Novák Katalin előtt a státusztörvény, de mi most a tét?

SZS-1
2023.07.04. 13:09
Megszavazta kedd délelőtt az Országgyűlés a pedagógusok új életpályájáról szóló csomagot, amely a köznyelvben státusztörvényként vált fogalommá. Végül 134 igen és 60 nem voks mellett ment át a parlamenten. Az alábbiakban felidézzük a legfontosabb tudnivalókat a státusztörvényről.

Az történt kedden a parlamentben, amire előzetesen számítani lehetett: az ellenzéki módosító javaslatok elutasítása után az Országgyűlés 134 igen és 60 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló indítványt, vagyis a státusztörvényt. A Fidesz ezt úgy értékelte, hogy „a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. Az elfogadott új életpályatörvény mindezt garantálja a pedagógusok számára.”

Nyílt levél Novák Katalinnak

Nem sokáig késlekedett a válasszal a noÁr Mozgalom, amely nyílt levelében arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a státusztörvényt, és küldje vissza a parlamentnek megfontolásra. A mozgalom emlékeztetett: demonstrációk vannak az egész országban, a pedagógus-életpálya már nem vonzó. Kiemelték az államfőnek írt nyílt levélben:

a státusztörvény retorziókkal él a pedagógusokkal szemben, a felmondási idő megnő, bármikor áthelyezhetik őket egy másik intézménybe, nem nyilatkozhatnak a közoktatásról. 

A státusztörvény elfogadása a közoktatás fekete napja az MSZP közleménye szerint. A szocialisták jelezték: hónapokon át, számos fronton harcoltak a státusztörvény ellen, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány ilyen átalakítást erőltet a pedagógus-társadalomra. A Jobbik-Konzervatívok reakciója szerint a kormány az ország jövőjére mondott nemet, és újfent bizonyította, tart a tiltakozó tömegektől, egyetlen "fegyvere" pedig a megfélemlítés.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese már a keddi szavazás előtt arról beszélt, hogy az oktatás rendszerválságba került, 10-15 év múlva nem lesz, aki tanítsa a magyar diákokat. A Momentum a szavak helyett a tettek mezejére lépett: a párt aktivistái a „fideszes bosszútörvény kormánypárti áterőltetése előtt” országszerte a „Jövőgyilkosok” üzenetet hagyták a Fidesz-irodák előtt. Ezzel annak adtak hangot, hogy szerintük a státusztörvénnyel a hatalom tönkreteszi a fiatalok jövőjét.

A státusztörvény hangsúlyos eleme volt a Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével készített Index-nagyinterjúnak is. A kormánypárti politikus lapunknak azt mondta: az ellenzék rabszolgasorba taszítástól tart, miközben valójában ez a pedagóguséletpálya-modellről szóló törvény, amely tartalmazza a két és félszeres béremelést. Arra a kérdésre, hogy a pedagógusbér-emeléssel miért vár az Európai Bizottságra Magyarország, Kocsis Máté azt felelte: az uniós tagállamok sok mindent nem saját forrásokból oldanak meg, hiszen megkapják a nekik járó pénzeket is az uniótól, amely beépül a költségvetésükbe. „A Magyarországnak járó uniós pénzt is a magyar költségvetés részének tekintjük” – jelentette ki.

Szakmai helyett politikai kérdés

Azt mindenképpen érdemes tisztázni: a státusztörvény egy új jogállási törvény, amely alaposan átírja a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A tervezetet március 2-án tette közzé a kormány, majd a végleges javaslatot június 6-án nyújtotta be az Országgyűlésnek. A kormány közlése szerint a két időpont közti időszakban összesen húsz alkalommal egyeztettek a témában a pedagógusokkal, az őket képviselő szakszervezetekkel, de a tervezetről szakértők, sőt ellenzéki politikusok véleményét is kikérték. 

Amikor szűk egy hónappal ezelőtt benyújtotta a tervezetet a parlamentnek, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint számos helyen a pedagógus-szakszervezetek kérésének megfelelően módosult a javaslat, ugyanakkor

az érdekvédők azt állították, hogy a dokumentumba számos olyan elem is bekerült, amelyekről még csak szó sem esett az egyeztetéseken.

Szakmai helyett hamar politikai kérdéssé vált az indítvány, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például egy Kormányinfón úgy fogalmazott az Indexnek: egy jó státusztörvénynek az oktatást, annak színvonalát és a gyerekek érdekeit kell szolgálnia, ez jó, ha összhangban áll a pedagógusok érdekeivel. Kiemelte azt is: bár a bérek kapcsán jogos kritikák hangzottak el a tanárok részéről, azon dolgoznak, hogy jó körülményeket teremtsenek az oktatásban dolgozóknak, és ehhez az új szabályozás is nagyban hozzájárul.

A pedagógus-szakszervezetek, illetve a tüntetéseken részt vevő szülők, diákok, civilek ugyanakkor úgy látják, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A tiltakozók szerint a státusztörvény „18-as karikát érdemelne”, annyira súlyos tévedéseket tartalmaz. Indoklásuk szerint a szabályozás rendkívül rugalmatlan, a szakma vonzerejét tovább csökkenti. Egy, az aHang oldalán indított petícióban több ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt.

Váltás és változások

A státusztörvény szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő. Egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség nincs. 

Érintheti a törvény a pedagógusokra vonatkozó szabadságokat, a végkielégítést, de adott esetben a tanév hosszát, a munkáltató pedig a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét a törvényben foglalt bérsávok alapján állapítja meg.

Rögzítették a havi illetményeket kategóriánként, így a gyakornokok, a Pedagógus I. és II., illetve a mesterpedagógus és a kutató tanár szintjén. A gyakornokokra a kormány által rendeletben megállapított összeg vonatkozik, Pedagógus I. kategóriában ez 410 ezer forinttól 1,065 millióig terjedhet, innen felfelé pedig az illetmény összege is emelkedik.

Az illetményemelést július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani, az új bért szeptember 15-éig kell közölni, és az novembertől járna a tanároknak, így az első emelt bér csak decemberben érkezne. A terv szerint ehhez csapnák hozzá a július 1. és. november 1. közötti illetménykülönbözetet is.

(Borítókép: Tüntetés a Parlament előtt 2023. július 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)