- Belföld
- vízellátás
- önkormányzatok
- törvénymódosítás
- közművek
- szolgáltatás
- vízszolgáltatás
- vízközmű
- hulladék
- szemét
Átveheti az állam a vízműveket az önkormányzatoktól
További Belföld cikkek
- Beindul a tavasz, nem lesz hiány napfürdőből a hétvége első napján
- Magyar Péter: Orbán vagy bocsánatot kér, vagy azonnal lemond
- Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe
- Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
A víziközmű-szolgáltatás önkormányzati kézből államiba adásának lehetősége érdekében fogadott el változtatásokat a parlament törvényalkotási bizottsága az energetikai és közszolgáltatást érintő törvénycsomagban – adta hírül az MTI. A jelenlegi törvények értelmében az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van a területükön. A változtatás azonban mentesítené az ellátás felelőssége alól az önkormányzatokat a víziközmű-vagyon önkéntes átruházása esetén az állam számára. Az átadás térítésmentesen történhet.
A módosítás értelmében a jövőben víziközmű-elemeket kizárólag az államnak adhatnának át az önkormányzatok. A fejlesztésre fel nem használt források átszállásával és az érintett üzemeltetési jogviszony megszűnésével összefüggő szabályokat is rögzíti a változtatás. Ilyen esetekben az önkormányzat a vagyonelemek mellett a társasági részesedését is térítésmentesen adná át az államnak.
Az átadott vagyonelemek felett a jövőben a Nemzeti Vízművek Zrt. gyakorolhatja a tulajdonjogot. Nemrég írtuk meg, hogy a Bahart tavaly kinevezett igazgatója, Volencsik Zsolt Mihály lett az állami víziközmű-holding vezére, és közben már a Dunántúli Regionális Vízművet is vezeti. A 2022-es költségvetési törvényjavaslat szerint a Nemzeti Vízművek jövőre 23 milliárd forintnyi költségvetési forrással rendelkezhet.
A most módosított jogszabálytervezet az elektromos és a földgázhálózatokat terhelő közművezeték-adó mértékét mostantól sávonként emelkedően határozza meg attól függően, hogy a szolgáltató hány felhasználót ér el egységnyi vezetékhosszon, illetve milyen mennyiségű áramot vagy gázt ad át rajta.
A változtatás korlátozza azt a hulladékmennyiséget is, amelyet egy magánszemély a saját telkén tárolhat. Ennek célja a környezetszennyezés megelőzése és közvetve a lakossági illegális hulladékégetés elkerülése. Magánszemély az ingatlanán csak ott keletkezett hulladékot tárolhat, bontási törmelékből legfeljebb tíz köbméternyit, míg egyéb hulladékból maximum három köbmétert.