Minden hetedik, eddig 13 ezer Ausztriában élő és dolgozó magyar lett munkanélküli
Órási kirúgási hullámmal járt a koronavírus megjelenése Ausztriában. Egyetlen hónap 170 ezren veszítették el a munkájukat. Ezzel 4,4 százalékról 6,7 százalékra fog növekedni a munkanélküliségi ráta.
A leépítés nem egyformán érintette a helyi és a külföldi munkavállalókat – utóbbiak az ausztriai munkavállalók közel negyedét adják. Ahogy az alábbi ábrán látható, az osztrákok a dolgozók 79 százalékát adják, a most a munkájukat elvesztőknek viszont csak a 61 százalékát, tehát lényegesen kevésbé érintette rosszul őket a fordulat (ennek köze lehet ahhoz is, hogy a külföldiek gyakran a most különösen súlyos helyzetbe került iparágakban dolgoznak, például a turizmusban).
Fontos kiemelni, hogy munkanélküliként csak az Ausztriában lakó munkavállalókat regisztrálják. A 100 ezernyi osztrák munkát vállaló magyar közül viszont 41 ezer ingázó volt, ők csak Magyarországon kaphatnak munkanélküli ellátást, és nem is szerepelnek a kinti statisztikában munkanélküliként.
Az osztrák állandó lakcímmel rendelkező új munkanélkülieket megvizsgáltuk állampolgárság szerint is. A 20 legtöbb munkavállalót adó ország közül
Csak a vendéglátásban közel ötezer kint lakó magyar vesztette el az állását.
Míg az osztrákok közül csak minden 29. veszítette el a munkáját, a magyaroknál ez a szám egészen súlyos, minden 7. Ausztriában élő magyar munkanélküli lett.
A magyarokat azért érintette ennyire durván a koronavírus miatt beütő gazdasági leállás, mert harmaduk a vendéglátásban dolgozik. Mivel a turizmus gyakorlatilag teljesen megállt, nem csoda, hogy itt volt a legtöbb elbocsátás.
Az is látható, hogy más iparágakban jóval kisebb volt a visszaesés. A feldolgozóiparban 4 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A magasabban képzettséget igénylő iparágakban, mint a pénzügy és biztosítás, vagy az IT, gyakorlatilag nem is volt hatása a koronavírusban a magyarok munkanélküliségére.
A már Ausztriában állandó lakcímmel rendelkező magyarok többsége nagy valószínűséggel hosszabb távon telepedett le az országban. Mivel ők a magyarnál sokkal bőkezűbb osztrák munkanélküli ellátást kapják, nem valószínű, hogy tömegesen visszatérnének Magyarországra.
Esetükben valamivel alacsonyabb a vendéglátásban dolgozók aránya, februárban 21 százalék volt. Viszont az ingázók feltehetően kevésbé integrálódtak a helyi közösségekbe, így elbocsátásuk is valamivel valószínűbbnek tűnik.
Kiszámoltuk azt is, hogy az ingázók közül mennyien veszthették el állásukat. Ha ugyanolyan aránnyal számolunk iparáganként, mint a már Ausztriában élők esetében megfigyelt arányok, akkor közülük még 4800-an lettek munkanélküliek.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
