Hiába a 3 tonnányi haltetem, fürdőzhetünk a Velencei-tóban

20210622 090737
2021.06.23. 07:06
A Velencei-tóban néhány nap alatt több ezer kilónyi hal pusztult el véletlen egybeesések miatt. Ám az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a megyei népegészségügyi hivatal és egy halkutató is azt támasztja alá, mindez kevés ahhoz, hogy a fürdővíz minősége egy bizonyos szint alá essen.

Múlt hét óta pusztulnak a halak a Velencei-tóban, ám mostanáig kellett várni arra, hogy hivatalos szerv adjon tájékoztatást a történtekről. Keddig csak a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) kommunikált aktívan, első közleményükben azt írták, csütörtökre virradóra tapasztaltak a tó néhány pontján kismértékű halpusztulást. Az ok a lokálisan kialakult relatív oxigénhiány, ami ugyan nem egyedi jelenség, ám most azért lett tragikus a végkifejlet, mert a halak a megszokottnál később kezdtek el ívni, ami igen megterhelő, ilyenkor nagyobb az oxigénfelvételi igényük. Hosszú volt a tavasz, sokáig volt hideg, hirtelen, 10 nap alatt melegedett a tó 10 Celsius-fokot, és az alacsony vízszint, illetve a partfalfelújítással járó terhelés is szerepet játszhatott a kialakult helyzetben.

A MOHOSZ 400 kiló hal elhullásával számolt, de kedden kiderült, hogy 3 tonnányi haltetemet gyűjtöttek be.

Eközben az Inforádiónak nyilatkozva a szervezet főigazgatója, Dérer István azt mondta, már harmadfokú vízminőség-védelmi készültség a tavon; a vízügyi főigazgatóság rendelte el.

Az Alba Natura Civil Alapítványtól Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnököt értük el, aki az Indexnek elmondta, hogy vízügyi szakértő kollégája már a múlt hét második felében arról beszélt neki, itt lenne az ideje a harmadfokú készültségnek, amit aztán végül vasárnap rendeltek el. Ez az a készültségi fokozat, ami az operatív védekezés lehetőségét biztosítja. (Az elsőfokú készültségben a rendkívüli szennyezést felderítik és minősítik, a második lépcső a műveleti végrehajtást megelőző intézkedéseké, a harmadik maga a kárelhárítási művelet.)

Arról számolt be, hogy a pénteki fürdőzés, evezés után nála és másoknál is jelentkezett bőrirritáció, és piros foltok is megjelentek a lábán, így a természetvédő akcióba lépett: megpróbálta felhívni a népegészségügyi hivatalt, a helyi önkormányzatokat, az agárdi Napsugár és a gárdonyi Sirály Strandokat, hogy alkalmasak-e a strandok a fürdőzésre, de péntek délután már senkit sem ért el.

Amikor elértem a Fejér Megyei Népegészségügyi Központ munkatársát, kiderült, hogy ők ekkor még nem is tudtak róla, hogy a Velencei-tóban rengeteg hal pusztult el. Kértem őket, hogy a helyi tiszti főorvos adjon tájékoztatást arról, veszélyt jelent-e az emberek egészségére a tó jelenlegi állapotában

– mesélte a férfi, aki folytatta a nyomozást. A Közép-Dunántúli Vízügyi Főigazgatóság (KDVI) ügyeletese azt jelezte neki, ők aznap is mérték a vízminőséget, és nem találtak olyan értéket, ami veszélyt jelentene az emberre, de Horányi nem nyugodott, és elkérte az eredményeket. Az ügyeletes azt mondta neki, engedélyt kér rá, de később azt az információt kapta, hogy majd az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) fogja megkapni, ám ez azóta sem történt meg.

A Mohosz egyébként első közleményében meglehetősen harciasan úgy fogalmazott: „A turisztikai főidényben több közösségi csoport, médium szenzációhajhász módon, a tények elferdítésének szándékával kommunikációjával egyben veszélyezteti is a Velencei-tó helyi turisztikai szolgáltatóinak lehetőségeit.” Szerintük a tó vízminősége kiváló, nem igényel azonnali beavatkozást. Itt tehát kialakult egy helyi konfliktus is: amíg a természetvédők és a civil szervezetek azt próbálták kinyomozni, hogy valóban helyi oxigénhiány áll-e a halpusztulás mögött, és ha a Mohosz tájékoztatása szerint nincs pánikra okot adó jelenség, a vízügy miért rendelte el mégis a legmagasabb, hármas készültséget vasárnap.

