EU-csúcs: oltóanyag-beszerzések és vakcinaútlevél a középpontban

Parázs hangulatú csúcstalálkozóra készülnek az Európai Unió tagállamainak vezetői. Csütörtökön kezdődik az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kétnapos találkozójára, márpedig napjaink legérzékenyebb témája kerül terítékre: 

Mindkét témát illetően megosztottak a tagállamok. Az uniós vakcinabeszerzéssel már az Index is több cikkben foglalkozott, miután az európai gyógyszergyártó vállalatokkal megkötött szerződések teljesítése több esetben problémákba ütközött. Az ügy háttere, hogy az Európai Bizottság már tavaly szerződést kötött hat gyógyszergyártó vállalattal a gyógykészítmények előállításának felgyorsítsa érdekében, illetve hogy a piaci ár alatt biztosítsa beszerzésüket a testület. Bár a vakcina időben elkészült, az AstraZeneca nem teljesítette a szerződésben rászabott kötelezettségét, vagyis az oltóanyagok nem érkeztek meg az eltervezett ütemben. Ezzel kapcsolatban Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője az Indexnek elmondta, az Európai Bizottság rosszul mérte fel a vakcinagyártói kapacitást, ami hozzájárult a késlekedéshez. Geopolitikai színezetet adott a történetnek, hogy a magyar kormány erre hivatkozva indokolta az orosz és kínai vakcinák beszerzését.

A korábbi heves kritikák után azonban mintha a magyar fél visszafogottabban viszonyulna a bizottság ballépéseihez. Legalábbis erre utal az, hogy a csütörtöki csúcs előtt, kedden öt uniós tagállam közös levélben fordult Charles Michel Tanács elnökhöz, ebben a vakcinagyártói kapacitással kapcsolatban fogalmazták meg aggályaikat.

Európa hozzáférése a kellő mennyiségű, időben leszállított vakcinákhoz továbbra is megoldatlan probléma. Levelünkkel sürgetjük a gyártói kapacitások integrálását és stratégiai összehangolását a megfelelő mennyiségű vakcina előállítása érdekében

– fogalmaz az öt tagállam által jegyzett levél. A Euronews cikke szerint a levelet Litvánia, Lengyelország, Dánia, Belgium és Spanyolország vezetői írták alá, vagyis Magyarország ezen a csatornán nem fejezte ki az ezzel egybevágó, a nyilvánosság előtt hangsúlyozott kritikáit. 

Az uniós vakcinastratégia újragondolása azért is sürgető, mert az eredeti tervek szerint nyár végére 70 százalékos átoltottságot tűzött ki célul az unió. Márciusra egyébként várhatóan felgyorsul a lakosság beoltása, ami a közösség másik nagy töréspontjához vezet el:

Ezt az úgynevezett vakcinaútlevelekkel adminisztrálná az unió. Vagyis azok, akik már megkapták a vakcinát, hivatalos dokumentummal mozoghatnának szabadabban a tagállamok között. A turizmusra nagymértékben támaszkodó tagállamok, például Görögország támogatja az ötletet. Harry Theocharis, turizmusért felelős miniszter a Financial Times brit napilapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a nyári szezonig megoldást kell találni a problémára.

A vakcinaútlevéllel kapcsolatos reakciókat elnézve pár ország meglehetősen szűklátókörűen gondolkodik. Sokkal többet kell tennünk ahhoz most, hogy felkészüljünk a következő időszakra

– fogalmazott Theocharis, hozzátéve, hogy az európai gazdaság újraindítása a turizmus élénkítése nélkül nehezen elképzelhető. Az unión belül uralkodó tehetetlenségre utal, hogy Görögország Izraellel már megállapodott a kérdést illetően. Az oltottságot igazoló izraeli turisták ugyanis már beléphetnek Görögországba. 

Az EU Observer brüsszeli lap szerint azonban mások mellett az EU két vezető gazdasága, Franciaország és Németország is ellenzi az ötletet, ezért a mostani csúcson nem várható döntés. A vakcinaútlevéllel szemben több aggály is felmerül. Mindenekelőtt, hogy az oltottság egyes vélemények szerint nem zárja ki a továbbfertőzés lehetőségét. Erről a héten Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke is beszélt, aki elmondta: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelenleg is vizsgálja az oltás hatékonyságát, amihez a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges információt. Šefčovič hozzátette, az uniós polgárokat megillető szabad mozgás jogának feltétele továbbra is a negatív teszteredmény és a karanténkötelezettség kell maradjon. 

A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón a járványügyön kívül szó lesz még a közös biztonság- és védelempolitikáról és az EU és NATO közötti együttműködésről is.

(Borítókép:  Charles Michel az Európai Tanács elnöke videókonferencia keretében tanácskozik a tagállamok vezetőivel Brüsszelben 2020. december 2-án. Az Európai Unió országainak állam- és kormányfői december 10–11-én tartják csúcstalálkozójukat Brüsszelben. Fotó: MTI /  EPA / Pool / Johanna Geron)