Magyarok tízezreit érinti a betegség, amelyben Julius Caesar, Napóleon és Isaac Newton is szenvedett

Az epilepsziát már az ókori gyógyítók is ismerték, a neve a görög „epilambanein” megragadni jelentésű szóból származik. Már Hippokratész (Kr. e. 5. század) is komoly betegségnek tartotta, a tüneteit is leírta. Arisztotelészről és Szókratészről is feljegyeztek rohamszerű panaszokat. A Bibliában is megjelenik a betegség, az Ószövetségben arra vonatkozó utalásokat is találni, hogy Saul király epilepsziaszerű rosszullétén Dávid hárfajátéka enyhített.

A Dante Beatrice-verseiben megjelenő látomások is arra utalnak, hogy az Isteni színjáték szerzője ismerte a betegséget. Egyes neurológusok úgy látták, hogy Leonardo és Michelangelo freskóin is megjelennek görcsökkel kínlódó emberek fájdalmas alakjai. A kutatók szerint Julius Caesar, Napóleon, Luther Márton, Blaise Pascal, Isaac Newton és Lord Byron is e betegségben szenvedett.

Több tízezer magyar érintett

Az epilepszia (régies nevén frász) az egyik leggyakoribb, görcsrohamokkal járó neurológiai zavar, közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése. Magyarországon nagyjából 50-60 ezerre tehető az érintettek száma, évente ötezer embernél diagnosztizálják a betegséget. Orvosi kritériumaként legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan rohamot említenek.

Genetikai eredetű formája sok génhez kötött, így a továbbadás esélye minimális. Bármely életkorban előfordulhat, de gyermekkorban kétszer gyakoribb, nemzetközi adatok szerint 18 év alatt 1 százalék a lakossági arányos előfordulása, míg a felnőtteknél ez 0,5 százalék. „Ahogyan érik az agy, a központi idegrendszerben egyre jobban működnek a gátló idegsejtek. Ezért sok gyerekkori epilepszia felnőttkorra »meggyógyul«. A felnőttkorban induló epilepszia viszont gondos kivizsgálást igényel, tudniillik utána kell járni, állhat-e daganatos betegség a háttérben, de ennél gyakoribb kiváltó tényező az idegrendszeri gyulladás” – fogalmazott Prinz Géza neurológus.

A szakorvos elmondta, a fejsérülések szintén kiválthatnak epilepsziás rohamot, az agyzúzódás, agyburok közti vérzés következtében nem feltétlenül azonnal, egy idő eltelte után is jelentkezhet. „Bármilyen idegszövet-elhalással járó folyamat okozhat hegképződést a központi idegrendszerben, az agykéregben, és ebből a hegből kiindulhat epilepsziás roham” – magyarázta a neurológus. Alkalmi görcsrohamot pedig előidézhetnek olyan tényezők, mint például a súlyos alvásmegvonás, de létrejöhet valami gyógyszerhatás együttes eredményeként is.

Kisroham is előfordul

Ahogy mi is beszámoltunk róla, korát meghazudtoló módon mentőt hívva és azonnal cselekedve mentette meg édesapja életét egy tízéves kisfiú. A neurológus elmondta, utólag kiderült, az édesapa – valószínűleg életében először – epilepsziás nagyrohamot élt át, annak közismertebb jeleivel (eszméletvesztés, rángások, szájhabzás, nyelvharapás).

Emellett vannak úgynevezett kisrohamok, amelyek kevésbé közismertek. „Volt már olyan páciensem, aki három évig szenvedett dèja vu érzésekkel, mígnem igazolódott, hogy temporális lebenyepilepsziája van. Olyan is előfordul, hogy csak pillanatnyi kihagyás jelentkezik. Ilyenkor néhány másodpercig »nincs jelen« az illető – ebben az esetben is kóros kép mutatkozik az EEG-n, ha epilepsziás eredete van a tünetnek” – jegyezte meg.

Arra is kitért, hogy fokozhatják a görcskészséget a villogó fények, a nagy hangerejű koncertek, az alkohol kiürülése az agyból, a láz, a drogok, bizonyos gyógyszerek, és az utóbbi három év tapasztalata szerint akár a Covid is, de egyéb idegrendszeri vírusfertőzésnek is lehet ilyen következménye. Mint rámutatott, a kisrohamok többszöri jelentkezésekor is kezelésre lehet szükség, mert minden epilepsziás működés idegsejtpusztulással jár. A neurológus azt is elmondta, az elmúlt évtizedekben tapasztalható esetszám-növekedés összefüggésbe hozható a nagyobb arányú szerhasználattal és a több agyműtéttel. Korábban egyes idegsebészek is azt állították, hogy Szalai Ádám tavaly novemberi, a holland–magyar mérkőzés alatti rosszulléte lehet következménye korábbi fejműtétjének. Prinz Géza ezzel kapcsolatban lapunknak megjegyezte, hogy „bármely koponyaűri beavatkozás hegképződéssel gyógyul, a hegszövet kiindulási góc lehet”.

Ma már jól kezelhető

A mai korszerű terápiák eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet. Kétféle gyógyszeres megoldást alkalmaznak; az egyik – amennyiben megtalálják – a kiváltó ok, a másik a görcskészség csökkentésére alkalmas. „Az is előfordulhat, hogy műtéti úton lehet kezelni az epilepsziát, ami akkor vetődhet fel, ha egy gócból indul ki a roham, és viszonylag nagy a rohamfrekvencia. Ez akkor jöhet szóba, ha a góc elérhető helyen van, és nem veszélyeztet nagyon fontos központokat” – részletezte a neurológus. Ma már olyan eseteket is nagy biztonsággal meg tudnak gyógyítani műtéti úton, amelyekre egy évtizeddel ezelőtt nem lett volna lehetőség. A szakorvos ugyanakkor megemlítette, közvetlenül a műtét után még biztosan nem lehet elhagyni a gyógyszert.

Minden kezelt epilepsziás betegnek szükséges a rendszeres kontroll, egy évi rohammentesség után megfontolandó a jogosítvány visszaadása, öt év rohammentesség után pedig akár a gyógyszer leállítása is

– mondta Prinz Géza. A szakorvos elmondta, az epilepsziások nem dolgozhatnak magasban, veszélyes gépek között, illetve forrázás kockázatával járó munkakörökben. A felnőttkorban jelentkező epilepsziás esetek nagy részénél élethosszig tartó gyógyszerezés lehet indokolt, a tinédzserkor előtt jelentkező esetek egy része pedig néhány éves terápia után meggyógyul.

A Neurológiai Központ közlése szerint ha valaki epilepsziás rohamot kap mellettünk, akkor nem szabad azt megállítani, bármit a szájába tenni, sérülésmentes környezetben oldalára fordítva, levegőt hagyva számára meg kell várni, amíg a roham lezajlik. Ez általában 1-2 perc után magától oldódik. Mentőt először jelentkező, 5 percnél tovább tartó vagy sorozatos görcsnél, sérülés esetén kell hívni – hívták fel a figyelmet.

(Borítókép: Getty Images)