Nem először törölnék el az orvosok kötelező kamarai tagságát

A kormány hétfőn nyújtotta be az Országgyűléshez Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról című törvényjavaslatát, amely alaposan visszavágja a Magyar Orvosi Kamara jogkörét.

A kamara nem fenyegethet kizárással

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter nevével fémjelzett indítvány 2. §-a a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetését célozza, amikor kimondja:

Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvosi képzési területen szerzett alapszakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenységet akkor is végezhetnek, ha nem tagjai a szakképesítésük szerint illetékes szakmai kamarának.

A törvényjavaslat úgy oldja meg ezt a kérdést, hogy azoknak az orvosoknak kell nyilatkozniuk, akik fenn akarják tartani a tagságukat. Ezt az írásbeli nyilatkozatot a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell a kamara országos elnökségéhez eljuttatni. Ilyen nyilatkozattétel hiányában a tagsági jogviszony a szabályozás hatálybalépését követő 31. napon automatikusan megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat érvényességéhez a kamara külön elfogadó nyilatkozatára sincs szükség.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az emberek egészségügyi ellátásához való joga alkotmányos alapjog, amit veszélybe sodor a Magyar Orvosi Kamara azzal, hogy hatalmával visszaélve nyomást gyakorol az orvosokra, fenyegeti őket. Mindez elvtelen és elfogadhatatlan. Mint írják, az orvosokra vonatkozó Etikai Kódexben szereplő „a beteg jólléte mindenekelőtt” elv kimondja, hogy ezt az elvet sem társadalmi, sem politikai nyomás, sem adminisztrációs kötelezettségek, sem kereskedelmi érdek nem sértheti. A kódex alapján – indokolja indítványát a kormány – nem kifogásolható, ha az orvos erkölcsi meggyőződése miatt vagy a betegellátás érdekében a kamara felszólítása ellenére nem vesz részt közfeladatot ellehetetlenítő akcióban.

A benyújtók szerint a kamara nyílt visszaélése a tagság feletti hatalmával veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát, ami elfogadhatatlan.

Azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályát, semmibe veszi saját céljait. A fentieket szem előtt tartva a törvényjavaslat a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja.

Új orvosi etikai kódex készül

Vagyis a kormány a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetése mellett az etikai felelősség szabályozásának áthelyezését is javasolja. Ez azt jelenti, hogy az orvosok elleni etikai eljárások elkerülnek a kamarától, azokat a jövőben az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) folytatja le. A törvénymódosítás szerint az új etikai kódexet már az ETT adja ki, amelyet az egészségügyért felelős miniszter hagy jóvá.

Az etikai eljárás során alapvetően a kamarai törvény szerint kell majd eljárni. Az orvosok tekintetében kiszabható etikai büntetések a következők lesznek:

• figyelmeztetés,
• megrovás, valamint
• pénzbírság (a legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedően).

Az ETT mindezeken kívül még megállapíthatja, hogy az érintett legfeljebb két évig nem kaphat vezetői megbízást.

Az orvosok elleni etikai eljárásokban elsőfokon az ETT – kormányrendeletben meghatározott – testülete, másodfokon az elnökség jár el. Az etikai eljárás részletszabályait a kormány rendelete határozza meg.

Szabályozás hullámvasúton

A rendszerváltozás óta a kötelező orvosi kamarai tagság többször is a politika homlokterébe került. Az 1988 végén megalakult orvosi kamara még önkéntes tagságú volt. Azonban azt követően, hogy az 1994. évi XXVIII. törvény létrehozta a Magyar Orvosi Kamarát, azonnal megtámadták az Alkotmánybíróságon a kötelező kamarai tagságot. Az alkotmánybírák 1997 nyarán hozott határozatukban úgy foglaltak állást, hogy a kötelező tagság kimondása a Magyar Orvosi Kamara sajátos feladatai és hatáskörei alapján nem sérti az egye­sülési jogot. A kötelező tagság nem érinti az orvos jogát arra, hogy akár szakmai, akár világnézeti vagy bármely más alapon társadalmi szervezetet, illetve szakszerve­zetet hozzon létre, vagy azokban tag legyen.

Aztán a 2007. január 1-jén hatályba lépett új kamarai törvény megszüntette a kötelező kamarai tagságot, egyben elvonta a köztestületi feladatok és jogosítványok jelentős részét.

hiszen a 2011. évi XXIII. törvény 2011. június 1-jétől újra kötelezővé tette a kamarai tagságot. Az új törvény értelmében 2011. október 31-éig új etikai kódexet kellett megalkotni.

Vagyis a rendszerváltozás óta kétszer (1994-ben és 2011-ben) tették kötelezővé az orvosoknak a kamarai tagságot, és kétszer (2007-ben és várhatóan 2023-ban) szüntették meg azt.

(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Spencer Platt / Getty Images)