Tombol a sneakermánia, van, aki egymilliárdot keres vele itthon

Minden kornak megvan a maga hóbortja, a lakástrendek, az autók, a telefonjaink is évről évre átalakultak és változtak, akárcsak azok megítélése. Ezeket a változásokat talán a ruhadivat változásán figyelhetjük meg a legjobban: volt idő, amikor a trapézszabású nadrágok köszöntek vissza ránk úton-útfélen, mára pedig ismét a kifejezetten szűk szabású, sokszor boka fölé érő nadrágok hódítanak. Nincs ez másképp a cipők esetében sem, volt, hogy egy tornacipőért ölni tudtak volna az emberek, máskor pedig egyszerűen lenézték azt, aki abban jelent meg. 

A divat azonban mindig változik, a régen egyszer már trendinek számító darabok pedig kisebb ráncfelvarrást követően vissza-visszatérnek – így talán az sem meglepő, hogy a különböző sport- és edzőcipőkért szinte megőrülnek a mai fiatalok, akárcsak a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején. 

A gumitalpú edzőcipők, azaz a sneakerek, amelyek egykor a sport és az atletikusság jelképei voltak, mára már bőven túlmutatnak ezeken a funkciókon. A sportruházattól és az utcai stílustól a kifutókon látható trendekig a sneakerek, azaz edző- vagy tornacipők mindegyik területen egyfajta kulturális árucikként tették le névjegyüket.

A sportos, kényelmes, mégis kissé extrém, athleisure elnevezésű trend néhány évvel ezelőtt fellépő dominanciája jelentős hatással volt a sneakerek növekvő eladásaira is – követve a kényelemre való törekvés irányvonalát. Ez a trend a világjárvány alatt csak tovább nőtt, mivel a bezárások arra késztették az embereket, hogy előtérbe helyezzék a kényelmet, ami a nappali ruházat, a sportruházat és a lapos talpú cipők, köztük a sneakerek eladásainak növekedését eredményezte.

Nem is kis növekedését, ugyanis a lábbelik képezik jelenleg a legnagyobb eladási kategóriát az online luxuspiacon, amelyből a snekaerek eladása jelentős részt harap ki. A Guccitól a Balenciagáig a nagy divatmárkák diktálják a tempót a luxustornacipők piacán, azonban ahhoz, hogy megértsük, hogyan vált a sneaker igazi jelenséggé, fontos végigfutni a történetét.

Honnan az őrület?

A legelső sportcipőket a John Boyd Dunlop által alapított The Liverpool Rubber Company készítette az 1830-as években. Dunlop újító volt, ugyanis felfedezte, hogyan lehet a vászon felsőrészeket gumitalphoz rögzíteni, ami akkoriban elképesztő áttörésnek számított – írja a The Conversation.

A 19. század utolsó évtizedeit a történészek alapvetően egy olyan időszakként határozták meg, amikor az ipari fejlődés és a társadalmi változások mellett a közösségi sportolás, így többek között a tenisz is virágkorát élte. Ez azt eredményezte, hogy a sporthoz speciális lábbelire volt szükség, amelyet a Dunlop által megálmodott gumitalpas cipő képes volt kielégíteni. A Dunlop 1929-ben dobta piacra ma már ikonikussá vált Green Flash modelljét, amelyet később a teniszikon Fred Perry is viselt Wimbledonban.

A technológiát aztán a legtöbb márka elkezdte másolni, részben ennek is köszönhető a 20. század egyik legjelentősebb sportcipőjének, a Converse All Starnak a megszületése, amelyet eredetileg kosárlabdázáshoz terveztek. Az igazi áttörést mégis az Adidas és a Nike hozta el, amely vállalatok egyértelműen szerették volna elérni azt, hogy ezeket a lábbeliket

Adi Dassler 1924-ben Németországban alapította meg a Gebrüder Dassler Schuhfabrik nevű cégét, amelyet később, 1949-ben neveztek át a ma is ismert Adidasra. A márka alkotta meg azt az úttörő futócipőt is, amelyben többek között Jessie Owens nyerni tudott Berlinben az 1936-os, hitleri olimpián.

A Nike jogelődje Bill Bowerman és Phil Knight összefogásából jött létre 1964-ben Blue Ribbon Sports néven, amely 1971-ben vette fel a Nike Inc. nevet, az átnevezés pedig egybeesett az amerikai futásőrület kezdetével. A Nike első kereskedelmi formaterve a futáshoz a párnázott kialakítású Cortez volt. A cipő hatalmas sikert aratott, kultuszát pedig jól mutatja, hogy Tom Hanks is egy ilyen klasszikus Nike cipőt viselt a Forrest Gumpban.

Yuniya Kawamura szociológus tornacipőkkel kapcsolatos kutatása a jelenség három hullámát határozta meg. Az első hullám az 1970-es évekre tehető, ahol az ébredező hiphopkultúra határozta meg a sneakerek kultúráját is. Ennek volt köszönhető az is, hogy 1986-ban aztán Run-DMC kiadta a My Adidas című dalt, miután szponzori szerződést kötött a márkával. A dal úttörőnek bizonyult ebből a szempontból is, ugyanis ez a szerződés alapozta meg a sneakerkultúra egyfajta egybeolvadását a popkultúrával.

A jelenség második hulláma 1984-ben kezdődött a Nike Air Jordanek piacra dobásával. A Michael Jordan fémjelezte legendás cipő miatt a sneakerek igazi kelendő árucikké váltak, és státuszszimbólumként nagy körű érdeklődés övezte ezeket a darabokat, a hírességek ajánlásainak köszönhetően. Kawamura számára a harmadik hullámot a jelenleg is zajló digitális korszak és az ebből eredő sneakermarketing és viszonteladási kultúra elterjedése jellemzi.

