Egy átment, egy megbukott

Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfő délutáni ülésén hosszas módszertani vita után úgy döntött, egyenként tárgyalja meg a Fidesz népszavazási kezdeményezésének hét kérdését. Először a tandíj kérdéséről vitázott hosszan a testület, végül úgy döntöttek, ezt a népszavazási kezdeményezést elutasítják.

A vitában a testület kormánypártok által delegált tagjai azzal érveltek, a költségvetést, illetve a kormányprogramot érintő kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. Márpedig a kormányprogramban szerepel a tandíj, igaz nem a mostani nevén, vagyishogy felsőoktatási részhozzárjárulás, hanem utólagos képzési hozzájárulás néven.

Vita az indoklásról

A testület 7:2 arányban elutasította el a kérdés hitelesítését, majd egy újabb vita kezdődött arról, hogy milyen további érveket fűznek az indokláshoz. 5:4-es szavazati aránnyal úgy döntöttek, azzal is indokolják a kérdés elutasítást, hogy a fideszes kérdés nincs időhöz kötve, ami a testületi többség szerint burkolt alkotmánymódosítás volna, hiszen határidők nélkül tenné egy sikeres népszavazás esetén bevezethetlenné a tandíjat.

A Fidesz képviseletében Salamon László a döntés után az MTI-nek azt mondta, meglepte a többség állásfoglalása. Továbbra is meggyőződése, hogy a kérdés kiállja az alkotmányosság próbáját. Az előterjesztő pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mondta.

Pár órával később döntöttek a második, a kórházprivatizációról szóló kérdésről is, ezt a testület többsége (5:4-es arányban) jóváhagyta, azaz ehhez az ellenzéki pártok gyűjthetnek aláírásokat. Az OVB kedden folytatja a kérdések tárgyalását.

Orbán Viktor a Fidesz október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek több kérdésben is. A pontos kérdések (összesen hét) pár nappal később váltak ismertté, és ezek a tandíjtól a földek elővásárlási jogán át a kormány felelősségre vonásáig terjedtek.

A politológus szerint okos ötlet a kezdeményezés, amely munkát adhat a híveknek, ugyanakkor békés, és még hasznos is lehet. Egy másik vélemény szerint a jelenlegi kérdések mindegyike arra irányul, hogy a kormányprogramban foglaltakat felülírja, kérdés, hogy egy ilyen helyzetben mit tehet a kormány.

Hogyan szavaztak az olvasók?

Az Index olvasóinak a többsége a hét kérdés közül csak kettőre szavazott igennel: az egyik a földkérdés (55 százalék támogatta), a másik a kormány felelősségre vonhatósága 59 százalék). Olvasóinknál a többi kérdés nem kapna többséget.

A hazai népszavazások története 17 évre nyúlik vissza, ennyi idő alatt mindössze ötször szólították a választókat az urnákhoz egy konkrét kérdés megválaszolására. Mind az öt országos népszavazáson - amely mellett számos helyi referendumot is tartottak - az igenek voltak többségben, méghozzá az öt alkalommal feltett kilenc kérdésből nyolc esetben nagy fölénnyel.

A kérdésfeltevők számára a népszavazás látszólag tehát kockázatmentes vállalkozás. Ehhez azonban az kell, hogy jól tudjanak mozgósítani. Két népszavazási kezdeményezés is elbukott ugyanis azért, mert - noha az igenek többségben voltak - az alacsony részvétel miatt nem sikerült elérniük az alkotmányban előírt többséget.

Két éve volt az utolsó

Az eddig utolsó népszavazást 2004. december 5-én tartották a kórházprivatizációról és a kettős állampolgárságról. Bár a Fidesz nevével fémjelzett referendumon a megszokott módon mindkét kérdésre többen mondtak igent, mint nemet, a kórházak állami kézben tartását a szavazók 65,01 százaléka támogatta, míg a kettős állampolgárság megadására 51,57 százalékuk mondott igent.

A részvételi arány azonban - akárcsak 1990-ben - ezúttal is alacsony, mindössze 37,41 százalékos volt. Így a 65,01 százalék sem volt elég ahhoz - az 51,57 százalék még úgysem -, hogy az igenek aránya elérje az összes szavazásra jogosult 25 százalékát, tehát a referendum eredménytelen volt.

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998-as törvény szerint az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni.

Megtámadhatják

Az OVB-nek a konkrét törvényi tilalmak mellett azt is vizsgálnia kell, megfelelnek-e a kérdések annak az előírásnak, hogy "a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni". Egy aláíróíven egy kérdés szerepelhet.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB-nek 30 napja van döntése meghozatalára. Az OVB "döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani", a kérdésről az Alkotmánybíróság soron kívül dönt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!