Lincshangulat alakult ki az aszály miatt, az agresszorokat feljelentik

DROTI20220707019
2022.07.13. 13:51
Sokan a jégelhárító rendszer működtetőit teszik felelőssé a szárazság miatt, ezért az érintett körzetekben leáll a szolgáltatás.

Húsz, lincselésre kész ember gyűlt össze egy jégelhárító házánál az Alföldön – számol be az esetről a SONLINE Somogy Megyei Hírportál.

Az alföldi akció ráadásul nem egyedi, ugyanis sokan vannak, akik a jégelhárító rendszert teszik felelőssé a csapadékhiányos időjárásért. A halálos fenyegetések miatt a nemzeti agrárgazdasági kamara az érintett körzetekben leállítja a szolgáltatást.

A tévhit alapja

A jégkárelhárító rendszer ezüst-jodidot, úgynevezett jégképző magokat juttat a légkörbe, ezzel befolyásolja az időjárást. Csakhogy az interneten terjedő hiedelmek szerint az ezüst-jodid nagy mennyiségben szó szerint szétoszlatja a felhőket, és ezzel azt is el lehet érni, hogy a felhőkből adott területen hulljon alá a csapadék. 

Somogyban azonban még nem fajult fenyegetésig a helyzet, de a falubeliek szavaiból néha kiérződik az ellenszenv, szidalmazásra is volt már példa, de a tévhiteket nehéz eloszlatni – mondta Kovács Zsolt, aki negyedik éve végez jégelhárító munkát Somogyjádon. 

Az ország többi részén az Agrárgazdasági Kamara jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen, ugyanis a jégkármérséklő rendszernek semmiféle hatása nincs a csapadékmennyiségre, az eszközök kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képesek befolyásolni.

Az aszálykonteó-terjesztés nem játék

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az InfoRádiónak nyilatkozott az ügyről, és leszögezte, hogy az aszályos rémhírterjesztés nem játék.

Egyetértett azzal, hogy az Alföld egyes részein egészen extrém, emberemlékezet óta nem látott aszály sújtja a termelőket, a gazdák elkeseredettsége pedig nagyon jó táptalajt adott annak a butaságnak, hogy a szárazság kiváltó oka a jégkármérséklő rendszer működtetése. 

Emlékeztetett, a jégkármérséklő rendszer, amely öt esztendeje működik az országban, 

arra alkalmas, hogy a jégszemcsék darabszámát megsokszorozza, ezáltal az átmérőjét csökkentse, így minden évben több tízmilliárd forintnyi termelési értéket óv meg, és nem csak a mezőgazdaságban.

A NAK elnöke szerint egy magát szakembernek mondó, egyébként semmilyen végzettséggel, tapasztalattal nem rendelkező ember kezdte híresztelni, hogy emiatt nem esik az eső. A jégelhárítókat fenyegetőkkel szemben a jogi lépéseket is megtették, hiszen a rendszer üzemeltetése egy deklarált közfeladat, tehát nem „ha akarom, csinálom, ha nem akarom, nem csinálom” kérdés. 

Csapadékhiány van Európa-szerte

Érdemes azonban felidézni, hogy idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig a jégkármérséklő rendszer csak április 15. óta működik. 

A jelenlegi extrém aszály a globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, hiszen a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa sok más országában is problémát okoz, ott is, ahol nem működik jégelhárítás.

Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben csak 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be, áll a kamara tájékoztatójában, annak ellenére, hogy a klímaváltozás kiterjedésével a váratlan viharok és jégesők nem lettek ritkábbak. 

(Borítókép: Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)