Március 15-én hiányérzetük van a politikusoknak

Magyarországnak ma azért is van óriási szüksége a nemzeti összefogásra, mert anélkül nem lehet elérni az európai felzárkózást, mondta a kancelláriaminiszter kedden a főváros XV. kerületében tartott március 15-iki ünnepségen. "Lehetnek ellenvélemények arról, miként legyünk versenyképesebbek, hogyan érjük el a felzárkózást, de a vitákból csak az összefogás lehet a kiút, annak hiányában az emberek többsége végzetesen lemaradhat" - jelentette ki ünnepi beszédében Kiss Péter.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kiemelte: március 15. nem megosztó, hanem közösségteremtő ünnep. Mint mondta, nincs többféle március 15., nincs más ünnep konzervatívoknak, szocialistáknak, liberálisoknak, zöldeknek, fővárosiaknak, vidékieknek, az anyaországban élőknek és a határon túli magyaroknak.

Lamperth: Mindannyiunk ünnepe

A magyarság legmagasztosabb ünnepe mindannyiunké, hangsúlyozta Lamperth Mónika belügyminiszter Egerben, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségen, kedden. Mint mondta, ezt az ünnepet a történelem során a különféle rendszerek önigazolásra is használták, de népet megcsalni nem lehetett.

A 157 évvel ezelőtti márciusi eseményeket felidézve a forradalom talán legnagyobb üzeneteként azt fogalmazta meg: a társadalomban a változás igénye általános volt, s ha nem is ugyanolyan utat képzelt el mindenki, a közös nemzeti célok érdekében félretették az ellentéteket.

Dávid: Saját magunk lövünk egymásra

Új kiegyezést sürgetett Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke kedden Veszprémben. Egyetértésre, egy-egy közös cél megfogalmazásának bátorságára, valós szellemi teljesítményekre, a társadalmi akarat és érdek alakításának és megfogalmazásának bátorságára volna szükség, mert a 21. század Európában már nem a forradalmak és a puskaropogás korszaka, tette hozzá Dávid Ibolya a Dózsa György téren, a ´48-as emlékműnél tartott ünnepi beszédében.

Szerinte nem külső ellenség, "mi saját magunk lövünk egymásra". Az MDF elnöke hangsúlyozta: "senki és semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy kezet nyújtsunk a jövőnknek, csak mi magunk. Mert mi még egymásnak sem tudunk kezet nyújtani".

Kósa a szolidaritást hiányolja

Az 1848-at jellemző szolidaritást hiányolta kedden ünnepi beszédében Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve úgy fogalmazott, hogy 15 évvel a rendszerváltás után vitathatatlanul demokrácia van Magyarországon, ugyanakkor a mai demokratikus szervezeteknek, politikának, sajtónak semmivel nem nagyobb a becsülete, mint például 1987-ben volt.

A város főterén, a Kossuth-szobornál elmondott beszédében a fideszes politikus utalt a december 5-i népszavazáson történtekre, és kitért arra, hogy "soha nem látott létszámleépítés" fenyegeti az egyetemeket, de ez senkit nem késztet arra, hogy valamit tegyen".

Tőkés szerint mélyponton a kapcsolat

A decemberi népszavazás március 15-ét, az Erdéllyel uniót követelő tizenkettedik pontot tagadta, jelentette ki Tőkés László kedden, Hódmezővásárhelyen. "A megcsonkított Magyarország mondta ki rólunk a szentenciát, lemondtak rólunk" - idézte Koós Károly 1921-ben kelt szavait ünnepi beszédében a Királyhágó-melléki református püspök, aki szerint Magyarország meghasonult önmagával, kormányával, a lakosság nagy része meghasonult határon túli testvéreivel.

A püspök emlékeztetett rá, az elmúlt 15 évben az idei esztendő az első, amikor a határon túl nem koszorúznak a kormányoldal képviselői. "Mélypontra szállt a határon túli magyarokkal való anyaországi kapcsolat" - mondta.