Ez már a terézvárosi polgármester csapdája?

A Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete a rövid távú szálláskiadás legkisebb szereplőinek a képviseletét vállalta fel, azon magyar családokét és személyekét, akik néhány lakást vagy szobát adnak ki, az üzemeltetést saját maguk végzik, és igyekeznek ezen tevékenységük végzése mellett a környezetükre maximálisan figyelni. Tevékenységünk során célunk a különböző érdekek közötti egyensúly megteremtése, a megoldási lehetőségek keresése.

s inkább olyan megoldást választott, amelyben a döntés felelősségét átháríthatja a szavazásban részt vett személyekre. Mintegy csapdát állított a jövendő képviselő-testületnek azzal, hogy politikai hovatartozásuk ismeretében megígérte és elvárja tőlük, hogy az előterjesztésben foglaltakkal egyetértsenek. Kérdés az, hogy vajon ebben a törekvésében a még meg sem alakult képviselő-testület partner lesz-e és a politikai hovatartozás függvényében szavaznak a képviselők a polgármester által előterjesztett rendelettervezet ügyében, vagy pedig – komolyan véve feladatukat és az Alaptörvény, valamint a  törvények betartására tett esküjüket – megkövetelik az előterjesztőtől a jogalkotásra vonatkozó törvényes kötelezettségek teljesítését, úgymint a pontos cél meghatározását, az előzetes hatásvizsgálatot. Az indoklást, amely igazolja, hogy a kitűzött cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos, továbbá alkalmas a tervezett rendelkezés, és megfelel az Alaptörvényben egy vállalkozási tevékenység – alapjogként – korlátozhatósága feltételeinek.  

Egyesületünk véleménye, hogy a polgármester a képviseleti jogkörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a lakosságot félrevezető nyilatkozatában úgy állította be az általa kezdeményezett szavazást, hogy az kvázi népszavazásként, ügydöntő jelleggel kötelező lesz a képviselő-testületre. 

Ez azonban nincs így. A döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult. Tekintettel arra, hogy a szavazás nem népszavazás volt, így a szavazás eredménye nem kötelezi a képviselő-testületet, még arra sem, hogy a témát egyáltalán napirendre vegye. A képviselő-testületet az önkormányzati törvény alapján a polgármester képviseli, ezen jogköre azonban nem terjed ki arra, hogy még a döntés meghozatala – sőt a szabályozásra vonatkozó előterjesztés előtt anélkül, hogy erre a képviselő-testülettől felhatalmazással rendelkezne –, ígéretet tegyen a döntés tartalmára. Különösen nem, ha az ígéret olyan képviselőtestület nevében történt, amely még meg sem alakult, így értelemszerűen nem is adhatott felhatalmazást a polgármesternek ilyen, a testületet majdan kötelező nyilatkozat megtételére.

A szavazás eredményét – az egyéb tényezőkön kívül, a polgármester egyedi döntése alapján – nagyban befolyásolta, hogy a szavazáson 16 éven felüliek is részt vehettek, holott a népszavazáson az alsó korhatár 18 év, továbbá a Terézvárosi Önkormányzat saját, a társadalmi véleményeztetésre vonatkozó rendeletében is 18 év az alsó korhatár.

Véleményünk szerint a polgármesternek tudnia kellett, hogy az Alaptörvény értelmében a vállalkozáshoz való jogot nem lehet rendeleti szinten ellehetetleníteni, márpedig a kiadható napok számának 0 napban való meghatározása ezt jelenti. Az Alkotmánybíróság ezt a kérdést már többször vizsgálta, legutóbb például a 10/2024. (V.10.) AB határozatában állapította meg, hogy „adott alapjog alapvető gyakorlásához kapcsolódó alapvető és garanciális kérdéseket mindenképpen törvénynek kell tartalmaznia, ugyanakkor az egyes részletszabályokat rendeleti úton is szabályozni lehet. E tekintetben tehát azt kell vizsgálni, hogy a Rendelet 8. § (2) bekezdésének előírása a vállalkozás szabadságához való jogot érintően egy alapvető korlátozás vagy pedig egy kisebb jelentőséggel bíró, nem közvetlenül a vállalkozás szabadságának gyakorlását érintő kiegészítő szabály.” A kiadható napok számának a meghatározására való felhatalmazást tehát nem lehet úgy értelmezni, hogy – a szabályozhatósági joggal visszaélve – teljes mértékben ellehetetlenítenek egy vállalkozási tevékenységet. Erre már a jegyzőnek is kötelessége lenne felhívni a figyelmet – legkésőbb a jogalkotási döntés előkészítésénél –, tekintettel arra, hogy az önkormányzati törvény szerint feladata, hogy jelezze a polgármesternek, képviselő-testületnek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A terézvárosi szavazással kapcsolatban számos érv hangzott el a rövid távú szálláskiadás kedvezőtlen, valamint megtiltása esetére várt kedvező hatásaira vonatkozóan, amelyek bizonytalan és ellentmondó adatokon és egyéni véleményeken alapulnak, s komplex társadalmi problémák egyedüli megoldásaként jelenítik meg a magánlakások turizmus célú hasznosításának betiltását, amely nyilvánvalóan téves megközelítés.

