Közleményt adott ki az Országos Bírói Tanács új elnöke, Pecsenye Csaba

Közleményt adott ki az Országos Bírói Tanács (OBT), miután szerdán Pecsenye Csaba lett a tanács új elnöke.

Mint arról korábban írtunk, Szabó Péter, az OBT előző elnöke azután mondott le, hogy bizalmi szavazást tartottak ellene az igazságügyi reformmal összefüggő bírálatok miatt. Egy kiszivárgott belső beszélgetés szerint ugyanis elismerte, hogy a kormánnyal kötött megállapodás elfogadása elkerülhetetlen volt, noha az bírósági függetlenségi aggályokat vetett fel.

A csütörtökön közzétett közleményben azt írták, az OBT a 2024. december 11-i ülése előtt átvette a négyoldalú megállapodás ellen tiltakozó bírók és igazságügyi alkalmazottak aláírását tartalmazó leveleket a Magyar Bírói Egyesület és a Res Iudicata Egyesület képviselőitől. Illetve meg is vitatták az ebben szereplő bírói felvetéseket, amelyekkel kapcsolatban Pecsenye Csaba összefoglalta a Tanács álláspontját. Az új elnök összefoglalójában úgy fogalmaz:

Az elmúlt időszakban az OBT, illetőleg annak egyes tagjai irányába megnyilvánuló – gyakran minősíthetetlen hangnemű – reagálások alapján szükséges elmondanom azt, hogy miként látom a helyzetet. Elsőként arra szeretnék utalni, hogy az általam korábban említett levelek egy részének a tartalmából az tűnik ki számomra, hogy úgymond szlogenné vált „a becsület nem eladó” kifejezés.

Ugyanakkor határozottan visszautasítja, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna. „Az előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács rossz döntést hoz, önmagában azonban ez a körülmény senkinek a becsületét nem sérti. A hangulatkeltés helyett célszerűbb az esetleges rossz döntés helyrehozatalához vezető megoldások megtalálása” – tette hozzá. 

„A megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget”

Pecsenye Csaba úgy véli, több hozzászólásból is az derül ki, miszerint van olyan álláspont, hogy a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja nincs, valamint hogy ilyen megállapodást a bírói kar felhatalmazása nélkül nem köthetett volna az Országos Bírói Tanács, és ilyen felhatalmazása az Országos Bírói Tanácsnak a bírák részéről nem volt. Továbbá megállapította azt is, hogy „a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazása, a bírósági szervezeti rendszerrel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, azok véleményezése a bíróságok igazgatásához tartozik, ezért az Alaptörvény és a Bszi. alapján a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja megvolt”.

Szerinte a megállapodás önmagában nem sérti „a bírói függetlenséget, hanem a célokhoz vezető jogszabályalkotási folyamat eredményeként születendő jogszabályok potenciálisan magukban hordozzák a bírói függetlenség megsértésének veszélyét.”

Az Országos Bírói Tanács részt vesz a jogszabály-előkészítés folyamatában, melyhez beszerzi a bírói érdekképviseleti szervek véleményét

– emelte ki, majd azt írta, céljuk, hogy az előttük álló jogszabály-véleményezési feladatokra koncentráljanak, és „az OBT mint alkotmányos szerv a véleménye kialakítása során becsatornázza a bírói érdekképviseleti szervek véleményét”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!