A magyarok fele hisz az összeesküvés-elméletekben

GettyImages-1473175595
2024.03.30. 06:30

A digitális korba lépve az összeesküvés-elméletek egyre inkább képesek befolyásolni társadalmunk gondolkodásmódját és viselkedését. Az internet és a közösségimédia-platformok fejlődése lehetőséget teremtett az ilyen elméletek gyors terjedésére, ami minden korábbinál nagyobb kihívást jelent a főáramú médiával és a tudományos tényekkel szemben. Különösképpen igaz ez a társadalmi törésvonalakat felerősítő válságok alatt, a hagyományos intézményi szereplőkkel és a hivatalos tájékoztatással szembeni alacsony bizalom mellett.

Ezek az elméletek nemcsak a közvéleményt befolyásolják, hanem komoly társadalmi, politikai és gazdasági következményekkel is járhatnak. Ezért kiemelten fontos megértenünk az összeesküvés-elméletek terjedésének okait és mechanizmusait, valamint azok hatásait a társadalomra. Csak így lehetünk képesek hatékonyan reagálni, és megvédeni a társadalmat az ártalmas és téves információktól, amelyek gyakran az összeesküvés-elméletek mögött húzódnak.

A népszerűbb összeesküvés-elméleteknek tengernyi irodalmuk van, ahogyan arról is egyre több tanulmány, elemző cikk születik, hogy mely tényezők tehetnek egy társadalmat, közösséget fogékonyabbá a „túlfeszült lényeglátással” vegyes alternatív igazságkeresésre, illetve milyen közegben milyen teóriák válnak könnyen befogadhatóvá. Az Index és a PegaPoll február 20–22. között végzett felmérése konkrét összeesküvés-elméleteket szedett csokorba, hogy megvizsgálja, ezek mekkora népszerűségnek örvendenek a magyar hír- és tartalomfogyasztók körében.

Értjük a fogalmat, de mást értünk alatta

A válaszadók abszolút többsége, 59 százaléka szerint az összeesküvés-elmélet „olyan spekulatív magyarázat, amely rejtett szándékokra és befolyásos szervezetek közötti összejátszásra támaszkodik”. A válaszadók egyötöde negatív megközelítést alkalmazott, amikor a mainstream tájékoztatás ellenében magyarázta a fogalmat. 17 százalékot tett ki azok aránya, akik a hangsúlyt a „titkos és befolyásos csoportok” érintettségére helyezték.

Ha figyelembe vesszük az összeesküvés-elmélet fogalmi kritériumait, úgy, mint rejtett szándék és szervezett cselekvés, titkolózás és manipuláció, félelem és bizalmatlanság, meghatározott ellenséges csoportok, hiányos vagy kétes bizonyítékokon alapuló, alternatív magyarázatok, akkor láthatjuk, hogy a különböző válaszlehetőségek a fogalom más-más aspektusát nyomatékosítják. A nyilvánossággal, a médiával szembeni bizalmatlanságot és averziót tükrözi, hogy a fogalom meghatározásakor a válaszadók 20 százaléka elsődleges szempontnak értékelte a főáramból való kiszorítottságot.

Hiszünk összeesküvés-elméletekben, de nem dőlünk be mindegyiknek

A felmérésünkben részt vevők fele nyilatkozott úgy, hogy találkozott már olyan összeesküvés-elmélettel, amiben hitt. Csupán a válaszadók bő egyharmada vallotta magát teljes mértékben ellenállónak.

A kutatásban résztvevők válaszai alapján összeesküvés-elméletekkel leginkább (70 százalékos említési arány) a közösségimédia-felületeken találkozhatunk. Szintén magas arányban jelölték meg az online fórumokat és beszélgetőcsoportokat, a hírportálokat és online újságokat. A személyességgel vegyes befolyást jelentő családtagok, barátok, ismerősök viszont csak a negyedik helyen szerepelnek a rangsorban.

