Bioalapanyagok, újrahasznosítás, vagy esetleg valami más?

Szerző: Halász György

 

A sok helyen és sokféle formában halmozódó műanyagszemét mára komoly, közvélemény formáló problémává nőtte ki magát. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen célokat és milyen sorrendben tűzünk a zászlóra, amikor a bolygónkért aggódunk: a szemét eltüntetését megcélzó, különböző megoldások hatékonysága ugyanis nagyon eltérő. Azonban, mint a mai posztból kiderül, az angol nyelvű r-betűs szavak meglepően jó támpontot adnak abban, ha tényleg kevesebb szemetet akarunk látni.

Kép forrása: http://www.belmont.wa.gov.au/Property/Pages/Reduce,Reuse,Recycle,Recover.aspx

 

Rendszeres eleme a műanyagokat (nagy mennyiségben) felhasználó vállalatok kommunikációjának, hogy célul tűzik ki a megújuló alapanyagokból készült, újrahasznosított, vagy újrahasznosítható műanyagok minél teljesebb körű felhasználását. A teljesség igénye nélkül néhány példa nagy cégekről a nagyvilágból: az IKEA teljes körű átállást ígér műanyag-használatában megújulókra és újrahasznosítottakra. A Nestlé nem a saját felhasználásában alkalmazott anyagokra, hanem azok későbbi hasznosítására koncentrál: 2025-ig a teljes csomagolásának újra felhasználható, vagy újrahasznosítható alapanyagokra épülő átalakítását tervezi. A Danone a bioalapanyagok felhasználására és a csomagolás újrahasznosíthatóságára egyaránt koncentrál, 2025-ig teljes átállást tervez. a P&G pedig 2020-ra – amellett, hogy a teljes felhasználói célú csomagolás 20 százalékos csökkentését tervezi – azt akarja biztosítani, hogy a csomagolása legalább 90 százalékban vagy újrahasznosítható anyagból készüljön, vagy legalább kialakítsanak olyan folyamatokat, amivel ez a cél a későbbiekben elérhető. Végül meg kell még említeni, hogy hipermarketek és diszkont áruházláncok is vállaltak jelentős elkötelezettségeket: a műanyag csomagolások 2025-ig újra felhasználható, újrahasznosítható, vagy lebomló/komposztálható anyagokból készíttetését (Tesco), a saját márkás termékek csomagolásának teljes átalakítását újrahasználható, -hasznosítható, vagy komposztálható anyagokra 2022-ig, ennek kiterjesztését más csomagolásokra is 2025-ig (Aldi), vagy megszűntette az egyszer használatos műanyag zacskók értékesítését (Lidl).

Első ránézésre a különféle vállalások hasonlók és arra gondolhatnánk, hogy a cégek egymáshoz hasonlóan saját környezettudatosságukat próbálják hangsúlyozni. Ugyanakkor a vállalások nagyon is eltérőek: míg a bio- és az újrahasznosított műanyagok, amennyiben használatuk utáni hasznosításuk nem rendezett, könnyen válhatnak a sokkoló (és 4-500 év alatt lebomló) szeméthalmok, vagy az óceánokban úszó műanyag hulladék részévé, addig az újrahasznosíthatóság, komposztálhatóság a használat utáni szennyezés mérséklésére törekszik (és esetleg az alapanyag előállításának fenntarthatóságára figyel kevésbé). Nyilván a leginkább környezettudatos(nak tűnő) megközelítés a közös metszet: újrahasznosítható, vagy lebomló bioalapú műanyagok használata. Ugyanakkor, amennyiben ez túlságosan nagy energiaigényt képez, esetleg a csomagolás így kevésbé biztosít tartós használatot a csomagolt termékeknek (pl. az ételek gyorsabban romlanak, ami növeli az élelmiszer-hulladék mennyiségét, amelynek csökkentése viszont szintén fontos cél pl. az Európai Unióban), akkor a teljes életciklust, tehát minden lépést figyelembe vevő környezeti hatás már nem egyértelmű.

Az anyagok/termékek használathoz kötődő, illetve a használat utáni lehetőségek sűrűjében a tájékozódást könnyítő egyik lehetőség a 4R rendszerek (ld. pl. itt) tudatos alkalmazása. Ennek nagy előnye, hogy a hulladékok szélesebb körében – tehát nemcsak a műanyagok esetén – alkalmazható.

 

Forrás: http://csrno.ca/en/solid-waste/the-4rs/

 

