Reagált a Körszálló átépítésének tervezője a bontásáról szóló nyilatkozatra
További Belföld cikkek
-
Békés vármegyében is megjelent a madárinfluenza
- Ismét benyújtották az erzsébetvárosi sétálóutcákról szóló javaslatot a Fővárosi Közgyűlés elé
- Fontos anyagi forrásokról számolt be Navracsics Tibor
- Letartóztatták az M7-es autópályán sétáló, majd a rendőrökre támadó férfit
- Perre megy a DK, miután nem kaptak választ Sulyok Tamás párizsi útjának ügyében
Április 1-jén nyilatkozatot fogalmazott meg a Körszálló tervezett bontásáról a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) és az MMA néhány tagja további építészekkel kiegészülve. Mint írják, egy pótolhatatlan, ikonikus épület sorsáról, közös kulturális örökségünkről van szó.
Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége konferenciáján ismertették a Körszálló átépítésének javaslatát. A Szrogh György tervei alapján 1967-ben megépült és 58 év alatt ikonikussá érett Körszálló új tulajdonosa telt házas konferencián hozta nyilvánosságra döntését a városképileg védett épület teljes bontásáról, a luxuslakások igényei szerint tervezett új épület visszaépítéséről. A szálló egészen napjainkig használatban volt.
A projekt március 6-án nyilvánosságra hozott hivatalos marketinganyaga kerüli a bontás szó használatát, de kiemeli a fejlesztő környezettudatos elkötelezettségét, miközben az épületet bontani szándékozik és több ezer tonna bontási hulladék súlyos környezetkárosító hatását elhallgatja – emelik ki a nyilatkozat szerzői.
Az átépítés tervezője reagált a nyilatkozatra
Az Építészfórum tette közzé Tima Zoltán, a tervezett újjáépítés felelős tervezőjének levelét, melyben pontosítani kívánt néhány részletet a kiadott nyilatkozattal kapcsolatban.
Mindenekelőtt fontos leszögeznem, hogy nem a »Körszálló bontási tervéről«, hanem a Körszálló bontási és újjáépítési tervéről van szó, éppen ezért nem hasonlítható azoknak az elbontott épületeknek a sorsához, amelyekre a Nyilatkozat utal
– írja Tima Zoltán. A Príma Primissima díjas építész szerint a jelenlegi Körszálló elbontása nem úri passzió vagy hóbort miatt szükséges, hanem azért, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a korszakos épület a budapesti városkép része maradhasson. Tima Zoltán közleménye olyan kérdésekre ad igenlő választ, miszerint lehetséges-e egy műszakilag elavult épület „lelkét” átmenteni, valamint a mai kor elvárásai alapján újjászülető épület tovább tudja-e vinni a több mint 60 éves építészeti üzenetet.
A levél zárásaként Tima Zoltán kiemeli, hogy a rekonstrukciós program az újjáépítésben gondolkodik, amelynek végeredményeként az örökségi értékekkel együtt gazdasági, társadalmi, környezeti érdekek is érvényesülni tudnak, és ez a komplex megközelítés a záloga az épületkompozíció továbbélésének.