A válaszadók közel kétharmada, 65 százaléka arról is vallott, miszerint „előfordult már, hogy egy összeesküvés-elmélet hallatán megváltoztatta a korábbi véleményét”. Ennek fő okaként a relatív többség (41%) azt jelölte meg, hogy az elmélet tartalmazott olyan részleteket, amelyekre korábban nem gondolt, és ez megváltoztatta a perspektíváját. A további válaszokból az is kiderül, hogy egy logikusan felépített teória vagy a hivatalos magyarázatban fellelhető következetlenségek és fals információk szintén az alternatív igazságkeresés irányába lökik a hírfogyasztót.

A hírfogyasztók több mint fele (51%) csak eseti jelleggel keres rá célzottan összeesküvés-elméletekre, amennyiben kiemelten érdeklődik egy téma iránt. A válaszadók 21 százaléka ennél gyakrabban kutat összeesküvés-elméletek után, amennyiben több megközelítést is megismerve kíván ítéletet alkotni. További 19 százalék egyáltalán nem foglalkozik ilyen elméletekkel. 9 százalékot tesz ki azon válaszadók aránya, akik „kifejezetten sok időt töltenek” összeesküvés-elméletek olvasgatásával, mert érdekesnek, szórakoztatónak tartják azokat.

Miben hiszünk, miben nem?

Bár a válaszadók kétharmada szerint az összeesküvés-elméletek általában kevésbé hitelesek, mint a főáramú, hivatalos magyarázatok, a hitelesség szubjektív megítélése szempontjából lényeges különbségek vannak az egyes elméletek között. A legelterjedtebb összeesküvés-elméleteket a legtöbben ismerik, sokatmondó, hogy nem volt olyan válaszadó, aki a gyűjtésben szereplő teóriák közül legalább eggyel ne találkozott volna.

Ami az egyes elméletekre való nyitottságot illeti, nagyon vegyes a kép. Vannak olyan elméletek, amelyek bár ismertek, mégis a közröhej kategóriába sorolhatók a bennük foglalt állítások abszurditása, valamint a hívők marginális aránya miatt. Ilyen teóriák – a teljesség igénye nélkül – például az ún. laposföld-elmélet, a mikrochipet tartalmazó oltások, az emberi formában rejtőzködő földönkívüliek vagy éppen a magyarság extraplanetáris eredete. Aztán vannak a kifejezetten népszerű, és a többség által hihetőnek vélt összeesküvés-elméletek, mint a John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök meggyilkolása mögötti összeesküvés, vagy a világot uraló, gyakran rejtőzködő globális elit léte. Vannak olyan teóriák is, amelyeknek autentikus formában a válaszadóknak csak csekély része ad hitelt, ugyanakkor azok „hivatalos” cáfolatával sem tud a többség azonosulni, ezért statisztikailag releváns vagy szignifikáns mértékű a köztes álláspontra helyezkedők aránya.

A következő ábrán a kérdőívben szereplő válaszlehetőségek említési arányait rendeztük logikai kategóriákba. Legfelülre kerültek azok az összeesküvés-elméletek, amelyek a válaszadók számára hihetőbbnek bizonyultak, míg a kevésbé hitelesnek ítélt elméletek alacsonyabb besorolást kaptak. Erre szolgálhatnak példaként az egyes betegségek természetes vagy laboratóriumi eredetét firtató teóriák (különösen a Covid-pandémiát követően), a 2001. szeptember 11-i terrortámadás hátteréről szóló összeesküvés-elméletek vagy éppen az UFO-k kormányzat általi eltitkolásáról szóló találgatások.

