30 év alatt iszik annyit a világ népessége, amennyi jég olvad el évente

Ugyan most Európa-szerte tombolnak a mínuszok, korántsem lenne bölcs ebből messzemenő következtetéseket levonni a globális felmelegedés kapcsán. Már csak azért sem, mert egyre jobban érezhetjük a saját bőrünkön, hogy az olvadó jégsapkák miatt az óceánok és tengerek vízszintje olyan ütemben emelkedik, hogy egyes partvidékek és szigetek éveken belül akár teljesen elsüllyednek. Ezt a helyzetet pedig a gleccserek olvadása is rohamosan rontja. 

Világszinten sokkoló az olvadás, de Kelet-Európa nagyon megsínyli

Nem egy semmitmondó lózungról van szó, mivel egy friss svájci kutatás szerint a világ gleccsereinek átlagosan öt százaléka veszett oda, míg Közép-Európában már csaknem 40 százalékos a csökkenés. 2000 óta ez az olvadás 1,8 centiméterrel növelte a globális tengerszintet, így a gleccserek a második legnagyobb előmozdítói az óceánszint emelkedésének. Csak hogy érthetőbb legyen: az elmúlt 25 év során a gleccserek 18 százalékkal több jeget veszítettek, mint Grönland teljes jégtakarója, és több mint kétszer annyit, mint az Antarktisz.

Samuel Nussbaumer, a Zürichi Egyetem gleccserkutatója és a tanulmány projektmenedzsere szerint: „a legújabb modellek arra utalnak, hogy a gleccserek tömegvesztesége a század végéig folytatódik, sőt évről évre még ennél is jobban felgyorsulhat”. A tanulmány készítése során a kutatók a World Glacier Monitoring Service (WGS) koordinációjával, 35 kutatócsoporttal karöltve összesen 233 becslést kombináltak a gleccserek tömegváltozásairól. Az adatok között szerepeltek az Európai Űrügynökség műholdfelvételei és helyszíni mérések is, amelyek átfogó képet adtak a gleccserek olvadásának üteméről.

2010-ben a gleccserek még 705 221 négyzetkilométernyi területet borítottak, és 121 728 milliárd tonna jeget tartalmaztak.

Ez évente körülbelül 0,75 milliméterrel emeli a globális tengerszintet, ami nagyobb mértékű emelkedést jelent, mint amit Grönland vagy az Antarktisz olvadása okoz.

A Zürichi Egyetem glaciológusa, Inés Dussaillant kiemelte, hogy „a sarkvidéki és antarktiszi régiók nagy gleccserterületeikkel kulcsfontosságú szerepet játszanak a tengerszint-emelkedésben. Az alaszkai gleccserek pedig a globális tengerszint-növekedés csaknem egynegyedéért felelősek”.

Az alacsonyan fekvő területek az első áldozatok, de senki sem lehet nyugodt

Nem új információ, mégsem lehet elmenni mellette szó nélkül, hogy a gleccserek gyors ütemű olvadása veszélyezteti az alacsonyan fekvő tengerparti területeket, például Floridát, és növeli a viharok által okozott áradások kockázatát. A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) előrejelzése szerint ha a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik, akkor a tengerszint 2100-ra akár 1,9 méterrel is emelkedhet.

Ez katasztrofális következményekkel járhat: városok és települések kerülhetnek víz alá világszerte, például Hull, London és Cardiff az Egyesült Királyságban, valamint New York és Sydney is veszélyben lehet. Az USA déli partvidékén, például New Orleansban, Houstonban és Miamiban is komoly áradások várhatók. Egy 2014-es tanulmány, amely az Egyesült Államok 52 part menti közösségét vizsgálta, azt találta, hogy 2030-ra ezeknek a településeknek több mint a fele évente átlagosan legalább 24 áradással fog szembenézni. A közép-atlanti partvidéken, például a Maryland állambeli Annapolisban és Washingtonban pedig évente több mint 150 áradásra lehet számítani.

A gleccserek persze nemcsak a tengerszint-emelkedés miatt fontosak. Dussaillant hangsúlyozta, hogy emellett „a gleccserek létfontosságú édesvízforrást jelentenek, különösen a közép-ázsiai és a közép-andoki helyi közösségek számára, ahol a gleccserek az év meleg és száraz időszakaiban biztosítják a vízellátást”. Azonban a tanulmány szerint a Dél-Andok gleccserei 12,8 százalékot, míg a „magashegységi Ázsia” gleccserei 8,8 százalékot veszítettek tömegükből 2000 óta. Ez komoly fenyegetést jelent a helyi közösségek vízellátására, hiszen ha a gleccserek túl gyorsan olvadnak el, a jövőben nem lesz elegendő olvadékvíz. Ehhez mérten a kutatás vezetője, Michael Zemp professzor szemléletes példával érzékeltette a helyzet súlyosságát:

A 273 milliárd tonna jég, amely évente elolvad, megfelel annak a vízmennyiségnek, amit a világ teljes népessége 30 év alatt elfogyasztana, ha napi három litert iszik

– magyarázta. 

A kutatók szerint eredményeik mérföldkőnek számítanak a klímavédelmi célok nyomon követésében, és új kiindulópontot jelentenek a jövőbeli tanulmányok számára. Stephen Plummer, az Európai Űrügynökség kutatója hangsúlyozta: „ezek az eredmények nem csupán a gleccserek globális változásainak tudományos megértését segítik elő, hanem értékes alapot nyújtanak a vízkészletek kezeléséhez és a tengerszint-emelkedés hatásainak mérséklésére szolgáló stratégiák kidolgozásához”.

Mi előre szóltunk. 

(Borítókép: Elolvadt gleccser a Cerro Torre lábánál, Argentínában. Fotó: Vera Vita / Getty Images Hungary)