Oxigént a vízbe, mindenáron

Előbb a tűzoltók dúsították oxigénnel a vizet a partról, hétfő éjjel pedig már egy speciális, Szolnokról érkezett, négy belvizes szivattyúból álló levegőztetőgéppel kezdték el forgatni a vizet, hogy emeljék az oxigénszintet. Mi eközben elküldtük kérdéseinket a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak, a Fejér megyei népegészségügyi központba, és kerestük az OVF-et is. Arról érdeklődtünk, mely szerv milyen vizsgálatot végzett a tóban, annak mi lett az eredménye, és hogy a strandok vízminőségét is sikerült-e a megmérni, az ugyanis köztudott, hogy a vízösszetétel és a víz pH-értéke vízmélységtől függően változik. Ilyen vízvizsgálatok az Alba Natura Alapítvány munkatársa szerint hetente többször is indokoltak lennének a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, ám a strandokon az érvényben lévő szabályozás szerint havonta kötelezők csak.

Az OVF-től megtudtuk, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei múlt csütörtökön és most hétfőn mérték a tóban a vízminőséget a helyszínen és a laboratóriumban. A laborban legfőképp az oxigén, a szervesanyag- és tápanyagháztartást, valamint az algák mennyiségét és a fitoplankton összetételét ellenőrizték, vagyis hogy milyen algák vannak a vízben. Közülük szerencsére alacsony volt a toxintermelő fajok aránya, ez hétfőn sem változott.

A laboreredmények már nem mutattak oxigénhiányt sem, de a part közelében ettől még lehettek ilyen területek a mérések idején, sőt akár még most is.

A Velencei-tó egyes részein, például a természetvédelmi területen, a nádasok belsejében ugyanis normális dolog az oxigénhiány, az ott élő halállomány ehhez jól alkalmazkodott. Azokon a területeken most haltetemeket sem lehetett látni. A nyílt vizes területeken, mint a Nagy-tisztás és a Fürdető, az oxigénhiány viszont egyáltalán nem jellemző.

Hogy miért pont vasárnap rendeltek el harmadfokú készültséget? A vízügy addig másodfokú készültségben volt, „csak” fokozottan figyelte a folyamatokat, vasárnaptól viszont folyamatos mérésbe kezdtek, fokozott jelenléttel, s ezt harmadfokú készültség mellett tudták elvégezni.

Ezt folytatták, kedd éjszaka és hajnalban is mérték a víz oxigénszintjét. Ahogy azt is vizsgálják, vezethetett-e más ok a halpusztuláshoz, mint például a mérgező algatoxin és a paraziták megjelenése. A legvalószínűbb ok az OVF szerint továbbra is az oxigénhiány.

Fontos tudni, hogy a vízügyi főigazgatóság az élővíz minőségét méri, a fürdővíz minőségét, az emberre veszélyes kórokozók aktuális szintjét viszont nem, ez a népegészségügyi központ dolga. Ezért is fontos a Fejér megyei kormányhivataltól kapott válasz – bár a kérdést eredetileg a Fejér megyei népegészségügyi főosztálynak küldtünk:

A fürdővíz minőségellenőrzését szolgáló vizsgálatok eredményei alapján nem merült fel a Velencei-tó vízének fürdővízként való használatával kapcsolatos probléma, a laboratórium által vizsgált paraméterek minden esetben megfeleltek a »jó«, illetve »kiváló« vízminőség követelményeinek. A napokban észlelt halpusztulás kapcsán a tó vízéből ütemterven felüli mintavételezés is történik, amelynek vizsgálata és kiértékelése jelenleg is folyamatban van, így annak eredményéről jelenleg nem áll módunkban további tájékoztatást adni.

Egy halkutatót, Szendőfi Balázst is megkérdeztünk, és az emberek biztonságát nézve ő is megnyugtató válasszal szolgált.

A 3 tonnának legalább a százszorosa lehet az a halmennyiség, amennyi a tóban él, így az elpusztult halak aránya nem valószínű, hogy meghaladja a teljes állomány egy százalékát. Ökológiai szempontból ez már számottevő mennyiség, de egy ekkora tóban egy ekkora elhullott állomány nem idéz elő olyan biokémiai hatást a vízben, amely ártalmas lenne az emberi egészségre. Ez legfeljebb akkor következne be, ha a fürdőzők közvetlenül érintkeznének a napok óta rothadó haltetemekkel. A teljes élővilágot nézve egyébként évente több ezer tonna biomassza (halak, növényzet) rohad bele a vízbe természetes módon. Mindazonáltal a háromtonnányi hal elpusztulása szomorú hír, jó lenne tudni a jelenség pontos okát.

A vízügyi főigazgatóság továbbra is fenntartja a harmadfokú készültséget, mert a kánikulának még nincs vége. A fürdőzni lehet-e kérdésre viszont a fentiek értelmében a válasz egyértelmű igen. 

(Borítókép: Velencei-tó 2021. június 22-én. Fotó: Index olvasói fotó)