A 4R a csökkentés (reduction), az újbóli felhasználás (reuse), az újrahasznosítás (recycle) és a kinyerés (recovery) négyesét fedi. A 4R alkalmazása abban nyújthat segítséget, hogy a tevékenységek sorrendjét is megadja. Elsődlegesen a hulladék csökkentését célozza, ezt követi a közvetlen újbóli felhasználás lehetőségének alkalmazása (pl. használt ruháknál, de az eleve is többszöri használatos és a mégsem annyira egyszer használatos zacskóknál). Amennyiben ez nem lehetséges, harmadik lehetőségként jelentkezik – a közbeszédben legnagyobb hangsúllyal bíró – újrahasznosítás. Végül, ha az újrahasznosítás sem alkalmazható gazdaságosan, akkor jutunk el a(z energia)kinyeréshez, vagyis a hő- vagy elektromosenergia előállító hulladékégetőkhöz. Ebben a rendszerben – legalább elvileg – nem képződik talajban vagy vízben elhelyezendő hulladék, továbbá az általában nagyobb környezetterheléssel járó energiakinyerést hátrasorolja. Ugyanakkor rendszer szinten is lehetővé teszi az újrahasznosítás gazdaságosságának átgondolását és nemcsak – sőt nem is elsődlegesen – a termelőket vonja be a hulladékok kezelésébe, hanem a fogyasztói tudatosságot igyekszik elsődlegesen fejleszteni. Emellett a hulladékok hierarchiája, vagyis a hulladékok visszaforgatásának, vagy semlegesítésének logikai rendszerbe ágyazása kormányzati és szabályozási szinten is jól átültethetők, amint az EU egy brossúrája és a több helyütt is idézett példa a kanadai szemétkezelés szabályozásáról is jelez. A fogyasztó szerepét hangsúlyozzák például a kifejezetten élelmiszer-hulladékra koncentráló megközelítések (pl. itt), amelyeknél a „recover” helyett gyakran az újragondolás (rethink) szerepel, ami viszont már a fogyasztói szokások felülvizsgálatára utal (és messze túl megy e blogposzt keretein).

A termelőknek mindeközben a 4R-ből megmarad az újrahasznosítás, illetve azon túlmenően a termék-életciklus és a hatékonyság növelése (pl. az értéklánc mentén megjelenő anyagveszteségek csökkentésével, vagy az intenzívebb termékhasználattal – amely persze könnyen az újrahasznosítás nehezebbé tételéhez vezethet, ld. alább). Fontos, amit a petrolkémia jövőjéről készült IEA tanulmány ír az újrahasznosítás formáiról. Egyik megközelítésben beszélhetünk mechanikus („back to polymer”, vagyis a polimerstruktúrát változatlanul hagyó, ezzel jellemzően olcsóbb, egyszerűbb), illetve vegyi („back to monomer”, vagyis alapanyagokig visszamenő, lényegében a gőzkrakkolásból kinyert olefinekből előállítható, ún. szűz polimerekkel egyező minőség előállítását biztosító) újrahasznosításról. Míg az első csoport már viszonylag elterjedt, de a műanyagoknak csak egy erősen behatárolt részén alkalmazható, addig a második csoport jelenleg is fejlesztés alatt áll párhuzamosan a műanyagipar (sőt, az olaj- és gázipar) több szereplőjénél. Másik megközelítésében az IEA megkülönbözteti a körforgásos, a zárt és a nyílt rendszerű újrahasznosítást. Zárt rendszerű az újrahasznosítás, ha az eredeti termék funkciójával, várható élettartamával egyező, megfelelő minőségű termék állítható elő. Ilyenek a nem PET alapú visszaváltható palackok, vagy műanyagokon túlmutatóan a visszaváltható üvegek. De ide tartozik az is, ha a termék újrahasznosítását követően ugyanolyan termék keletkezik, akár vegyi újrahasznosítás nyomán. A zárt rendszer emellett körforgásos is, ha nem keletkezik veszteség. Nyílt rendszerű újrahasznosításról akkor beszélhetünk, ha az újrahasznosított termék az eredetitől alapvetően eltér. Ennek legismertebb példája a PET-palackok újrahasznosításakor előállított PET-szálak, amik a textilipar fontos alapanyagát képezik. A cél (elvileg, illetve hosszú távon) a körforgásos rendszer elérése lenne, de ameddig annak gazdasági és környezeti költsége egyaránt „túlságosan” magas, a nem körforgásos zárt, vagy nyílt újrahasznosítási rendszer szélesebb körű alkalmazása is erősen növelné a környezettudatosságot.

 

Az egy főre jutó élelmiszer-hulladék, a fogyasztást követően, illetve megelőzően

 Forrás: https://medium.com/age-of-awareness/4r-approach-to-food-waste-reduction-a9d385383d94, 2017. április

 

A leírt 4R keretein túlmutat az a megközelítés, amely már címében is – Follow the Rs (Kövesd az R-eket) –arra utal, hogy további lehetséges megoldások is jelentkeznek a hulladék kezelésében: helyettesítés (replace), el- és visszautasítás (refuse and reject), valamint a már korábban említett újragondolás (rethink). Így megjelenik a helyettesítés lehetősége, amelyhez nemcsak a kevesebb hulladékkal járó megoldások – így egyszer használatos helyett tartós eszközök, vagy gépek/berendezések alkalmazása, pl. kéztörlők/törölközők/kézszárítók – tartoznak, hanem a kölcsönzés/bérlet alkalmazása vásárlás helyett (ennek a Guruló hordóban leggyakrabban elemzett példája a carsharing). Az el- és visszautasítás pedig arra utal, hogy a fogyasztó bármikor dönthet, hogy ne használjon pl. szívószálat, eldobható kávéscsésze fedőt, illetve ne vegyen meg olyan tárgyakat, amire nincs szüksége.

Mindenesetre akár a fogyasztók, akár a termelők idézik elő, ha a megvásárolt termékekből nem a környezetet terhelő hulladék, lehetőség szerint még csak nem is energia keletkezik – vagyis a recovery felől a többi megoldás irányába tolódik el a hangsúly –, az jellemzően segíti a környezeti célok elérését és növeli a fenntarthatóságot. Persze az, hogy ez mennyire hatásos, sokban függhet attól, hogy a szabályozás mi(lyen módszerek) mellett teszi le a voksát.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr8914557814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) euro (3) Euro (4) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása