Schadl–Völner-per: most jönnek a nagyhalak

MG 3992
Kedden folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügye, a Schadl–Völner-per. Azokra a vádlottakra, akik az előkészítő ülésen beismerték a bűnösségüket, május 4-én másfél és két év közötti, felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Miután az ügy fővádlottjai – köztük Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar április végén lemondott elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára – tagadták bűnösségüket, esetükben tárgyalásra utalták az ügyet. Az előzetes tervek szerint tizenkét tárgyalási napot tartanak – egészen június végéig.

Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken.

Korrupciós kapcsolat

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar április végén lemondott elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a másodrendű vádlottal, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárral. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Schadl hét társával megállapodott abban, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert. A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazta.

A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy

a bíróság ítélje Schadl Györgyöt tíz év, míg Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre,

továbbá mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.

Tíz vádlottat már elítéltek

A per február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tízen döntöttek úgy, hogy beismerik a bűnösségüket. A negyedik előkészítő ülésen, május 4-én nekik volt jelenésük dr. Tóth Erzsébet büntetőtanácsa előtt. Mint kiderült, a Fővárosi Törvényszék elfogadta a vádlottak – köztük hat bírósági végrehajtó – beismerő nyilatkozatát, és ezért rájuk másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. A korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettőjük esetében vagyonelkobzást is elrendelt.

Bár a bíróság a volt bírósági végrehajtókat nem az ügyészség által javasolt jogi tevékenységtől, hanem csak a végrehajtói foglalkozástól tiltotta el öt-öt évre, az elítélteknek egyáltalán nem lesz egyszerű jogi végzettséghez kötött munkát találniuk.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja a 24.hu-nak azt mondta, az ügyvédi törvény értelmében a felfüggesztett szabadságvesztés idején, illetve a büntetés letöltését követő három évben nem lehet ügyvéd, akit elítélnek. Sőt – mint mondta –, ezt követően sem feltétlenül lehet kamarai tagsághoz jutni, mivel egyedi elbírálással a köztestület dönthet úgy is, hogy az elítélt a „közbizalomra érdemtelen”, így nem lehet ügyvéd. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint pedig a közjegyzői törvény alapján nem nevezhető ki közjegyzőnek az, akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította. Függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

Nem ismerték be bűnösségüket

A február 23-i előkészítő ülésen a per fővádlottjai nem ismerték be bűnösségüket. A bírónőnek arra a kérdésére, lemond-e a tárgyalásról és elfogadja-e az ügyészség javaslatát, Schadl azt felelte, hogy „értem, de meg nem érthetem”. Arra a kérdésre viszont, hogy tudomásul vette-e, nemmel válaszolt.

Az elsőrendű vádlott közölte, hogy nem követett el bűncselekményt, és nem talált olyan részt a vádiratban, amelyet el tud fogadni.

Tagadta, hogy pénzt adott volna Völner Pálnak. Azt sem értette, ha sokáig figyelték operatív eszközökkel, miért nem volt egyszer sem tettenérés. Ügyvédje, Morvai Attila felszólalásában hivatkozott Péterfalvi Attila lapunknak adott nyilatkozatára, amelyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályosnak nevezte, hogy a Schadl–Völner-ügyben bizonyos médiumok a nyomozó hatóság által készített iratokat, telefonlehallgatásokat hoznak nyilvánosságra.

Az ügy másodrendű vádlottja, Völner Pál sem fogadta el az ügyészség javaslatát, és egyúttal bejelentette, hogy nyilatkozatot akar tenni. Elmondása szerint nem követett el bűncselekményt, a vádak manipuláltak és alaptalanok. Nem fogadott el pénzt, és nem élt vissza hivatalával, hogy bírósági végrehajtókat nevezzenek ki. Vagyonának zár alá vételét is törvénytelennek tartotta. Védője, Papp Gábor megkérdezte, ha 2022 szeptemberében lezárták a nyomozást, akkor miért nem kapták meg az iratokat. Az ügyvéd törvénytelennek nevezte védence megfigyelését is, ezért kérte a bizonyítékok közüli kizárását.

Nem fogadta el az ügyészség javaslatát a harmadrendű vádlott, R. Róbert sem, aki szerint a vádirat nem tartalmazza a valóságot. Mint kérte, a teljes hanganyagot vizsgálják, és ne csak kiragadott részleteket. Nem mondott le a tárgyalás jogáról az ötödrendű vádlott, A. Tamás. A hatodrendű vádlott, Cs. Éva – hat végrehajtó kollégájától eltérően – nem ismerte be a bűnösségét, ám három pénzátadást elismert. Nem ismerte be bűnösségét a kecskeméti P. házaspár, akik a vád szerint közreműködtek abban, hogy egy alapítványi tulajdonban álló általános iskola megkaphassa a működési engedélyét. Nem ismerte be a bűnösségét S. Etelka sem, aki elmondása szerint 25 éve dolgozik vállalkozóként, és soha senkinek nem fizetett kenőpénzt. Szintén nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korruptpénzeket Schadl és a végrehajtók közt.

A Fővárosi Törvényszék a következő időpontokra tűzte ki a korrupciós per tárgyalásait: május 16., 18., 23., 25., 30., június 1., 5., 6., 13., 15., 20. és 22.

(Borítókép: Völner Pál 2023. február 17-én. Fotó: Németh Kata / Index)