Már élesedett az inflációkövető adórendszer, de kedvezményekre is lehet számítani az új évben

Az elfogadott adótörvények módosításáról szóló törvény számos szigorítás mellett több kedvezményt is tartalmaz. Ezek a legfontosabb változások: 

Családokat érintő kedvezmények

Két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye: 2025. július 1-től 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke. 

Így 2025 júliusától a családi adókedvezmény mértéke

• az egy gyermeket nevelőknél havonta 100 ezer,
• a két gyermeket nevelőknél 200 ezer,
• a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig 330 ezer forint lesz.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők jövő év július elsejétől 100 ezer forinttal, 2026-tól pedig 133 340 forinttal növelt összegben vehetik igénybe a családi kedvezményt. A gyermekek után járó adókedvezmény érvényesítési szabályai nem változtak.

Mint megírtuk, a Babaváró hitel bizonyos feltételein is változtattak: már a feleség 35 éves koráig lehet igényelni, és a korábbiakkal ellentétben, ha 5 éven túl születik meg a gyermek, a kamatmentességet vissza lehet kapni, és lehet kérni a törlesztési kötelezettség hároméves felfüggesztését. Fontos azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy az 5. év végén egy összegben megfizetett büntetést is visszakapja a család, de legalább a kamatmentesség visszaáll, és ezáltal a törlesztőrészlet is lecsökkenne. Már egy évük lesz a szülőknek arra, hogy bejelentsék a gyermek születését a bankban. Szintén változás, hogy válás esetén, ha a futamidő első 5 évét követően a korábbi pár egyik tagja újraházasodik, és az új kapcsolatból gyereke születik, visszaszerezhető a kamatmentesség. 

Inflációkövető adónemek

Innentől minden év első napjától az előző évi júliusi infláció mértékével emelkedik többek között az üzemanyagok, a dohány- és energiatermékek, a szeszes italok jövedéki adója, ahogy a gépjárműadó, a regisztrációs és átírási illeték is. Ezzel 4,1 százalékos adóemeléssel kezdődik az év – írja az Infostart. A cégautóadó is nagyságrendileg 20 százalékkal nő. Január elsejétől megszűnt a regisztrációs adónál a mentesség és kedvezmény a plug-in hibrid és hibrid gépjárműveknél. 

SZÉP-kártya és munkáltatói hozzájárulás

Ettől az évtől lehetőség lesz a SZÉP-kártyára adott munkáltatói támogatás 50 százalékának lakásfelújítási célú felhasználására – erről külön tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium –; illetve jövőre adómentesnek minősül az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása. Utóbbiról pedig az alábbi linken olvashatnak többet. Aktív magyarok néven új zsebbel is bővül a SZÉP-kártya: az aktív életmód elősegítésére adhat a munkáltató havi 10 ezer forintot, éves szinten 120 ezer forintot. Azaz a dolgozó felhasználhatja ezt például sporteszközök kölcsönzésére, uszoda- vagy edzőtermi bérlet megváltására. A munkáltatói kedvezmény névre szólóan érvényesíthető, át nem ruházható. 

Január 1-jétől a munkáltató béren kívüli juttatásként akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalóinak. Ehhez a munkáltatónak be kell mutatni a bérleti vagy hitelszerződést. 

Már igényelhető a munkáshitel 

Már a bankfiókok nyitásakor a hitelintézetek többségében igényelhető az új munkáshitelt. Ezt a támogatott kölcsönt 17–26 év közötti fiatalok vehetik fel, ha van bejelentett munkájuk, és nem jogosultak a Diákhitelre. A szabad felhasználású munkáshitel maximális összege 4 millió forint, a futamideje 10 év lehet, és kamatmentes a felvevő számára, ha legalább öt éven át folyamatosan munkaviszonyban marad Magyarországon. Ha a fiatal gyereket vállal, további kedvezményekre, a törlesztés felfüggesztésére, valamint a tartozás részleges vagy teljes elengedésére is jogosult lesz.

Minimálbér-emeléssel összefüggő juttatások

Januártól a minimálbér összege 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedik, a nettó minimálbér így 193 400 forint lesz, 16 ezer forinttal magasabb, mint tavaly. A garantált bérminimum 7 százalékkal bruttó 348 800 forintra nő, ami nettóban 232 ezer forintot jelent. 

