Richárd két, Tamás pedig egy éve dolgozott a generátorokat és indítómotorokat gyártó miskolci S.E.G.A.-nál. Az 1600 embert foglalkoztató gyár február közepén többször szerepelt a hírekben, miután sok más magyarországi üzemhez hasonlóan itt is sokan életük első sztrájkjára készültek. A sztrájkolók között volt Richárd és Tamás is, akik a targoncások közül három társukkal vettek részt a munkabeszüntetésen.
Az Audival ellentétben azonban a miskolci gyárnál kevésbé volt erős a szakszervezet, emellett külföldi gyárlátogatások és a helyi munkaerőpiaci helyzet sem erősítette a dolgozók öntudatát. A korábban a Bosch, most pedig egy kínai vállalatcsoporthoz tartozó gyárban két nap után kifulladt a sztrájk, az első nap is mindössze 50-60 ember vett részt rajta. A sztrájk egy pénteki napon ért véget, a mindkét nap sztrájkoló Richárdnak és Tamásnak pedig hétfőn a munkája is megszűnt.
“Már a vasárnapi műszakom alatt is hallottam, hogy állítólag nem sokáig lehetünk már ott” – mondta Tamás*Richárd és Tamás azért kérték, hogy csak a keresztnevüket használjuk, mert nem szeretnék, hogy a jövőben hátrány érje őket a munkaerőpiacon.. Ekkor még csak annyi konkrétum jutott el hozzá, hogy a vezetői szeretnének velük találkozni hétfőn. A szűk körű beszélgetés helyett azonban végül az egész jelenlévő állomány, nagyjából negyven ember előtt tartottak egy gyűlést a logisztikai részleg vezetői.
“Azt mondták, két dolog miatt jöttek ide. Egyrészt mindenkinek nagyon megköszönték, akik a sztrájk alatt is dolgoztak, és nem állt le miattuk a gyár. Másrészt azt mondták, hogy a múltban is voltak átszervezések, leépítések, de most teljesen máshogy, és meg is kérnének engem és Tamást, hogy távozzunk” – foglalta össze a beszédet Richárd.
“Ennek a megbeszélésnek két célja volt: a nagyközönség előtt való megalázásunk, és az, hogy még jobban nyomatékosítsák a hatalmukat az egyébként is megfélemlített dolgozók előtt”
– mondta Tamás.
A két férfi azt mondta, hogy nem a cég állományában, hanem kölcsönzött munkaerőként dolgoztak a S.E.G.A.-nál, emiatt az ő munkaviszonyukat volt a legegyszerűbb és legkönnyebb indoklás nélkül megszüntetni. A gyűlést követően összeszedték a cuccaikat és távoztak, majd pár nap múlva kapták meg a felmondásról szóló levelüket a kölcsönbe adó cégtől.
Tudomásuk szerint a miskolci gyárnál több olyan dokumentált, elkövetett hibára hivatkoztak, amelyekért önmagukban is elbocsáthatták volna őket, illetve összességében sem voltak elégedettek a munkájukkal. Elmondásuk szerint ez több sebből is vérzik, hiszen ők sem szóbeli, sem pedig írásbeli figyelmeztetésben nem részesültek soha.
Tudomásuk szerint a raktárnak azon a területén dolgozó mintegy ötven targoncás közül, mindössze négy ember kapott “kiemelt targoncás bért”, és ebből a négy targoncásból hármat ők*Rajtuk kívül később még egy társukat elküldték., az elbocsátott dolgozók tettek ki. Az egy éve ott dolgozó Tamás korábban volt a hónap dolgozója is, és munkája elismeréseként több alkalommal is szóba került magasabb pozíció lehetősége, legutóbb a sztrájkot megelőző hetekben.
A Miskolci Tv felvétele egy sajtóbejárásról.
Rajtuk kívül több sztrájkolónak is megszűnt a munkaviszonya a sztrájk után. Tamás és Richárd szerint az ő részlegükön öten sztrájkoltak. Hárman kölcsönzött munkaerőként dolgoztak, mindhármukat elküldték, két saját állományos társukat pedig áthelyezték egy kevésbé előnyös pozícióba.
Egy harmadik emberrel is beszéltem, akit a sztrájk után küldtek el. Őt Lászlónak hívják, és közel öt évet dolgozott a gyárban. “Nem indokolták semmivel az elküldésem. Az irodában azt mondták, hogy kérdezzem a hr-est, de ő nem volt bent, a helyettese pedig állítása szerint nem tudott róla semmit” – mondta László.
A gyárban az Életre Tervezett Munkavállalók Szövetségének (ÉTMOSz) nevezett szakszervezet alapszervezete működik. A szervezet vezetője, Janik Tamás azt mondta nekem, hogy öt-hat olyan emberről tud, akinek megszűnt a munkaviszonya a sztrájk után, ők alapvetően kölcsönzött munkavállalók voltak. “Mivel csak olyanokat küldtek el, akik sztrájkoltak, ez jogorvoslatért kiállt, amit elő is kezdtünk készíteni” – mondta nekem Janik.
A S.E.G.A.-t is megkérdeztük az elbocsátásokról, amelyre azt írták, hogy “természetesen elő szokott fordulni, hogy munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalótól válunk meg, aminek sok különböző oka lehet”. Szerintük az elmúlt időszakban sem növekedett meg az ilyen esetek száma. “Sőt, vállalatunknál folyamatos a felvétel a fluktuáció pótlása és az új pozíciók betöltése miatt is” – írták.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
