Új formátumot vet be a kormány, ez már a 2026-os választást is meghatározhatja

A kormány hivatalos oldala szerint Orbán Viktor az előző heti, Ukrajnáról szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozó után arról beszélt újságíróknak Brüsszelben, hogy komolyan újra „elő kell vennünk” Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, mert felelősen emellett most nem lehet dönteni. A miniszterelnök, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne döntés, ezért kezdeményezni fognak egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról. Ezt úgy bonyolítják le, mint a nemzeti konzultációkat szokták: „gyorsan és egyszerűen”.

A kormányfő kifejtette továbbá, hogy Ukrajna uniós tagságával átalakulna az Európai Unió teljes gazdálkodási rendszere.

Erre nem vagyunk felkészülve, ezért én azt gondolom, hogy lassítani kell, és mindenképpen meg kell tudnunk az emberek véleményét ebben a kérdésben

– hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: az a pénz, amit az EU Ukrajnába akar küldeni, valamint az Ukrajna európai uniós tagságából fakadó teher együtt akkora összeg, amit az Európai Unió gazdasága és benne Magyarország gazdasága nem bír ki. A vezetők között ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy az Európai Uniónak rengeteg pénzt kell költenie saját magára is, hogy „a saját hadseregeinket megerősítsük”.

Később az is kiderült, hogy a véleménynyilvánító szavazás mindössze egyetlen eldöntendő kérdésből áll majd, ami Ukrajna uniós tagságát érinti.

„Alapjaiban határozhatja meg a 2026-os országgyűlési választási kampányt”

Erdélyi Rezső Krisztián szerint „Ukrajna potenciális EU-tagsága nem csak Kijev vagy Budapest, de az egész Unió számára kiemelt kérdés”.

Kijev jelenlegi fejlettségi szintjén ugyanis csatlakozása esetén az uniós források jelentős része hozzá kerülne. Ennek pedig egyik legnagyobb kárvallottja a magyar mezőgazdaság lenne. Tágabban tekintve a képet azonban a szavazás beleilleszthető abba a mintázatba, melyet a kormány a hasonlóan fajsúlyos ügyekben képvisel. Ahogy azt láttuk ugyanis több kérdésben, a kormány két választás között is kikéri az emberek véleményét

– mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzője.

Erdélyi Rezső Krisztián a véleménynyilvánító voksolás lehetséges belpolitikai következményeivel kapcsolatban kiemelte: „A szavazást megelőző időszak világossá fogja tenni, hogy a politikai pártok milyen álláspontot foglalnak el az ügyben. Ez pedig alapjaiban határozhatja meg a 2026-os országgyűlési választási kampányt. Így bár a kérdésről ügydöntő népszavazás nem tartható, mégis képes lesz tematizálni a kampányidőszakot.”

„Terelés, amely alkalmas lehet arra, hogy újra a Fidesz uralja a politikai napirendet”

Pék Szabolcs lapunknak úgy fogalmazott: „Az egész Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos diskurzus alapvetően egy terelés, amely alkalmas lehet arra, hogy újra a Fidesz uralja a politikai napirendet. Mint ismert, a tavalyi kegyelmi botrány után a kormánypártok elveszítették tematizációs előnyüket, és gyakorlatilag minden Magyar Péterről szólt az elmúlt egy évben. Az egész felvetés hajaz a nemzeti konzultációkra, amikor egy előre eldöntött kérdésben tart konzultációt a kormány, erősen manipulatív kérdésfeltevésekkel, és »meglepő« módon mindig közel 100 százaléka a válaszadóknak egyetért a kormányzat felvetéseivel.”

Az Iránytű Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Medián felmérése alapján a magyar felnőtt lakosság abszolút többsége sem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Pék Szabolcs erre hivatkozva úgy vélekedett: „Ebből a szempontból ismert a magyarok véleménye, és szavazás nélkül sok pénzt lehetne spórolni a költségvetésnek. Bár nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány bejelentésének politikai céljai vannak, tehát nem egy valós és aktuális problémával nézünk szembe, hanem egy újabb kreált ellenféllel, akitől a kormányzat »meg akar védeni« minket. Azért sem aktuális a kérdés, mert Ukrajna még háborúban áll Oroszországgal, emiatt nem tisztázott az sem, hol fognak húzódni a határai. Ilyen szituációban egyébként is kizárják az uniós szerződések, hogy bárkit tagjai közé fogadjon az EU.”

„Ukrajna csatlakozása a háború lezárása után 10-15 évvel lehet realitás”

Az elemző arra emlékeztetett, hogy a kelet-közép-európai országok csatlakozása is legalább tíz év volt – így Magyarországé is –, pedig ezek az államok nem álltak háborúban.

Sőt, a Balkán egyes országai évtizedek óta várnak az uniós csatlakozásra. Emellett számos jogállami és jogharmonizációs kérdés is felmerül, amelyek akadályozhatják a folyamatot. Egy szó, mint száz: Ukrajna csatlakozása a háború lezárása után 10-15 évvel lehet realitás, tehát nem egy olyan kérdésről van szó, amely közvetlenül érintené a jelenkori Magyarországot

– hangsúlyozta Pék Szabolcs.

Az elemző azzal folytatta: „A kérdésfelvetésből látható, hogy Orbán Viktor továbbra is a nemzetközi térben pozicionálja magát, elemelkedve a hazai problémáktól. Ez azonban veszélyes stratégia lehet a részéről, mivel mégiscsak van itt egy ország, amit vezetni kellene, és a magyarok többségét alapvetően a hazai, mindennapi problémák nyomasztják, nem a washingtoni, brüsszeli, moszkvai vagy kijevi füstös szobák cselszövései. Továbbá kérdés, hogy meddig lehet majd riogatni a háborúval és az »ukrán veszéllyel«, ha esetleg idén lezárul a konfliktus. Ebben az esetben új témát kell találnia a Fidesznek a választási kampányra.”

Pék Szabolcs arra is kitért, hogy Magyar Péter eltérő megközelítést alkalmaz: „Ezzel szemben látható, hogy Magyar Péter sokkal inkább a hazai gondokra koncentrál: tematizálja a vasút, a kórházak és a szociális intézmények állapotát. Tehát két gyökeresen eltérő megközelítéssel állunk szemben. Arra számítok, hogy ez lesz a tendencia március 15-én is: Orbán Viktor folytatja virtuális küzdelmét a »birodalommal« szemben, míg Magyar Péter sokkal inkább a hazai problémákról és az állam működésének zavarairól fog beszélni. Kérdés, hogy melyik narratíva lehet erősebb 2026-ban, vagyis mi érdekli jobban a választókat: a nemzetközileg bizonytalan helyzet vagy a hazai, fundamentális gondok? Illetve az is kérdés, kinek fogják inkább elhinni, hogy képes kezelni egy ekkora problémahalmazt.”

(Borítókép: Orbán Viktor 2025. február 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)