A sikertelen hatalomátvétel után átrendeződnek az alvilági erőviszonyok

A kecskeméti fegyvercsempész ügy takarásából fényre került maffiaharc tavasszal kerül a Bács-Kiskun Megyei bíróság elé. A soros bíró február 28-án kapta meg az ügy iratait, körülbelül három-négy hétbe telik mire áttanulmányozza és megemészti a csaknem ötezer oldalnyi anyagot. Az ügyet majd tárgyaló bíró a tizenegy vádlott előzetes letartózatására vonatkozó határozatokat érvényben hagyta, de mivel ezek ellen a védők feltehetőleg fellebbeznek majd, emiatt is húzódhat az első érdemi tárgyalás kitűzése, mondta el az Indexnek Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke.

A bíróság készül

Ha minden rendben zajlik, akkor leghamarabb április végén kezdődhet a per. "Nem lehet megjósolni mikor születik meg az elsőfokú ítélet, azonban mindent elkövetünk, hogy minél előbb a végére járjunk az ügynek, ne kelljen nagy távlatokban halasztani egyes tárgyalásokat" - mondta Bodóczky László, hozzátéve, hogy az az eljáró bírótól függ majd, hogy milyen rendet tart majd, nyilvánosak lesznek-e a tárgyalások. Ez függ majd attól is, hogy érik-e olyan - akár életveszélyes - fenyegetések a bíróság munkatársait, mint az ügyön dolgozó rendőröket és ügyészeket.

Bár eddig nem érkezett ilyen fenyegetés, a Bács-Kiskun Megyei bíróság készül a rendkívüli események megelőzésére, szigorítani fogják a beléptető rendszert, a tárgyalássorozat idején fokozottan ügyelnek majd a biztonságra, és ebben a rendőrség segítségét is igénybe kívánják venni, tudtuk meg a megyei bíróság elnökétől.

A szervezet

A rendőrségi gyanú szerint a többek között emberölés előkészületével is megvádolt, a Balaton-felvidék megszerzésére törő bűnözői csoportot Radnai László szervezte még a kilencvenes években. Az akkori robbantásos bűncselekményekkel is hírbe hozott cégek (az illegális olajüzletből profitáló Energol Rt., és a magyar-ukrán autóüzletre specializálódott Conti-Car Kft.) központi alakját Csüllög Zsigmond, Ferencsik Attila, Mészáros Péter és Molnár Miklós Richárd "operatív alvezérek" követték az új évezredre kiépített hierarchikus szervezetben. Az éjszakai életben Brazil néven ismert Ferencsik, illetve az 1999-ben kis híján felrobbantott Csüllög szintén a Conti-Car és Energol cégekben voltak érdekeltek.

A szervezet "katonái" közé tartozott letartóztatásáig Gelénesi Nándor, világkupagyőztes, olimpikon birkózó, aki 1998-ban néhány hétig már ült előzetes letartóztatásban egy emberrablási ügy miatt, de bűnössége végül nem igazolódott. Két szerb származású férfi is erősítette a "végrehajtók" sorait: Sztanics Vladimir "Ványa", és Nemet Endrigo "Rico", feltehetőleg nagy szerepük lehetett a Szerbiában vásárolt fegyverek beszerzésében és Magyarországra csempészésében. Mellettük Zöldi Imre, Ábrahám Zsolt és az utolsóként elfogott Pityinger József, illetve a "hátvédek" közül S. Slobodan, L. László, Sz I. Zoltán, Sz II. Zoltán, K. János és K. Árpád is a vádlottak padjára kerül hamarosan.

Ütköző érdekek

A Radnai vezetése alatt megizmosodó és a mintegy harminc, gyakran rivalizáló szervezett bűbnözői csoport között számottevő tényezővé váló banda a HVG információi szerint a Balaton északi partján "befolyásos üzleti tevékenységet folytató" Túri Tibor érdekeltségeit szemelte ki. A fegyveres hatalomátvétel egyik mozzanata a vállalkozó meggyilkolása lett volna, de a lépésről tudomást szerző rendőrök egy nappal korábban, szeptember 13-án rajtaütöttek a csoporton.

A rendőrök által lefoglalt, "magyar előélet" nélküli fegyverek (pisztolyok, Kalasnyikov és Skorpió géppisztolyok, levágott csövű vadászpuska, hangtompítók, lőszerek és tárak körülbelül 1,5 millió forint értékben) a vállalkozó tervezett megöléséhez túlzott tűzerőt jelentettek volna, a Nemzeti Nyomozó Iroda adatai szerint egyértelműen a Balaton parti területszerzést szolgálták volna, letörendő a rivális csoport esetleges ellenállást. A rendőrségi adatok szerint a szervezet azonban nem elégedett volna meg a balatoni térnyeréssel, a lehallgatási jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy más vállalkozók megölése is felmerült, és bizonyos értesülések arra utalnak, hogy Radnaiéknak közük lehetett Fenyő János médiavállakozó 1998-as kivégzéséhez.

A HVG úgy tudja, hogy a fő vádlottak éltek a hallgatás jogával, nem tettek elfogásuk után érdemi vallomást a rendőrségnek, a védelem álláspontja pedig az, hogy védenceiknek semmi köze az állítólagos területszerzési törekvésekhez. Ezen értelmezés szerint a hatóságok összehangolt akciója csupán azt a célt szolgálta, hogy az egyre csak húzódó, kevés sikerrel kecsegtető Energol-ügy után újabb fogást találjanak Radnaiékon. Az Index szerette volna megkérdezni Radnai László ügyvédjét, Jován Lászlót, de a jogi képviselő megkeresésünkre idáig nem reagált.

Átrendeződés

A tevékenységi kör bővítésébe belebukó banda után jelentős űr támadt a többbniyre drogkereskedelemmel, banki csalásokkal, prostitúcióval, gépkocsilopásokkal foglalkozó magyar "maffiatársadalomban". Ezzel számolnak az őket üldöző hazai hatóságok is, a rendőrség szervezett bűnözés elleni nyomozói fokozottan figyelnek az erőviszonyok átrendeződéséből adódó mozgásokra.

A szabaddá vált vegyértékekre rányomuló csoportok között feltehetőleg megindul a verseny az előzetesbe került tizenegy fő tevékenységi körének megszerzéséért, míg az állítólag Túri által uralt Balaton-felvidéki éjszakai élet azonban egyelőre megúszta a kilencvenes éveket jellemző robbantásos, kivégzéses interregnum állapotot. Az üggyel kapcsolatban külön gondot okoz azonban a rendőrségnek, hogy a Túri meggyilkolására felfogadott bérgyilkosokat nem sikerült elfogni, és ezzel továbbra is élőnek tekinthető az a fenyegetés, ami a kecskeméti ügyészeket és egyes, a nyomozásban részt vevő rendőröket ért.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!