Ezzel a minimálbérhez kötött juttatások is emelkednek:

• a gyed és nagyszülői gyed maximális összege így bruttó 407 137 forintra, 
• gyermekek otthongondozási díja (gyod): bruttó 290 812 forintra,
• az álláskeresési járadék naponta bruttó 9694 forintra,
• táppénz pedig naponta 19 387 forintra.

A gyermekgondozási segély (gyes) bruttó 28 500 forint marad, a 10 százalék nyugdíjjárulék levonása után 25 650 forintot fizetnek – összegzi az Infostart. 

A minimálbér emelésével az idénymunkák napi adója is növekszik: 2200 forintra, az alkalmi munkák esetében pedig 4400 forintra (2700 forintról).

Január elsejétől a nyugdíjakat 3,2 százalékkal emelik, mert a költségvetésben ekkora inflációs előrejelzés szerepel. Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj. Mint írják, a 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során alkalmazandó új valorizációs szorzók várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazottak.

Változó banki díjak

A lakossági bankszámlák díjainak emelését ugyanakkor 2024 végéig megtiltották, január 1-jétől azonban ez már nem köti a bankokat. A pénzintézetek éltek is a lehetőséggel, és beépítik a díjaikba a megemelkedő és új tranzakciós illetékeket. Ez különböző módon érintheti az ügyfeleket attól függően, hogy milyen a bankszámlacsomagjuk. Az ügyfelek további drágulásra is számíthatnak 2025 első hónapjaiban, mivel a bankok majd még a 2024-es inflációt is érvényesíthetik a díjaikban.

A hitelek maximális teljes hiteldíjmutatójában csökkenés várható, a THM-et félévente határozzák meg a jegybanki alapkamat alapján. Mivel 2024 december 1-jén az alapkamat 6,5 százalékos volt, 0,75 százalékponttal alacsonyabb, mint fél évvel korábban, ezért a törvényi THM-maximumok is csökkennek. A lakáshiteleket és személyi kölcsönöket legfeljebb 30,5 százalékos, a hitelkártyákat, folyószámlahiteleket, zálog- és áruhiteleket maximum 45,5 százalékos THM-mel lehet értékesíteni.

Otthonfelújítás és zöldlakáshitel

Az 5000 fő alatti településeken élő családok részt vehetnek az újraindult otthonfelújítási programban. A feltételek hasonlóak a korábbiakhoz, legfeljebb 3 millió forint értékű támogatás igényelhető, amelyből az alapanyagok és a munkadíj felét lehet finanszírozni. A hárommilliós támogatást meg kell előlegezni, továbbá a költségek másik felét is az igénybe vevőnek kell állnia, azonban ezekre kedvezményes, kamattámogatott hitelt is felvehet legfeljebb 6 millió forint összegben a vidéki otthonfelújítási program részeként.

Szintén változás, hogy év végéig a nyugdíjpénztári számlán összegyűlt összeget saját vagy közeli hozzátartozó lakáscéljaira is fel lehet használni. A megtakarításból egyebek mellett lehet lakóingatlant vásárolni, építkezni, felújítani, jelzáloghitelt törleszteni, és lakáshitel mellé önerőként is beszámítható ez az összeg.

Január 1-től változtak a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) vonatkozó szabályok a zöldlakáshiteleknél. Ilyen esetben elegendő 10 százalékos önerőt felmutatni a kölcsönnél, és a JTM elérheti a 60 százalékot is függetlenül attól, mennyi a hiteligénylő jövedelme. Energiatakarékosnak az az ingatlan számít, amelynek A-nál jobb a besorolása, vagy pedig egy felújítás után eléri az A szintet, és az összesített energetikai jellemzőjének az értéke nem haladja meg a 76 kWh/nm/év szintet. Az ennél kevésbé energiatakarékos lakásokra is igénybe vehető az engedmény, ha elérik a 30 százalékos energiamegtakarítást a felújítás során. Korábbi cikkünkben részleteztük az új év legfontosabb adóváltozásait.