Elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsoltra

További Gazdaság cikkek

A horvát bíróság kiadta az elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen – számolt be a Bloomberg a horvát tévé értesüléseire hivatkozva, írja az Investor.hu. A kérelemre azért került sor, mert szeptember 25-én Hernádi nem jelent meg a rendőrségi kihallgatáson. A tévé azonban nem árulta el, honnan kapták az információt.

Reagált a Mol: nem is hívták Hernádit kihallgatásra

A horvát igazságügyi szervek lépését fenyegetésként értékeli a Mol és a cég elnöke ellen a Mol-csoport jogi igazgatója. Kara Pál az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a sajtó útján értesült arról: a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató előzetes letartóztatását. „Nincs tudomásom arról, hogy a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bármely horvát szervtől vagy hivataltól megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra” – írta a jogi igazgató.

A Mol-vezért már egy jó ideje szeretné kihallgatni a horvát bűnügyi hatóság egy 10 millió eurós korrupciós ügy miatt, melyben a volt horvát kormányfőt, Ivo Sanadert már elítélték. A horvátok azzal gyanúsítják Hernádit, hogy lefizette Ivo Sanadert, és így a Mol meg tudta szerezni az irányítást az INA fölött a részvények 47,1 százalékát birtokolva.

A magyar ügyészség legutóbb szeptember 16-án szólalt meg az ügyben, akkor annyit közölt, hogy

a horvát ügyészség Hernádi Zsoltot érintő ismételt jogsegélykérelmét a Legfőbb Ügyészség elbírálta, a jogsegélykérelemre a választ megadta.

Emlékezetes, a horvátok korábban már megpróbálták beidézni gyanúsítottként a Mol vezérét Ivo Sanader, volt horvát miniszterelnök vesztegetési perében, akkor azonban a magyar ügyészség nemzetbiztonsági okokra hivatkozva visszautasította a kérést. Bár az ügyészség legutóbb nem ismertette a válaszát, sejthetően ez történt akkor is.

Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) az elfogatóparancs lehetséges következményeiről: azt mondták, hogy a mostani helyzetben a magyar hatóságoknak még nem kell intézkedniük Hernádival szemben. Hernádinak viszont fellebbezési joga van.

A Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője, Merhej Raulla azt mondta, hogy az ügyészség nem kapott hivatalos értesítést az üggyel kapcsolatban a horvát hatóságtól. Az ügyészség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Mol–INA vesztegetési ügyben, ugyanazon tényállás alapján, amelyet a horvát nyomozás korábban megküldött anyagából megismertek a magyar hatóságok, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette.

Valki László nemzetközi jogász korábban az Indexnek elmondta, Horvátország ugyan belépett az Európai Unióba, de közte és a tagállamok között még nem lépett hatályba az a 2000-ben kötött uniós jogsegélyegyezmény, valamint annak 2001-ben aláírt kiegészítő jegyzőkönyve, amely ilyen természetű kérdéseket szabályoz.

Az egyezmény hatálybalépése Horvátország vonatkozásában ugyanis nem automatikus, arról az Európai Tanács egy határozattal dönt, jellemzően a csatlakozás után néhány hónappal. A határozat megszavazásánál azonban minden tagállam illetékes miniszterének vétójoga van, tehát Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy ilyen helyzetben, vétójogával élve megakadályozhatná a kiadatást.

Ezt az álláspontot a Hvg.hu szerint azonban több nemzetközi jogász vitatja. Van ugyanis olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Ez pedig az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat, amit az Európai Tanács 2002-ben fogadott el. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa a Hvg.hu-nak úgy fogalmazott, hogy a 2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben ezt kérik.