Hatósági árak: áldás vagy csapás a lakosságnak?

DBZOL20220201004
2022.11.04. 07:23
Még nem nyilvános, hogy mely élelmiszerekkel szélesíti a kormány a hatósági áras termékek körét. Míg Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője szerint az ársapkák átmeneti eszközök, hosszabb távon piac- és versenytorzító hatásuk lehet, addig Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora jónak találja az intézkedést.

Orbán Viktor múlt hét pénteken a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette: a kormány arról döntött, hogy a „központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal” bővíti. Ezt követően az Index több meg nem nevezett forrásnál is érdeklődött, hogy mely termékeket fogja érinteni ez az intézkedés. Ezek alapján a tojás és a burgonya kerülhet fel várhatóan a hatósági áras listára, de elképzelhető, hogy a trappista sajt is. Ugyanakkor az eddigi kormányzati logikát követve potenciálisan a kenyér, a száraztészta vagy akár a rizs is érintett lehet az intézkedésben.

Hosszabb távon piac- és versenytorzító döntés az ársapka

A lapunk által megkérdezett szakértőket is megosztja ez az intézkedés. Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője szerint az ársapkák átmeneti eszközök, ami segíthet csökkenteni a célközönségnek okozott sokkszerű pluszterheket azáltal, hogy azt egy más entitásra hárítják. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alatt az idő alatt, amíg ezek az intézkedések érvényben vannak, célszerű a probléma gyökerét orvosolni, hiszen az ársapkák hosszabb távon termékek hiányához vezethetnek. 

a piaci logikát követve egyszerűen nem racionális árusítani ezeket a termékeket a beszerzési áruk alatt. 

„Hosszabb távon piac- és versenytorzító ez a döntés” – véli a Concorde elemzője, aki emlékeztetett arra, hogy amióta a rezsicsökkentett ár érvényben van Magyarországon, nem sokan foglalkoztak azzal, hogy mennyi lenne a piaci ár, illetve azzal, hogy mennyit fogyaszt. 

Egy jó történelmi példa lehet Diocletianus római császár termékárrendelete, aki a III. század végén 800 darab termékre vezetett be hatósági árat, hogy megfékezze az inflációt. Eredeti célját nem érte el, az idő múlásával a kereskedők a feketepiacon értékesítették portékáikat, visszatartották az áruikat, vagy cserekereskedelmet folytattak. A birodalom lakosai ahol csak tudták, kijátszották a rendeletet

– ismertette Gaál Gellért, aki szerint abban az értelemben van különbség az élelmiszereket és az energiatermékeket érintő ársapka között, hogy az előbbi esetén a kereskedők át tudják hárítani más termékek árának megemelésén keresztül a fogyasztókra a költségeket, míg az energiahordozók esetében az MVM vagy a Mol számára ilyen lehetőség nem áll feltétlenül rendelkezésre.

A Concorde elemzője szerint közgazdasági értelemben a célzott támogatások hatékonyabbak és kevésbé piac- és információtorzítók, mint az ársapkák. Szerinte, ha a rezsicsökkentést az ársapkák közé soroljuk, akkor elmondható, hogy fékezte a fogyasztói árindex növekedését, ugyanakkor amikor ennek a gyorsan emelkedő költségvetési terhe miatt hirtelen beavatkozás történt, mintegy 3 százalékpontos inflációemelkedést okozott.

„Az élelmiszer-, illetve üzemanyag-ársapka inflációcsökkentő hatása minimális volt, az előbbi az egyéb termékeken keresztüli áthárítás, utóbbi a negatív mellékhatások miatt” – foglalta össze Gaál Gellért.

Nagy Márton szerint se optimális intézkedés

Az árstopok betöltötték szerepüket, de ezek átmeneti nehézségek kezelésére valók, most már egyre drágább a fenntartásuk – mutatott rá még nyáron Nagy Márton, gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, az ársapkákat azért léptették életbe, mert ársokk érte a gazdaságot. Ez azonban a háborúval egyre nagyobb lett. Az intézkedés jó volt, amíg átmeneti volt a helyzet, de ha állandóvá válik, akkor nem fenntarthatók az ársapkák.

Ezt később úgy pontosította, hogy „az ársapkák maradnak, amíg azokra szükség van”, és az inflációs környezet szükségessé teszi. Nagy Márton szerint az ársapkák addig maradnak, amíg érdemben nem csökken az infláció, vagy nem lesz egy számjegyű az infláció. Ennek elérésére pedig Orbán Viktor külön utasította a gazdaságfejlesztési minisztert és a pénzügyminisztert, valamint ezt kérte a Magyar Nemzeti Banktól is.

Elképzelhető, hogy működhet

Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora jónak találja ezt az intézkedést, és támogatja, hogy a kormányzat kiszélesítse az ársapkákban érintett termékek körét. Szerinte a kormánynak több mint 12 éve eltökélt szándéka, hogy a munkából élő embereket, a háztartásokat és a nyugdíjasokat segítse. Úgy látja, hogy a jelenlegi intézkedés rávilágít arra, hogy ezt a szándékot a kormány továbbra is fenntartja, és kifejezetten a háztartásokat akarja ezzel támogatni.

A kereskedőket az elmúlt időszakban semmi nem jogosította fel arra, hogy az élelmiszereknek az árát 60-80 százalékkal növeljék. A szeptemberi legutóbbi inflációs adatban meghatározó súlyt az élelmiszerárak növekedése jelentett. A fogyasztói kosárban egy átlagos háztartás tekintetében 70 százalékot tesznek ki az élelmiszerek, ezért a kormány a lényegnél ragadja meg a problémát. Hiszen egy olyan termékkört ragadott ki, ami a legnagyobb arányban gerjeszti az inflációt

– beszélt az intézkedés okairól Lentner Csaba. 

A korábban bevezetett ársapkákat a kereskedők könnyen kijátszották, és más termékekre hárították át a veszteségüket. Minél szélesebb lesz ez a kör, annál nehezebben lehet ezt majd kijátszani – fűzte hozzá.

Ön szerint megfelelő gazdasági intézkedés a hatósági ársapka?

Az NKE professzora szerint ideje volt már ennek a lépésnek, amely ha a kenyereket vagy a péksüteményeket is érinteni fogja, akkor a kereskedők már nem nagyon fogják tudni ezt más termékekre átvezetni. Úgy véli, hogy a húszszázalékos infláció a kereskedőket nem jogosítja fel arra, hogy négyszeres áremelést hajtsanak végre.

Lentner Csaba az ársapka körül kialakult politikai vitát úgy összegezte, hogy „előre mondom: az ellenzék erre úgy fog reagálni, hogy a kormány ne alkalmazza ezt az intézkedést, és hogy ez egy régi időket emlékeztető intézkedés – mondják majd ezt a szocialisták. Áfacsökkentést fognak javasolni az ellenzéki pártok, de felhívom a figyelmet: az még könnyebben kijátszható és áthárítható a fogyasztókra, ráadásul az államnak is szüksége van bevételekre”.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)