Kinevezték Vidnyánszkyt, 41 év után felmondott Zsámbéki Gábor rendezőlegenda a Színművészetin

DEBRE20200622009
2020.08.02. 11:49 Módosítva: 2020.08.02. 23:30

Zsámbéki Gábor, aki 1979 óta oktatott színészosztályokat, felbontotta szerződését a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel. Szeptember 1-től, az új kuratórium belépésétől kezdve már nem tanít ott.

Ezt a rövid közleményt juttatta el a sajtóhoz augusztus 1-jén este Zsámbéki Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház legendás korszakának igazgatója, a budapesti Katona József Színház egyik alapítója és korábbi igazgatója, miután kiderült, kik ülnek szeptember 1-jétől az egyetemet tulajdonló alapítvány kuratóriumában. Röviddel utána Gáspár Máté, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Elméleti és Művészetközvetítői Intézetének megbízott vezetője is közölte: lemond minden funkciójáról az egyetemen, ezzel tiltakozva a kuratórium személyi összetételéből kiolvasható hatalmi szándékok, a modellváltás elve és gyakorlati megvalósítása ellen.

Az ügy előzménye, hogy az egyetemet eddig fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium felállította azt a kuratóriumot, amely az egyetemet tulajdonló alapítványt vezeti majd szeptember 1-jétől, azaz a modellváltás után. 

Az egyetem minden fontos ügyéről, kinevezéséről, személyi, pénzügyi és infrastrukturális kérdéséről döntő alapítvány összetételéről az SZFE jelenlegi vezetése és diáksága állítja, hogy szinte véletlenül, egy a minisztériumtól a sajtóhoz eljuttatott közlemény egyik félmondatából értesült.

A Kossuth-díjas tanár

A kuratórium vezetője az a Vidnyánszky Attila lett, aki színházi szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság vezetőjeként hosszú ideje becsmérli az egyetemet. A kuratórium tagjai pedig a következők: Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója.

Vidnyánszky Attilának nem ez az első fontos kinevezése; eddigi címeit Schilling Árpád gyűjtötte össze a Facebookon: 

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, az Emberi Erőforrások döntés-előkészítő testületének, a Színházművészeti Bizottságnak elnöke, a színházművészet szakmai érdekeinek védelmét ellátó Magyar Teátrumi Társaságnak elnöke, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti rektorhelyettese, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.

(Azt el is felejtette megemlíteni, hogy Vidnyánszky indíthatta el a kormány által már a hivatalos cégbejegyzés előtt egymilliárd forinttal támogatott Déryné Programot is.)

Vidnyánszky az SZFE-n egyszer tartott egy kurzust, az ország másik, színészeket képző egyetemén, Kaposváron viszont volt intézményvezető, jelenleg rektorhelyettes, de kinevezésének történetében sok a különös részlet. 2011-ben nevezték ki a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanárává, annak ellenére, hogy semmilyen tudományos képesítése nem volt. 2012-ben ezért az egyetem tanszékeit átnevezték intézetekké, hogy Vidnyánszky intézményvezető lehessen, majd a „lex Vidnyánszkyként” elhíresült törvénymódosítás révén végül kinevezték egyetemi tanárrá: az új törvény szerint ehhez már nem kellett tudományos fokozat, a cím birtokolható lett Kossuth-díj révén is. Vidnyánszky ekkor az egyetem több korábbi oktatóját kirúgta; egy Csáki Judit korábbi tanszékvezető által indított perben a bíróság végül kimondta, ezt jogtalanul tette meg. (Vidnyánszky kaposvári ténykedését a Magyar Narancs foglalta össze nemrég.)

A kuratórium másik színházi tagja, Rátóti Zoltán a most felmondó Zsámbéki Gáborhoz hasonlóan volt a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója. Zsámbéki Gábort Babarczy László követte a pozícióban, majd egy évig Znamenák István színész vezette a színházat. 2008-ban a hírhedt „rombolni nem színházat építeni szívesen jönnék Kaposvárra” központozás nélküli mondatot tartalmazó pályázatával kinevezték a fideszes miniszteri biztos Schwajda Györgyöt, halála után vette át a színházat Rátóti; az ő igazgatása alatt jött el végül a színháztól a korábbi korszak több meghatározó alkotója.

Szabadabban

A kormány hivatalos kommunikációjában az egyetem modellváltásának bejelentése pillanatától azt hangoztatta, hogy mindennek csak az a célja, hogy „gördülékenyebben”, „szabadabban” működjön az intézmény, hatékonyabb legyen az oktatás, ráadásul nemhogy veszélybe nem kerül az egyetem politikai-ideológiai függetlensége, de azzal, hogy formálisan már nem az állam, hanem az erre a célra létrehozott alapítvány lesz az egyetem tulajdonosa, minden eddiginél jobban megvalósul a függetlenség és az oktatás szabadsága. A modellváltás körülményeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze:

Mindezt ugyanakkor az egyetem vezetése korábban is vonakodott elhinni, több okból. Egyrészt kizárólag az SZFE kapott hihetetlenül rövid, mindössze néhány hónapos határidőt a máshol évekig tartó átállási folyamat teljes előkészítésére, ráadásul hogy ez a kormány ígéreteivel szemben így van, azt az egyetem tagjai állítják, csak a sajtóból értesültek az átalakításról. A kormány több mint fél év után sem volt hajlandó kinevezni a nyílt pályázat után, jogszerűen rektorjelöltnek megválasztott Upor László egyetemi tanárt, és az egyetem sorsáról szóló egyeztetésekre sokszor meg sem hívták a jelenlegi vezetést, érdemi válaszokat nem kaptak a kérdéseikre.