Veszélyesnek tartjuk az összeesküvés-elméleteket, de megosztottak vagyunk a szükséges választ illetően

A válaszadók túlnyomó többsége, 61 százaléka helyezkedett arra az álláspontra, miszerint az összeesküvés-elméletek terjedése összességében inkább veszélyes a társadalomra nézve – szemben azzal a 39 százalékkal, akik szerint inkább ártalmatlan. Egy másik, tematikus kutatásunkból az is kiderült, hogy a közösségimédia-felületeken is terjedő veszélyforrások közül egyedül az internetes zaklatás, a cyberbullying veszélyessége előzi meg a manipulációnak és álhíreknek való kitettség kockázatait a válaszadók szerint.

Az egyre terjedő összeesküvés-elméleteknek nincs egyetlen meghatározott ellenszere, hiszen maguk az elméletek is az adott társadalmi közegben, az adott problémakör összetettsége mentén tudnak szárba szökkenni. Persze, a közoktatás színvonalának javítása, a tudományos ismeretek fejlesztése, a kritikai gondolkodás ösztönzése, a médiatudatosság fejlesztése, a közbizalom és intézményekbe vetett bizalom helyreállítása és a társadalmi párbeszéd erősítése mind az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot csökkenthetik, de egyre gyakrabban jelenik meg neuralgikus pontként a szigorúbb tartalomszabályozás kérdése. A „szabadság versus biztonság” dilemmája persze egyidős az emberi közösségekkel, és kiemelt helyen szerepel a társadalmi szerződéselméletekben, mégis heves, megújuló vitákat vált ki egy olyan alapvető demokratikus jog, mint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozhatósága.

Mivel az összeesküvés-elméletek leginkább a közösségimédia-platformokon terjednek, így a viták középpontjába is ezen oldalak tartalomszabályozási (és adatkezelési) gyakorlata kerül. Kutatásunk szerint a relatív többség (43%) igyekezne kiegyensúlyozni a két igényt, míg 31% inkább a véleményszabadság, további 26% pedig a káros tartalmak szűrésének szempontját helyezné előtérbe a közösségimédia-működés során.

A női válaszadók körében felülreprezentáltak a köztes álláspontra helyezkedők, míg a férfiak esetében a köztes választartomány szűkebb, nagyobb fokú a véleménypolarizáltság a két, „szélső” álláspont között.

A szórakoztatóipar is népszerűsíti az összeesküvés-elméleteket

Amíg a társadalmak politikai polarizáltsága, az ezt egyszerre erősítő és leképező médiaműködés, valamint a demokratikus intézményekkel szembeni bizalmi deficit megágyaznak a különféle összeesküvés-elméleteknek, addig a szórakoztatóipar gyakran „kanonizálja”, népszerűsíti is ezeket. A populáris kultúrában és Hollywoodban számos ilyen elmélet vált filmek témájává.

Talán érdemes néhány példát említeni. A Stanley Kubrick rendezte Holdfény (2001: A Space Odyssey) című film néhány elemét néhányan kapcsolatba hozták a holdra szállás hamisításának elméletével. Az illuminátusok uralmának motívuma előkerül az Angels & Demons című filmben, ami Dan Brown azonos című regényéből készült. A Da Vinci-kód című film az egyházzal és a kereszténységgel kapcsolatos összeesküvés-elméleteket dolgozza fel titkok és kódok köré fonva. Az 1947-es Roswell UFO-ügy számos film és tévésorozat inspirációja volt. John F. Kennedy 1963-as meggyilkolása körül a mai napig számos összeesküvés-elmélet kering. Az Oliver Stone által rendezett JFK című film az egyik ilyen elméletet dolgozza fel. Az 51-es körzetről szóló filmeken és az X-aktákon felnőtt generációk élénk fantáziája napjainkban is fogékony lehet a kormányzati összeesküvés-elméletekre, ahogy minden generációnak megvannak a maga népszerű alternatív valóságelméletei.

