, hogy

utókövetés és szúrópróbaszerű ellenőrzések jönnek. A törekvések azt mutatják, hogy a tizenhéten túl újabb vállalásokat is kérhet az Európai Bizottság.

A helyreállítási alappal összefüggésben az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő aggályok képében egy újabb terület már elő is került.

Navracsics Tibor az interjúban elárulta azt is, hogy a helyreállítási alap hitelrészéről továbbra sem döntöttek, a határidőből még nem futottak ki, a gazdasági helyzet folyamatos értékelésének eredményeként fognak döntést hozni erről. A miniszter úgy véli, hogy ez a konstrukció a kedvező kamatból adódóan olyan, amelyet igénybe kell venni. A Navracsics Tiborral készült október eleji interjúnk itt olvasható.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. október 14-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)