Rendőrök igazoltatták a tiltakozókat, akik Pintér Sándor minisztériuma előtt akcióztak

Már több mint egy éve folyamatosak a tiltakozások a hazai iskolákban. Míg korábban a tanárok elsősorban a magasabb bérekért, a terhek csökkentéséért és a sztrájkjog helyreállításáért küzdöttek, a követelések sora új elemmel bővült, a pedagógustársadalom most már a státusztörvény-tervezet elengedését – vagy minimum új alapokra helyezését – is kéri.

Mint ismert, az új jogállás alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését, melynek eredményeként

• akár július 15-ig is tarthatna a tanév,
• elhúzódó sztrájk esetén az órarend akár év közben is módosítható lenne,
• a nevelőtestületi jogkör egyedül a házirend vonatkozásában maradna meg,
• a próbaidő a maximális 4 hónap helyett akár 6 hónap is lehetne,
• a felmondási idő két hónap helyett akár hat hónapra is emelkedhet,
• visszatérne a fegyelmi eljárás, ami akár a havi illetmény hat hónapra szóló, 20 százalékos csökkentésével is járhat,
• az alapszabadság ugyanakkor nőne, igaz, az intézmény az 50 munkanapból 15-öt akár feladatellátásra is igénybe vehetne.

A szakszervezetek jelzése szerint az új szabályok a gyakorlatban tovább növelnék a munkaterheket, és az autonómia maradékát is felszámolnák, valamint fokoznák a már egyébként is kritikusnak mondható elvándorlást. Az aHang oldalán már több mint 4600 pedagógus jelezte, hogy távozik, ha bevezetik a státusztörvényt.

A kormány ugyanakkor eltökéltnek látszik abban, hogy bevezeti a mindenki – így a pedagógusok, nevelést, oktatást közvetlenül segítők, a szülők és a diákok – számára egyaránt rendkívül hátrányos, új jogállási törvényt. A szakképzésben dolgozókat pedig most alázzák az ott bevezetett teljesítményértékeléssel kapcsolatos egyenkénti „elbeszélgetéseken”. Itt az ideje ezért egy új, egységes, országos sztrájknap szervezésének, ami az eddigiektől némiképpen el fog térni

– olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkfelhívásában.

Ahogy arról szintén írtunk, a döntéshozók úgy vélik, a státusztörvény a pedagógusokat és a diákokat is előnyös helyzetbe hozza, amellett, hogy lehetőséget ad a tanárok „anyagi és erkölcsi elismerésére”, hozzájárul „a munkavégzés és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítéséhez” is.

Hogyan sztrájkolhatnak a tanárok?

A köznevelési intézményekben továbbra is be kell tartani a sztrájktörvényt, ami azt jelenti, hogy a munkabeszüntetés alatt a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályok esetén azok 100 százalékát meg kell tartani.

A szakképzésben ugyanakkor nincs ilyen előírás, így a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó intézmények oktatói hagyományos keretek között sztrájkolhatnak, igény esetén csak felügyeletet kötelesek biztosítani.

Kell-e a diákoknak igazolás?

A Szülői Hang még korábban összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a munkabeszüntetést támogató családok számára. A szülői szervezet az alábbiakra hívta fel a figyelmet:

• Amennyiben a tanórák elmaradnak, a szülő igazolás nélkül is otthon tarthatja gyermekét. Ha viszont egy szaktanár megtartja a tanórát, akkor csak szülői igazolással lehet távol maradni.
• Sok igazgató nem támogató. Amennyiben az igazgató igazolást kérne akkor is, ha a tanóra nem volt megtartva, érdemes rákérdezni, milyen jogszabály alapján teszi ezt. A jogszabályok szerint ugyanis csak a szakszerűen megtartott tanórákon kötelező a megjelenés, szakszerű tanórát pedig csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus tarthat.
• Az igazgató kötelessége a szülő számára előre bejelenteni a sztrájkot.
• Gyakran előfordul, hogy az igazgató bejelentéséből a szülő számára nem derül ki, hogy a tanórák meg lesznek-e tartva. Ha az igazgató nem segít, próbáljuk meg felvenni a kapcsolatot a sztrájkoló pedagógusokkal.
• Nagyon hasznos, ha a szülők és pedagógusok informális csatornákon is tartják a kapcsolatot (személyes találkozás, online csoport).

Demonstrálókat igazoltattak a Belügyminisztériumnál

A sztrájknap reggelén diákok, tanárok, szülők vonultak a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium elé, ahol egy néma demonstrációt tartottak. A résztvevők molinókkal, zászlókkal üzentek a döntéshozóknak, tábláikon többek között olyan üzenetek voltak, minthogy:

• „Nincs tanár, nincs jövő"
• „STOP státusztörvény!"
• „Ne tegyétek tönkre a jövőnket".

Az eseményt a PDSZ élőben közvetítette, a videóból kiderült, hogy a helyszínen rendőrök is megjelentek, akik amellett, hogy igazoltatták a demonstrálókat, tájékoztatták őket arról, hogy miután az akciót nem jelentették be előre, a kiállást utólag még jogellenesnek nyilváníthatják. 

Tüntetéssel zárul a sztrájknap

„Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!” – a tiltakozók ezzel a címmel egy tüntetést is hirdettek a fővárosba. A gyülekező 16 órakor kezdődik a Kálvin téren, majd a résztvevők 17 órától a Belügyminisztérium felé veszik az irányt a Kecskeméti utca – Egyetem tér – Károlyi utca – Ferenciek tere – Kígyó utca – Piarista utca – Március 15. tér – Apáczai Csere János utca – Vigadó – Eötvös tér – Széchenyi István tér útvonalon át.

„Elegünk van az egyre növekvő állami elnyomásból! Mondjunk nemet a státusztörvényre, álljunk ki az igazságért! Csak együtt, közös erővel tudjuk ezt megtenni!” – olvasható az esemény leírásában.

(Borítókép: Szabadságmenet-tüntetés 2023. március 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)