A különböző döntéshozói szinten, valamint politikai táborba tartozó személyek részéről tett nyilatkozatok a döntő többségében magyar magánszemélyek, mikro- és kisvállalkozások tulajdonában és működtetésében lévő szálláshelyek jövőjét bizonytalanítják el országos szinten, teljes ellehetetlenítéssel fenyegetve őket, amely jelenség már csaknem tíz éve megfigyelhető. A működési környezet megnehezítése vagy ellehetetlenítése a kis szálláshelyek bezárását fogja eredményezni, amely azon kívül, hogy a szállásadók megélhetését nehezíti, az ezen szolgáltatást igénybe vevő – nem kis számú – vendég olcsó szálláslehetőségét is megszünteti és további károkat okoz a turizmusszektorban szintén országos hatással és kiterjedéssel. Nagyon bízunk benne, hogy erre nem kerül sor. 

Ami az országos szintű szabályozási terveket illeti, az egyéb és magánszálláshelyek piaca rendkívül sokrétű és ehhez igazodóan sokszínűek a szálláshelyek jellemzői és működtetésük is.

Mindenképpen differenciált szabályozást igényel a néhány lakás vagy szoba üzemeltetését esetileg, időszakosan vagy rendszeresen kiadó, az üzemeltetést személyesen vagy családtagjaival végző magánszemély, a saját lakásában szobát vagy lakrészt kiadó magánszemély, továbbá az üzletszerűen több tíz-száz, különböző jogcímeken lakást üzemeltető, de valójában üzemeltetési tevékenységre jogosító NTAK-számmal és jegyzői regisztrációval nem rendelkező vállalkozások, melyek a háttérben, mintegy a hatóságok és a szállást igénybe vevő vendégek előtt kvázi rejtve, nehezen megtalálhatóan működnek. Ez az üzemeltetési forma lehetőséget ad az adóelkerülésre és a tevékenységért fennálló felelősség egymásra tologatására. 

Mi a nemzetgazdasági minisztertől a vállalkozások működési feltételeinek a javítását várjuk a turizmusfejlesztési célok megvalósítása érdekében, mivel erre kapott utasítást a miniszterelnök úrtól. Erre vonatkozó javaslatainkat 2024 áprilisában megküldtük a nemzetgazdasági miniszter részére. Bízunk benne, hogy az ugyancsak a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó lakáspolitikai célkitűzéseket sikerül összehangolni a turizmusfejlesztési célokkal és nem kerül sor a – véleményünk szerint – szociális kérdésként kezelendő lakhatási válság/szegénység magánlakások hasznosíthatóságát korlátozó/megtiltó intézkedésekkel történő kezelésére. Amennyiben olyan törekvések vannak, hogy a rövid távú lakáskiadást felváltsa a hosszú távú bérbeadás, a jelentős beruházást végző tulajdonosok kompenzálására is gondolni kellene, a jövedelmezőség csökkenését a magas tulajdonosi kockázatnak (a lakás lelakása, bérleti díj, rezsidíjak fizetésének elmaradása, kilakoltatás nehézségei stb.) a kezelésével, és az ilyen bérbeadás adóterheinek a csökkentésével (szja-csökkentés, építményadó-csökkentés vagy ezen adóterhek teljes eltörlése a tevékenységre vonatkozóan) lehetne némileg ellentételezni és ezzel ösztönözni a lakások hasznosításának hosszú távú bérbeadását. 

A szerző a Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete alelnöke.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Emberek érkeznek egy apartmanba. Fotó:  FluxFactory / Getty Images)

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.