'Vonszoljátok le a szaros seggetek délre'

Egyre hangosabb bírálatok érik a szövetségi kormányt a Katrina hurrikánt követő áradásokban kialakult káosz miatt. Szakértők szerint tervezési hibák és alulfinanszírozottság fokozza a bajokat, írja a Washington Post.

Tudtak róla, de nem gondolták volna

Azt, hogy New Orleanst bármikor elpusztíthatja egy hurrikán, már évek óta jósolgatják. Tavaly, az Ivan hurrikán tombolásakor a város polgármestere, Ray Nagin ötvenezer halottat jósolt egy direkt találat esetére, és tízezer hullazsákot rendelt a városba. A Katrina érkezése előtt is hallani lehetett róla, hogy a hurrikán pusztításánál is nagyobb veszélyt jelenthet a gátrendszer meggyengülése, egy gátszakadás után ugyanis akár kilenc méteres víz lepheti el a várost.

Hiába tudtak a veszélyekről, a terrorizmus elleni harc és az iraki háború prioritást élvezett a szövetségi költségvetésben. Washingtonban a szeptember 11-i terrortámadásokat követő összhanggal szemben most pártpolitikai csatározások törtek ki, a demokraták egységesen Busht és kormányát teszik felelősség a New Orleans-i káoszért.

Háborúra kellett a pénz

A Washington Post szerint Bush az elmúlt években folyamatosan visszavágta az amerikai partszakasz és vízvédművek építéséért és karbantartásáért felelős ACE (Army Corps of Engeneers - Mérnökhadtest, nagyjából a magyar vízügyesek és a hadsereg utászainak a szerepét betöltő, de külön egységként működő alakulat, legfőbb feladata a partszakasz védelme) költségvetését. Hivatalba lépése óta Bush 4,7 milliárd dolláron fagyasztotta be az ACE költségvetését - az iraki háborúra csak tavaly kétszázmilliárd dolláros nagyságrendben költöttek.

Bush kormányzata legutóbb júniusban próbált megfúrni egy egymilliárd dolláros programot, mely a hurrikánok ütközőzónájaként szolgáló mocsaras partszakaszok rekonstrukcióját irányozta elő. A program költségvetésének felét pont Louisianában tervezik elkölteni.

"Nehéz kimondani, de igaz. Bush nem tudott felelősen cselekedni" - nyilatkozta a Postnak a költségvetési tervezéssel kapcsolatban Kent Conrad észak-dakotai demokrata szenátor. Az ACE azonban Bush segítségére sietett. Mint mondták, a pluszpénz sem mentette volna meg New Orleanst, hiszen a védműveket egy hármas erősségű viharra tervezték, nem egy, a Katrinához hasonló négyes erejűre.

Mindenki felelős

Még a Pentagon az ACE munkáját felügyelő, Busht kritizáló kijelentései miatt korábban menesztett helyettes államtitkára, Michael Parker is védelmébe vette az őt kirugó elnököt. "New Orleans a szemünk láttára vált hetvenkét óra alatt modern városból harmadik világbeli országgá az infrastruktúra összeomlása miatt. Ezért mindenki felelős, ez több kormányzat közös bűne. Ez pártokon felül áll" - nyilatkozta a Postnak.

A védművek kudarca azonban csak egy aspektusa a katasztrófának. Az igazi káoszt a mentés szervezetlensége okozta.

Bár a Katrina - és mint fentebb utaltunk rá, már a tavalyi Ivan esetében - előtt is születtek forgatókönyvek, amik a város teljes víz alá kerülésével, a most a mentésen dolgozók nagy része úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy teljes meglepetésként érte őket a gátszakadás és az, hogy a várost hat-nyolc méter víz lepte el.

Meglepődtek

"Egész múlt héten elemeztük a lehetséges forgatókönyveket, de egyikünk sem volt elég előrelátó, hogy ilyen károkat jósoljon" - vallotta be a Washington Postnak Russel L. Honore dandártábornok, a katonai mentőalakulatok vezetője. Ráadásul a mentésben segítségül hívható Nemzeti Gárda is kimerült, a louisianai és mississippi gárdahadosztályok harmada Irakban teljesít szolgálatot.

A Katrina érkezése előtt egy nappal ugyan elrendelték a város kötelező érvényű kiürítését, százezren mégis a városban rekedtek. Egy részük tévesen azt hitte, hogy ezt a vihart is át tudja majd vészelni a városban, ahogy a korábbiakat is. Más a helyzet azokkal, akik a Superdome-ban és a kongresszusi központban rekedtek - ők anyagi okokból nem tudták elhagyni a várost.

Kimentésükre a katasztrófavédelem láthatóan nem volt felkészülve. "Küldjék ide az összes rohadt Greyhound buszt az országból, szálljanak kocsira az iskolabuszok vezetői, vonszolják már le a szaros seggüket ide délre" - nyilatkozta a CNN-nek a város kétségbeesett és dühös polgármestere, Ray Nagin.

Nagin a kongresszusi központban van, amit eredetileg nem terveztek menedékhellyé alakítani. A központban 15-25 000 ember gyűlt össze, a vécék nem működnek, étel és víz sincs elég. A másik fő nehézség a kommunikáció. "Ne fegyvereseket küldjenek, hanem valakit egy megafonnal, aki végre megmondja, hogy mit tegyünk" - reagált egy evakuálásra váró férfi a Superdome-nál arra a hírre, hogy gépfegyverrel felfegyverrzett iraki veteránokat küldtek a városba a mentést akadályozó fegyveres bandák leküzdésére.

'Küldjenek végre segítséget'

A kommunikációs rendszer összeomlása a mentést is nehezíti. A rendőrségi-tűzoltósági riasztóhálózat összeomlott, így a mentés eléggé szervezetlenül folyik. A segélyszállítmányok célba juttatását és az evakuálásokat szinte lehetetlenné teszi, hogy a Katrina az úthálózatban is nagy károkat okozott, a Pontchartrain tó fölött húzódó híd (a világ leghosszabb hídja) több helyen beszakadt.

A Szövetségi Mentésirányítási Ügynökség (FEMA) igazgatója, Michael Brown szerint azonban tévednek, akik azt gondolják, hogy nem készültek fel eléggé a viharra. Igaz, a Postnak nyilatkozva Brown is beismerte, hogy az áradás váratlanul érte őket. "Amit az amerikaiaknak most meg kell érteniük, az az, hogy a szövetségi kormányzat eddig példátlan mentőakciót hajt végre, olyat, amilyenre még a cunami alatt sem volt példa" - mondta Brown.

New Orleans polgármestere mégsem érez semmit az erőfeszítésből. "Fogalmam sincs róla, hogy ez Louisiana állam feladata lenne-e, vagy szövetségi feladat, de küldjenek végre segítséget" - követelte a CNN-nek nyilatkozva Nagin.