Javult a közhangulat, de kevésbé vagyunk elégedettek a pénzügyi lehetőségeinkkel

A PHI (PegaPoll-hangulatindex), a gazdasági és jövedelmi kilátásokkal kapcsolatos lakossági várakozások alakulását nyomon követő empirikus mutatószám állása a tavaly decemberben mért, eddigi legalacsonyabb értékhez (42,8 pont) képest februárban 43,7 pontra erősödött, ami közel azonos a tavaly szeptemberi értékkel (43,6 pont). Ha a fő mutatószám összetevőit, vagyis az ún. alindexeket is vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a gazdasági válságkezeléssel való elégedettség a tavaly szeptemberi szintre erősödött vissza – bár továbbra is ez a mutató áll a legalacsonyabb értéken (30,8 pont).

Az egyéni élethelyzetre vonatkozó várakozásokat a kettősség jellemzi: miközben a jelenlegi életszínvonal, pénzügyi lehetőségek megítélése az eddig mért értékekhez képest a legalacsonyabb (48,8 pont), addig a jövőre vonatkozó, hasonló várakozások a legmagasabb értéket mutatják (52,8 pont). Vagyis a válaszadók a háztartásuk jelenlegi helyzetét borúsnak ítélik, viszont a következő egy évre előre tekintve optimisták. Az ország gazdasági helyzetére vonatkozó várakozások azonban a legutóbbi, tavaly decemberi kutatásunk pillanatképéhez viszonyítva romlottak, nagyjából a szeptemberi szinten állnak.

A válaszadók továbbra is a kormány gazdasági válságkezelésével elégedettek a legkevésbé (30,8 pont), és – ahogy azt már említettük – a jelenlegi életszínvonallal való elégedettség is negatív irányba változott.

A hangulatváltozás irányait tekintve az összkép vegyes, ami a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben a kiszámíthatóság, előre tervezhetőség nehézségeit tükrözi. Jól mutatja ezt az a kettősség, ami a másodlagos mutatószámokból kiolvasható: tavaly év végéhez képest romlott a jelenlegi életszínvonallal való elégedettség és az ország gazdasági kilátásainak megítélése, ugyanakkor valamelyest erősödött a kormány gazdasági válságkezelésével való elégedettség, és különösképpen javultak a személyes élethelyzetre vonatkozó, jövőbeli várakozások. A gazdasági válságkezelés némileg eredményesebb megítélését segíthette az infláció letörése, az uniós források egy részének feloldása, az egyéni pénzügyi lehetőségekre vonatkozó, pozitívabb várakozásokat pedig a gördülő bérrendezés és az idei évben esedékes bérfejlesztési várakozások munkavállalói oldalról. Ugyanakkor az előző éves árrobbanás életszínvonalra gyakorolt hatása, a forint gyengélkedése és a nemzetközi környezet kiszámíthatatlansága negatív irányban befolyásolhatták a lakosság anyagi biztonságérzetét, illetve az ország gazdasági lehetőségeivel kapcsolatos, egy évre előre tekintő várakozásait.

Nézze meg korábbi kutatásunk kiértékelését: 

Lerántjuk a leplet: ezt gondolják a magyarok a 2036-os budapesti olimpiáról

Kapcsolódó
Lerántjuk a leplet: ezt gondolják a magyarok a 2036-os budapesti olimpiáról

Lerántjuk a leplet: ezt gondolják a magyarok a 2036-os budapesti olimpiáról

Az atlétikai világbajnokság sokak tetszését elnyerte.

Kiderült, melyik streamingplatformra esküsznek a magyar felhasználók

Kapcsolódó
Kiderült, melyik streamingplatformra esküsznek a magyar felhasználók

Kiderült, melyik streamingplatformra esküsznek a magyar felhasználók

Naponta több órát tévézünk, és nem érjük be egy előfizetéssel.

A magyarok többsége legalizálná az eutanáziát, de csak feltételekkel

A cikk szerzője a PegaPoll vezető elemzője.

