Ál-lat-e-gész-ség-ü-gyi prob-lé-ma

Most, hogy Magyarországot is elérte a madárinfluenza, újra aktuálissá vált néhány tévhit tisztázása. Továbbra sincs vész. Ha ön nem madár, nem kell rettegnie.

Embereket ritkán fertőz

A madárinfluenza ugyanis állategészségügyi probléma. Bár a H5N1 vírus az embereket is megfertőzheti, sőt, akár meg is ölheti, a veszély mértéke csekély. A H5N1 ugyanis csak korlátozottan terjed állatról emberre. Romániában már fél éve észlelték, de még egy ember sem fertőződött meg. Európához legközelebb Törökország Ázsiai részén fertőzött meg embereket a kór - az áldozatok jellemzően gyerekek, akik pátyolgatták a beteg állatokat.

A madárinfluenza vírusát az állatok testnedvei és ürüléke terjeszti, de például a fertőzött állat húsa alaposan átsütve fogyasztható, hiszen a vírus 70 fokos hőmérsékleten elpusztul. A vírus levegőben nem él sokáig. A legújabb kutatások a vírus veszélyességének mértékét is kétségbe vonják. Bár a hivatalos adatok szerint a megfertőzött emberek körében 50 százalékot meghaladó a halálozási arány, svéd kutatók szerint ennél jóval alacsonyabb a vírus mortalitása. Vizsgálataik szerint Ázsiában a hivatalosan lejelentettnél többen kapták el a betegséget, ám az olyan enyhe lefolyású volt, hogy nem is mentek el orvoshoz.

Könnyű a védekezés

A madárinfluenza H5N1 vírusa a szárnyasokban nagyon gyors lefolyású és minden esetben halálos betegséget okoz, így felderítése kifejezetten könnyű - bár magát a vírust csak bonyolult és hosszadalmas eljárással lehet teljes biztonsággal kimutatni az elhullott madarak szervezetében. Mivel a betegséget könnyű felfedezni, így hatékonyan lehet védekezni is ellene. A legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer a karantén és a fertőzött, vagy veszélyeztetett állomány azonnali levágása.

Az állatok beoltása a vírus ellen viszont elvetendő, az Európai Unió például nem is engedi az antibiotikummal kezelt vagy védőoltással beoltott állatok forgalmazását. Ha ugyanis a szárnyasok be vannak oltva, a vírus észrevétlenül lappanghat szervezetükben. Így, ahelyett, hogy az állatok pusztulásából azonnal észrevehető lenne a vírus, az titokban terjedhet, fertőzhet.

Mutációtól tartanak

Az igazi veszélyt a madárinfluenza-vírus mutálódása jelentené. Ha a H5N1 a most esedékes influenzajárvány idején esetleg kereszteződne az emberi influenza vírusával, potenciálisan egy halálos és gyorsan terjedő szupervírus jöhet létre. Bíztató azonban, hogy Magyarországon az emberi influenza és a H5N1 ellen is van védőoltás - ennek embereken zajló tesztelése február végén ér véget, ezután kezdődhet meg a vakcina törzskönyvezése és tömeges gyártása. Így elvileg a szokottnál könnyebben és gyorsabban lehet megfelelő védőoltást kifejleszteni a még nem is létező mutáns vírus ellen.

A két vírus kereszteződése a szakértők szerint valószínűleg nem a fejlett egészségügyi és állatorvosi infrastruktúrával rendelkező nyugati világban fog bekövetkezni, ha bekövetkezik egyáltalán. Sokkal nagyobb esély van arra, hogy a két vírus a harmadik világban, Ázsiában vagy Afrikában mutálódjon eggyé. Az ENSZ illetékes szerve, az Egészségügyi Világszervezet ezért is hangsúlyozza, hogy a madárinfluenza elleni védekezés forrásait ezekre a térségekre kéne koncentrálni.

De hogy a mutáció sem megy könnyedén, azt bizonyítja, hogy Ázsiában 1997 óta van jelen a vírus, de eddig még nem következett be a katasztrófa.

Nem kell félni

A fent leírtak is alátámasztják, hogy a pánikot mérsékelni akaró kormányzat és illetékesek most nem csak a levegőbe beszélnek. A madárinfluenza valóban jelentős, de a lakosságot egyelőre ténylegesen nem fenyegető probléma. Nem árt résen lenni, de rettegni nem kell. Ha döglött madarat talál, hívja a 189-es számot, ne csókolózzon felborzolt tollú, megdagadt tarajú csirkékkel és óvakodjon a madárszartól.