A viszonteladók mellett a zenei kultúrát is évről évre átjárja slágerek formájában a sneakermánia, elég csak Macklemore Wings című számára – amely főszereplője egy pár Air Jordan – vagy éppen Kanye West saját márkacsaládjára, a Yeezyre gondolni, amely egyes darabjaiért volt, hogy valaki napokig állt sorban az azt árusító üzlet előtt. 

A népszerűség mellett a pénzügyekben is jól látható a sneakerek sikere: ezen lábbelik globális viszonteladói piacának bevétele 2019-ben meghaladta a 6 milliárd dollárt, az előrejelzések szerint pedig ez 2030-ra elérheti a 30 milliárdos összeget.

A különleges darabokat gyűjtő és árusító „sneakerheadek” növekvő jelenléte biztosítja ezt a fajta státuszt, amelyet ehhez mérten a gyártók is meglovagolnak. A Nike és az Adidas is rendszeresen ad ki korlátozott számban gyártott, limitált szériás cipőket, amelyek többnyire egy-egy hírességhez, hiphopsztárhoz vagy sportolóhoz köthetők. Emiatt talán nem is meglepő, hogy először a sneakermánia úgy került be a hírekbe, hogy egyesek hosszú éjszakákon át táboroztak a különböző üzletek előtt, amikor egy különleges cipő megjelenésére vártak, akárcsak mások egy új iPhone-ra.

Tinédzserek viszik csúcsra itthon a sneakerbizniszt

A sneakerek Magyarországon is egyre népszerűbbek, hazánkban azonban a nagy üzletek polcai helyett sokkal inkább a szemfüles tinédzserek lendítik fel az extravagáns sportcipők piacát. 

Egy ország ismerhette meg a hetekben az RTL Cápák között című műsorában feltűnt Pachert Balázst, a Balazs Kicks üzlet alapítóját, aki mindössze 19 évesen mára már online és offline sneakerboltot is üzemeltet, ráadásul nem kis sikerrel, elmondása szerint éves bevétele az egymilliárd forintot is eléri.

Pachert a műsorban az üzletéhez szeretett volna 200 milliós befektetést kérni a Cápáktól, hogy nemzetközi vizekre evezhessen vállalkozásával, azonban nem kapott végül olyan ajánlatot, amelyre jó szívvel rábólintott volna, így kézfogás nélkül távozott a műsorból. 

Ennek ellenére nincs oka búslakodásra, a fiatal üzletember a közösségi médiában is hatalmas bázist épített ki, több százezren követik az Instagramon, a Facebookon és a TikTokon is. Üzletében a hazai hírességek közül többen is rendre megfordulnak időről időre, a Balazs Kicks pedig nemrég még Orlando Bloom számára is beszerzett egy különleges cipőt. 

Nem Pachert Balázs volt az első tizenéves Magyarországon, aki a közösségi média erejét kihasználva a sneakerek világába varázsolta el az érdeklődőket. A DABLTY néven ismertté vált Trunk Tamás már a 2010-es évek közepén komolyan fellendítette itthon a sneakerek piacát. A még ma is mindössze 19 éves Trunk 14 évesen már könyvet írt a témában Sneakerek, Márkák, Z generáció címmel, mostanra pedig már a 49 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornáján gyárt vlogokat a témában. 

A sneaker jelenséget is egyfajta Z generációs trendként leíró Trunk volt, hogy maga is különleges cipőkért állt sorba hosszú órákig üzletek előtt, videóinak köszönhetően pedig egy egész korosztállyal ismertette meg a Jordaneket, a Yeezyket és Ultraboostokat. Ennek ellenére ő végül nem a konkrét üzleti világ felé, azaz a cipőkereskedelem irányába vitte tovább a karrierjét, sokkal inkább síel, könyvet ír, előadásokat tart és műsorokat vezet, a hírnevét azonban mégis annak köszönheti, hogy elsőként állt neki egykoron komolyan foglalkozni a sneakerekkel a magyar YouTube-on, így Magyarországon is gyökeret vetettek ezek a lábbelik. 

A növekvő érdeklődés mérhető 

Ahogyan a legtöbb jelenség esetén, úgy a cipőviselési szokásokra vonatkozóan is készült felmérés, amely csak ráerősít arra a felvetésre, miszerint a sneakerek egy bizonyos réteg körében a legnépszerűbb lábbelinek számítanak ma, amelyekért borsos árat is hajlandók kifizetni egyesek. A Glami Fashion (Re)search kutatása szerint a magyar divatpiac jelenlegi három vezető trendje a fenntartható divat, a lokális divatmárkák termékei, valamint az utcai viselethez kapcsolódó sneakermánia.

Ez a felmérés megállapította, hogy a magyar piacon jelenleg a sportos, utcai viselet dominál, amelyek darabjait a hétköznapokban és a munkahelyünkön is előszeretettel viselünk: a válaszadók 60 százaléka állította, hogy nem csak sportolásra használja ezeket a cipőket, sőt a sneakereket a legtöbben már hivatalos eseményre – így esküvőre, diplomaosztóra vagy estélyekre is felveszik. 

A trend napjainkra az utcákról egészen a luxusmárkák polcáig emelkedett. Ez a legdominánsabban jelen lévő termékkategória ma a piacon, az abszolút favorit, hiszen napjainkban a legtöbb darabot sneakerekből értékesítik

– áll a kutatásban.

(Borítókép: Jeremy Moeller / Getty Images)