°Az online mintavétel során nyert, „nyers” adatokat szociodemográfiai jellemzők (ún. kvótakérdések) mentén is szegmentáltuk (szűrés, súlyozás, keresztlekérdezések lehetősége). A kitöltés ún. statisztikai-demográfiaiszerepet betöltő kérdések megválaszolásával (szűrőkérdések) indul (nem, életkor, lakóhely szerintitelepüléstípus, legmagasabb iskolai végzettség), amelyek az adatfeldolgozás során a reprezentativitáskritériumait hivatottak erősíteni. Az eredményeket a legfrissebb KSH adatok alapján súlyoztuk. Megjegyzés:Cikkbe ágyazott kérdőív esetén a reprezentativitást rontó, célcsoportos szűrőhatást fejthet ki a cikk címe,ismertető leírása, hiszen a téma iránt közömbös hírfogyasztó kisebb valószínűséggel nyitja meg a hivatkozottcikket, illetve vesz részt a szavazáson. Mintanagyság: 1087 kitöltés.

(Borítókép: Mahamudul Hasan / Getty Images Hungary)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Belföld
Emelkedés jön az üzemanyagárakban, érdemes még a hétvége előtt tankolni

Emelkedés jön az üzemanyagárakban, érdemes még a hétvége előtt tankolni

A benzinért és a gázolajért is többet kell fizetni.

március 28., 13:24

  • Belföld
„Díler az összes barátom, nem lehet nekik tiltani”

„Díler az összes barátom, nem lehet nekik tiltani”

Nézze meg ön is, milyen könnyen juthatna kábítószerhez Budapesten, ha akarna!

március 28., 14:30

  • Belföld
Leállás jön az OTP-nél, több szolgáltatás is szünetelni fog

Leállás jön az OTP-nél, több szolgáltatás is szünetelni fog

Fejlesztési okok állnak a háttérben.

március 28., 11:49

  • Címlapon
Csoda Párizsban: a Szeged lemosta a pályáról a sztárcsapatot, továbbjutott a Bajnokok Ligájában

Csoda Párizsban: a Szeged lemosta a pályáról a sztárcsapatot, továbbjutott a Bajnokok Ligájában

Hátrányból kezdtek a vendégek, a 48. percben már rászámolt a PSG-re a magyar publikum.

tegnap, 22:21

  • Belföld
Benyújtották a törvényjavaslatot a háromgyerekes anyák szja-mentességéről

Benyújtották a törvényjavaslatot a háromgyerekes anyák szja-mentességéről

Az érintett édesanyák már október 1-jétől érvényesíthetnék a kedvezményt.

március 28., 13:30

  • Belföld
Jelentős összegeket költenek hirdetésekre a pártok, de ez még nem a kampány

Jelentős összegeket költenek hirdetésekre a pártok, de ez még nem a kampány

A 2024-es választások idején 5,4 milliárdot hirdettek el online a pártok.

március 28., 14:26

  • Belföld
„Nincs hova hátrálni” – újabb tüntetést jelentett be a Momentum

„Nincs hova hátrálni” – újabb tüntetést jelentett be a Momentum

Ezúttal Zalaegerszegen várják a demonstrálókat.

tegnap, 21:11

  • Belföld
Nem tett még ilyet Karácsony Gergely, de most félresöpri a képviselői akaratot

Nem tett még ilyet Karácsony Gergely, de most félresöpri a képviselői akaratot

Szó sincs „megsemmisítő” erejű jogkörről, de időhúzásra jó.

március 28., 13:12

  • Belföld
Lantos Csaba: Tavaly volt olyan nap, hogy áramot exportáltunk, igaz, nekünk kellett fizetnünk érte

Lantos Csaba: Tavaly volt olyan nap, hogy áramot exportáltunk, igaz, nekünk kellett fizetnünk érte

A Mol új akkumulátora 7300 borsodi háztartás éves áramfogyasztását fogja tárolni.

március 28., 14:55

  • Címlapon
Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu együtt hívta fel Donald Trumpot

Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu együtt hívta fel Donald Trumpot

Az Indexnek is megerősítették az információt.

tegnap, 21:24

  • Belföld
Eljárás indult az Orbán Viktor rádióinterjúját megzavaró tiltakozók ellen

Eljárás indult az Orbán Viktor rádióinterjúját megzavaró tiltakozók ellen

Tompos Márton, a Momentum elnöke további tüntetéseket tervez.

március 28., 16:08

  • Címlapon
Schiffer András: A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés önmagában nem elég

Schiffer András: A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés önmagában nem elég

A volt országgyűlési képviselő két súlyos hiányosságra hívta fel a figyelmet, és keményen bírálta a kormány külpolitikai kettős mércéjét.

tegnap, 16:43

  • Belföld
Kilakoltatási hullámra készül az önkormányzat Zuglóban

Kilakoltatási hullámra készül az önkormányzat Zuglóban

Milliárdos tartozást halmoztak fel az önkormányzati lakások bérlői a kerületben.

március 28., 15:58

  • Belföld
Török Gábor Lázár János szavairól: Nehéz hirtelen eldönteni, hogy ez Robespierre első vagy utolsó nagy beszéde volt

Török Gábor Lázár János szavairól: Nehéz hirtelen eldönteni, hogy ez Robespierre első vagy utolsó nagy beszéde volt

A politológus szerint a „pályatársak” közül túl sokan vehetik magukra a miniszter kijelentéseit.

március 28., 11:22

  • Belföld
Renner Erika az igazságügyi miniszterrel tárgyal, szerinte az áldozatvédelmi rendszer súlyos veszélyt jelent

Renner Erika az igazságügyi miniszterrel tárgyal, szerinte az áldozatvédelmi rendszer súlyos veszélyt jelent

A lúgos orvos áldozata teljesen elvesztette a biztonságérzetét.

március 28., 15:13

  • Belföld
Megzavarták Orbán Viktor rádióinterjúját, rendőrök szedték szét a tiltakozókat az MTVA székházánál

Megzavarták Orbán Viktor rádióinterjúját, rendőrök szedték szét a tiltakozókat az MTVA székházánál

Bedő Dávid szerint a kormányfőt a teherportán vitték be.

március 28., 07:44

  • Belföld
A TEK szabadított ki egy fogva tartott 12 éves kislányt, akit osztrák anyja terrorizált

A TEK szabadított ki egy fogva tartott 12 éves kislányt, akit osztrák anyja terrorizált

A nő fia korábban már megszökött anyjától, mert nem bírta elviselni a lelki és testi bántalmazást.

március 28., 09:59

  • Belföld
Hármas karambol történt az M3-as autópályán

Hármas karambol történt az M3-as autópályán

Két személyautó és egy kisbusz ütközött.

március 28., 09:18

  • Belföld
Megérkezett a legújabb politikai édesség Hódmezővásárhelyre, az örökbe fogadható Zebra

Megérkezett a legújabb politikai édesség Hódmezővásárhelyre, az örökbe fogadható Zebra

Folytatódik a politikai édességsorozat.

március 28., 08:25

  • Belföld
Orbán Viktor: Provokációs verseny van az ellenzéki pártok között

Orbán Viktor: Provokációs verseny van az ellenzéki pártok között

A kormányfő ismét a Kossuth rádió vendége volt.

március 28., 07:41

  • Címlapon
Protokollbaki az Orbán–Netanjahu-csúcstalálkozón

Protokollbaki az Orbán–Netanjahu-csúcstalálkozón

Porszem került a gépezetbe.

tegnap, 13:20

  • Címlapon
Eltűnik a főváros egyik legrondább közterülete, teljesen átalakul

Eltűnik a főváros egyik legrondább közterülete, teljesen átalakul

Ferencvárosi csoda, el is indult a munka.

tegnap, 19:44