Megpróbáltuk a Paks II-t bepasszírozni az európai Green Dealbe, és részben sikerült is
Az előzetes várakozásoknál előrébb jutott az Európai Bizottság a Green Deal uniós elfogadtatásával. Az előzményekkel ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben, a csütörtöki tárgyalások előtt még úgy nézett ki, hogy a tagállamok között elég nagy ellentétek vannak, ami nehezíti a kompromisszumot. Végül megszületett egyfajta egyezség, amiből csak a lengyelek vonták ki magukat, a magyarok pedig aktív szerepet játszottak az atomenergiával kapcsolatos részek tárgyalásában.
Lengyelország, Magyarország és Csehország úgy ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy a szenes erőművekre támaszkodó energiatermelésük miatt csak nagy összegű kompenzáció mellett, vagy még úgy sem tartották kivitelezhetőnek, hogy 2050-re az unió karbonsemleges legyen. A nyugati államok jelentős része viszont a keletieknek szánt 100 milliárd eurós kompenzációs keret előteremtését tartotta problémásnak.
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság és az Európai Tanács azonban nagy nyomás alá helyezte a feleket, és az egyezség a lengyelek kivételével, de végső soron megszületett. Ez egyelőre ahhoz lesz elég, hogy a Bizottság januárban megjelentesse a 100 milliárd euró előteremtésének és felhasználásának tervezett forgatókönyvét, és márciusban elfogadtassák az úgynevezett klímatörvényt. Ennek elfogadásához elég lesz az egyszerű többség, mivel általános környezetvédelmi ügynek számít.
A lengyelekkel szemben a cseh és a magyar vétó azért maradt el, mert részben sikerült a szövegbe bevetetni az atomenergia létjogosultságát is. Magyar szempontból ennek különösen Paks II sorsa miatt van jelentősége.
A megegyezés szövege úgy fogalmaz, hogy “szükség van az energiabiztonság megteremtésére, és arra, hogy a tagállamoknak joguk legyen dönteni a saját energia mixükről, a számukra legjobb technológiák megválasztásáról”. Cseh, magyar és francia nyomásra azt is sikerült bevenni a szövegbe, hogy “néhány tagállam jelezte, hogy az energia mixben nukleáris energiát is használ”.
Az Euractiv tudósítása szerint a magyarok azt szerették volna, ha az atomenergia még ennél is sokkal konkrétabban szerepel a megfogalmazásban, de ez már kemény ellenállásba ütközött, többek között Ausztria, Németország és Luxemburg részéről.
Andrej Babis cseh kormányfő, aki az ülés előtt azt mondta, “az osztrákok még a kávéjukat sem lennének képesek meginni a cseh energiaimport nélkül”, most sikerként értékelte a szerinte tiszta energiának számító nukleáris energiára vonatkozó szövegrészek megszületését.
A karbonsemlegesség 2050-es céldátuma a teljes unió összesített kibocsátására vonatkozik, és nem lehet majd tagállami halasztást (derogációt) kérni a teljesítésére. Ám ennek ellenére is lesznek olyan országok, amelyek nem érik el a semlegességet az évszázad közepére, az ő kibocsátásukat a fejlettebb tagállamok jobb mutatói ellensúlyozzák majd.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
