További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Nagyon ritka, a fővárosi közgyűlés belátja, hogy hibázott, és visszavonja a korábbi rendeletét, ezzel vezette fel a visszakozó döntést Tarlós István főpolgármester a csütörtöki testületi ülésen. Eszerint újra a fényerő alapján, és nem a rögzített időpontos közvilágítási naptár szerint kapcsolódnak fel a lámpák Budapesten.
Mint arról beszámoltunk, az alkonyati sötétség első jeleit júliusban észlelték az emberek. A szürkületi homály oka az volt, hogy a fővárosi közgyűlés június 20-án úgy döntött, hogy pénzhiány miatt a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft.-nek július elsejétől az eddigi emelt szintű helyett csak alapszintű szolgáltatást kelljen nyújtania. Ezt a rendeletet korrigálta most a főváros, úgy, hogy az eredeti állapot álljon vissza.

Az ostorlámpások szakzsargonjában az „emelt szintű szolgáltatás” annyit jelent, hogy a közvilágítást automatikusan kapcsolják be, amikor a fényerősség egy bizonyos szint alá csökken. Az „alapszintű szolgáltatás” ezzel szemben annyit tesz, hogy van egy úgynevezett közvilágítási naptár, amelyikben tíznaponként változó, fix be- és kikapcsolási időpontok szerepelnek, és ezt kell betartani. Ezért teljesen mindegy, hogy egy vihar miatt éppen órákkal napnyugta előtt besötétedett-e. Vagy az, hogy mikortól van igazából sötét.
A fővárosi önkormányzat tervei szerint az átállással a második félévben 66 millió forintot tudtak volna megspórolni. Csakhogy a közvilágítási naptár – rögzített időpontokhoz való kötöttsége miatt –
rugalmatlannak bizonyult. Gyakran 10-15 percet csúszott a lámpák felkapcsolása, de a gyorsabban sötétedő időszakokban akár 50-60 perccel korábban jött a sötétség, mint az közfény.
Speciális problémát jelentett, hogy a BKV-megállók egy részében a közvilágításról történik a megállók áramellátása, emiatt a naptár szerinti kapcsolás esetén az eddigiekhez képest korábban sötétbe borulnak ezen megállók.
A fenti problémák közlekedés- és közbiztonsági veszélyek forrásai voltak, melyek a meteorológiai sötétedés előrehaladtával, illetve a téli időszámításra való átállással, a sötétedés nagy forgalmú időszakokban (munkába, iskolába járás, hazatérés) történő időbeli megjelenésével fokozódtak volna.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a közvilágítási szint változtatásából eredő megtakarítási lehetőségek és a döntés társadalmi hasznossága között nem mutatkozott egyensúly. A fenti veszélyhelyzetek, a köz- és közlekedésbiztonsági kockázatok elkerülése érdekében indokolt volt az emelt szintű szolgáltatásra történő visszatérés.
Az emelt szintű szolgáltatás visszaállítása technikai okokból legkorábban szeptember 15-től lehetséges.