Magasabbra már nem épül a József főhercegi palota a budai várban
További Belföld cikkek
- Izraeli védelmi miniszter: Nem engedem, hogy Izrael átvegye az irányítást Gáza felett
- Tiszába fulladt egy 12 éves kislány, vádat emeltek a nagybátyja ellen
- Emberölés Rétközberencsen, karóval bántalmazta, majd magára hagyta a fiút
- Jogerősen elítélt ex-rendőr indul a képviselői székért
- Az édesanya ölhette meg gyermekét, majd magával is végzett
A Szent György téren található József főhercegi palota újra felépítéséhez a Nemzeti Hauszmann Program keretében 2021 nyarán kezdtek hozzá a Várkapitányság megbízásából. A fejlesztés most érte el szerkezetkész állapotát, ezzel a legmagasabb pontját is, amelyet – a hagyományok szerint – bokrétaünnep megtartásával hozott nyilvánosságra a beruházó.
A Magyar Építők Lapja Oravecz László, a Magyar Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesének szavait idézte, e szerint
A József Főhercegi Palota eddigi kivitelezési munkáit két ütemben végzik. Az I. ütem része volt a műemléki környezet védelme egészen az alaplemez elkészítéséig, A II. ütem pedig a palota szerkezetépítési munkáit foglalta magában az elkészült alaplemeztől.
Az építkezésnél eddig több mint 2200 köbméter habbetont (műemlékek védelmére), csaknem 8000 köbméter szerkezeti betont és 1200 tonna betonacélt építettek be az épületbe.
József Károly Lajos főherceg a XVIII. század végén épült klasszicista, úgynevezett Teleki-palotát 1902-ben Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján historizáló stílusban építtette át. Budapest 1944-es ostroma idején a nyugati homlokzatot több belövés is érte, majd ezt követően az épületet 1951-ben munkásszállóvá alakították, ami további állapotromlást eredményezett. Végül 1968-ban előbb felrobbantották, majd teljesen elbontották. A 2000-es évek fordulóján kiterjedt kutatások folytak a területén, amelyek befejeztével középkori rommezőt hoztak létre.
A kivitelezési munkák több ütemben zajlanak. A palota épülete kulturális, turisztikai és irodai funkciókat lát majd el vegyesen. Külső falszerkezetének és a belső termeinek kialakításához komoly szaktudás szükséges. Az épület külsejét az eredetihez hűen rekonstruálják a kivitelezők, viszont belsőépítészeti, épületgépészeti és üzemeltetési szempontból modern megoldásokat alkalmaznak, tartószerkezete a mai kornak megfelelően vasbetonból készül.
Amint arról korábban az Index is beszámolt, a palota elkészülése után az Alkotmánybíróság költözik a falai közé.
A költözés célja, hogy egy méltó, az osztrák, a szlovák és a cseh társintézményekéhez hasonló helyszínen működjön tovább az Alaptörvényt védő legfőbb testület.
A tervek szerint azonban látogatható lesz a főhercegi palotához tartozó kert és a neoreneszánsz stílusban épült egykori istálló is.