Viszont a kormány tagjai több megszólalásukban azt sugallták, hogy a modellváltás valódi célja az általuk „liberálisnak” és „nem eléggé nemzetinek” tartott egyetem megregulázása, amire aztán a kormánysajtó cikksorozata is ráerősített. Ez pont Vidnyánszky Attila Magyar Teátrumi Társaságának nyílt levelével indult, amely „széleskörűen ismert és vitathatatlan tényeknek” nevezte, hogy „az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja”, az oktatás pedig „beszűkült”, „elavult”, „gyenge”. A kormánypropagandában nyilatkozó színházigazgatók ez után egymásra licitálva jelentették ki, nem is járnak az egyetemre vizsgaelőadásokat nézni, az onnan kikerülő színészek némelyike pedig „pusztulat”.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusának közleménye

A sajtóból ismertük meg a leendő fenntartónkat – a Színház- és Filmművészetért Alapítványt – irányító kurátorok névsorát.

A névsor világossá tette, hogy a kuratórium megbízója sem a kurátorok személyére tett javaslatainkat, sem a kiválasztásukra kidolgozott szakmai szempontrendszerünket nem vette figyelembe. Szemben a korábban lebegtetett lehetőséggel az egyetem egyetlen képviselője sem kapott helyet a testületben.

A kuratórium nem ismeri az SZFE valós működését. Vidnyánszky Attila személyében olyan elnök kapott felhatalmazást, aki nyilatkozataival évek óta következetesen és céltudatosan rombolja egyetemünk hírnevét. A kuratórium további tagjainak ugyanakkor nincs számot tevő felsőoktatási tapasztalata.

Mindezek együttesen ismét azt bizonyítják, hogy esetünkben a modellváltás valódi célja nem az oktatás korszerűsítése, színvonalának emelése, hanem a minőséget és a hagyományokat semmibe vevő erőszakos térfoglalás, a szabad gondolat korlátozása.

A most minden egyetemi megbízásáról lemondó intézményvezető, Gáspár Máté részletes elemzésében azt írja: azért mond le, mert a kuratórium felállításakor szinte semmi nem valósult meg abból a szempontrendszerből, amely alapján az egyetem közössége szerint a tagokat választani kellett volna. „Ez a szempontrendszer egyszerre volt értékelvű és praktikus, képviselte az egyetemi ethoszt és szem előtt tartotta a valódi innováció személyi feltételeit. (…) A modellváltás előkészítésének erőltetett és diktátum-jellegű folyamatába tökéletesen illeszkedett, hogy az egyetemi javaslatra azóta sem érkezett semmilyen visszajelzés” – írja Gáspár.

A kuratóriumi tagság összetételét elemezve azt írja: szerinte egyetlen egy tagra sem illik, hogy „a magyar kulturális-tudományos közélet köztiszteletnek örvendő jeles személyisége” lenne, nem került be senki az egyetem elismert, sokszor akár világhírű, rengeteg szakmai díjjal elismert művészeket tagnak javasló listájáról, a kuratóriumban a filmes szakmát képviselő személynek nincs oktatási tapasztalata, ráadásul a kelleténél szerinte eggyel több olyan személy ül a kuratóriumban, aki „forrásbővítési-ingatlanfejlesztési gyakorlattal rendelkező befolyásos gazdasági ember”.

Hozzáteszi emellett, hogy a kuratóriumban egyetlen nő sincs, a tagok „nem ismerik és tisztelik az egyetem értékrendjét, hagyományait”, nem látja garantáltnak, hogy a tagok intenzíven tudnának az egyetem ügyeivel foglalkozni, mivel több üzleti és közéleti funkciót halmozó személyekről van szó, nem rendelkeznek az egyetemi oktatás minden területére kiterjedő tapasztalattal, és bár vannak vezetői tisztségeik, de többségében nem oktatási intézményből.

Mivel a kinevezett kuratórium az egyes rész-szempontrendszereknek sem felel meg, s így összességében hatványozottan alkalmatlannak tűnik az egyetem által előzetesen megfogalmazott és kommunikált elvárásrendszernek, kollektív szerepvállalásuk számomra objektíve elfogadhatatlan. Belátva azonban, hogy a miniszteri döntés megmásítására nincsen ráhatásom, a kuratórium személyi összetétele, az abból kiolvasható hatalmi szándékok, a modellváltás elve és gyakorlati megvalósítása elleni tiltakozásul egyetemi oktatói megbízásomról és egyéb funkcióimról ezennel lemondok

– közölte tehát Gáspár Máté.

Az alapítvány kuratóriuma szeptember 1-jével, a modellváltás hatályba lépésekor kezdi meg munkáját.

(Borítókép: Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a debreceni Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. közös sajtótájékoztatóján a debreceni Kölcsey Központban 2020. június 22-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)