Varga: 40 százalékos béremelés jön

A kormány nagyon jelentős béremelést akar letolni a munkaadók torkán, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentése szerint

• a jövő évre 15 százalékos minimálbér-emelést és a garantált szakmunkás bérminimum 25 százalékos növelését javasolják,
• cserébe pedig 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánlanak;
• 2018-ban további 8 százalékos minimálbér- és 12 százalékos bérminimum-emelést szeretnének, további 2 százalékos járulékcsökkentésért cserébe;
• ha ez megvalósult, akkor az ezt követő két évben további 2-2 százalékpontos csökkenésre lehet tér, de csak akkor, ha a béremelés mértéke eléri a kormány által megkövetelt 6 százalékot.
• de eleve hat éves távlatban (tehát a következő parlamenti ciklus végéig szólóan) akarnak megállapodást kötni a munkaadókkal, és ebben az idősávban hatalmas, 40 százalékos reálbér-növekedést akarnak elérni.

Ez azt jelentené, hogy bruttó minimálbér 128 ezer forintra emelkedhet a jelenlegi 111 ezerről, míg a szakmai bérminimum 129 ezer forintról 161 ezerre emelkedhet a tervek szerint. Ha ez megvalósul, akkor 2018-ban a minimálbér további 8%-kal 138 ezer forintra, míg a bérminimum 12%-kal mintegy 180 ezer forintra emelkedhet, ha a munkaadók és a munkavállalók is elfogadják a kormány terveit. Természetesen ezek egyelőre csak tervek, az egyeztetések folytatódnak.

Varga terve egyben azt jelenti, hogy 2022-ben reálértéken, tehát az infláció hatásait kiszűrve a magyar lakosságnak átlagban majdnem másfélszer annyit kellene keresnie, mint most. Ennek a realitásairól és arról, hogy pontosan mi is kellene ehhez, itt írtunk részletesen.

A szakszervezetek üdvözölték a döntést, sőt közölték, hogy a kormány végső soron nagyobb emelést javasolt, mint amekkorát ők kértek. Ez is jelzi, hogy a tervezett emelések mértéke eléggé ambiciózus, elég megnézni grafikonjainkat. 

Ha hatéves távlatban nézzük az adatokat, akkor az látszik, hogy bár nem példátlan bérnövelési ütemről van szó, de mindenesetre a magyar gazdaság legjobb éveit kellene reprodukálni ahhoz, hogy sikerüljön Varga elképzelését megvalósítani. És bár jelenleg amúgy valóban nem áll rosszul a gazdaság, azért hatéves távlatban bőven vannak kockázatok, mindenekelőtt az európai uniós támogatások esetleges kifutása 2020-ban, ami az ország EU-pénz-függősége miatt elég veszélyesnek ígérkezik.

De akkor is látszik, hogy milyen erős ütemet diktál Varga, ha az éves adatokat nézzük. A következő grafikonon az 1991 utáni reálbér-változást hasonlítottuk össze Varga elvárásával, ami a következő hat évben évi átlag 6 százalékos növekedést jelent. A rendszerváltás óta ilyen ütemű éves növekedésre csak egyetlen egyszer, Medgyessy Péter száznapos programjának farvizén volt példa 2003-ban, amikor jelentős egyszeri béremelést kaptak a közalkalmazottak. Közgazdászok szerint ez egyébként elég nagy hiba volt, mert a jelentős emelés meghaladta az ország akkori teherbíróképességét, és hosszú évekig tartó egyensúlytalanságokat szült.

Robotokkal a béremelés ellen

A munkáltatók képviselői ugyanakkor a béremelési javaslat mértékével kapcsolatban szkeptikusak voltak. Közölték: Magyarországon általánossá válik a munkaerőhiány, és ez nem a minimálbéres és a garantált bérminimumos munkaköröket érinti elsősorban, hanem a jól képzett szakmunkások, mérnökök informatikusok terén van jelentős hiány. Ezért mindkét területen béremelési kényszer van a munkaadókon, ami szerintük egyben túl nagy teher, és a magyar kis- és középvállalkozások számára nem tartható.

A munkaadók ezért egyrészt a béremelés mértékének átgondolása mellett azt is kérik, hogy nagyobb járulékcsökkentést kapjanak, amire szerintük költségvetés helyzete lehetőséget is ad.

Mindemellett pedig a versenyképesség növelését akarják, és úgy látják, hogy

Az alacsony bérszínvonal egyik oka egyébként pont az, hogy nem elég magas a magyar termelékenység, ennek hátterét itt foglaltuk össze.

Az adóék alig fogy

A kormány már korábban belengette, hogy járulékcsökkentéssel akarja orvosolni a magyarországi munkaerő-piaci problémákat, de ezek pontos mértéke eddig nem volt ismert. Ha a mostani terv megvalósul, az négy éves távlatban 4+2+2+2 százalékos csökkentést jelent, ami nagyjából megfelel az elemzői várakozásoknak, annyi megkötéssel, hogy a piac rövidebb időtávú járulékvágást akart. 

A RSM adótanácsadó cég számításai szerint egyébként ha ezek a tervek bejönnek, akkor az államkassza nem fog rosszul járni a járulékcsökkentéssel. Ha a járulékcsökkentés, amely ez esetben a szociális hozzájárulási adó mérséklését jelenti, egységesen, minden jövedelmi sávban 4 százalékos lesz, akkor legkevesebb 7 százalékpontos bruttó béremelkedés esetén már nőni fog a költségvetési bevételek összege.

Az adóék azonban nem változik jelentősen, a foglalkoztatás költsége az idei 48,25 százalékról jövőre csupán 46,6 százalékra csökken, és hat év alatt is csak 43 százalékig jut majd el. Ez még mindig a legmagasabb adat lesz a régióban, Csehországban például 39,6, Lengyelországban 33,7 százalék a munkára rakódó terhek aránya. Azt sem szabad egyébként elfelejteni, hogy a jelentős béremelések a minimálbér és a garantált bérminimum esetén kifejezetten növekedni fognak a járulékterhet, 7,5, illetve közel 17 százalékkal – olvasható az RSM összefoglalójában.

Maga a tehercsökkentés tehát nem kifejezetten jelentős, de az eleve kérdéses, hogy önmagában a járulékcsökkentés gyógyír lenne-e a magyar gondokra. Korábbi cikkünkben azt írtuk: a munkavállalók foglalkoztatása tényleg nagyon drága Magyarországon, és nem kérdés, hogy csökkenteni kell a munkára rakódó közterheket, azonban ez önmagában még nem megoldás, csak egy lépés a helyes irányban. 

Az is érdekes pontja egyébként Varga Mihály bejelentésének, hogy a kormány hatéves távlatban gondolkozik, tehát ha még idén aláírják a tervezett megállapodást, az 2022 végéig, más szóval a következő két országgyűlési választáson túl is érvényes lenne. Önmagában egyébként a hosszú távú tervezés valóban konzervatív erény, ugyanakkor meglehetősen szokatlan egy ilyen súlyú ügyben ennyire megkötni a következő két kormány kezét.