Ugye tudja, miért állítottuk meg?

A rendőri intézkedéseknek jogszabályok szabnak határt. A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőr a feladata ellátása során

• igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során kell megállapítani;
• az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel.

Igazoltatás és azonosítás

A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló rendelet értelmében az igazoltatást a napszaknak megfelelő köszönéssel, az igazoltatott személy nemének, életkorának megfelelő megszólítással, valamint a tervezett intézkedés közlésével kell kezdeni. Abban az esetben, ha a rendőr nem visel egyenruhát, az igazoltatás megkezdése előtt köteles szóban jelezni rendőri mivoltát és a szolgálati igazolványával igazolni magát, feltéve, ha ez az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti.

A személyazonosság igazolására elsődlegesen a személyigazolvány szolgál, de a rendőrnek el kell fogadnia bármilyen okmányt, amelyből az igazoltatott személy kiléte hitelt érdemlő módon megállapítható.

A jogszerűtlen vagy annak vélt rendőri intézkedéssel szemben panasszal lehet élni. 2020 óta a panaszosok a vizsgálat indítását kérő beadványaikat az alapvető jogok biztosa részére küldhetik el – az 1387 Budapest, Pf. 40. postacímre vagy a panasz@ajbh.hu e-mail-címre –, illetve panaszukat személyesen is benyújthatják ügyfélfogadási időben a 1054 Budapest, Vértanúk tere 1. szám alatti ügyfélszolgálaton.

Ha  azonban valaki felszólításra nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja, a rendőr jogosult az igazoltatott személyt feltartóztatni, és ha ezután sem sikeres az igazoltatás, akkor előállítani. Érdemes megfontolni az igazolás megtagadását, ugyanis az előállítást követően a rendőrség a személyazonosság megállapítása érdekében ujjlenyomatot vehet és fényképet készíthet.

Közúti ellenőrzés

Ugye tudja, miért állítottuk meg? – teszi fel a költői kérdést a rendőr közúti ellenőrzéskor. Nos, a választ magának a rendőrnek kell megadnia, hiszen igazoltatás nem történhet indok nélkül.

De gyakoriak az olyan rendőrségi akciók is, amikor a gyermekülés vagy a biztonsági öv használatát, illetve az alkoholfogyasztást ellenőrzik. És noha az izzókészlet már nem kötelező tartozék, azért a megfelelő világításért felelnünk kell.

Közúti ellenőrzéskor a műszaki vizsga érvényességét is ellenőrizhetik, továbbá a gépjármű-nyilvántartásból utánajárhatnak annak, hogy rendelkezünk-e érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ha lejárt a műszaki vizsga, vagy nincs kötelező felelősségbiztosítás, a rendőr helyszíni bírságot szabhat ki, illetve szabálysértési feljelentést tehet.

Abban az esetben, ha bűncselekmény, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel, az intézkedés alá vont jármű vezetőjét alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas eszközzel ellenőrzik.

Mit tehet a pénzügyőr és a közterület-felügyelő?

Nemcsak a rendőr jogosult igazoltatni. Ezt megteheti ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhatóság kötelékébe tartozó pénzügyőr is, aki a szolgálati feladatának ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket a rendőrökhöz hasonlóan megállíthat, ellenőrizhet. Igazoltathat a közterület-felügyelő is, de kizárólag törvényben meghatározott közterületeken: az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során.

A közterület-felügyelő eljárása során többek közt

• a szabálysértés elkövetőjét figyelmeztetheti, helyszíni bírságot szabhat ki vagy feljelentheti;
• a gépjárművezető távollétében helyszíni bírságot szabhat ki;
• a közúti közlekedésben részt vevő, a köztisztasági szabályokat, megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járművet megállíthatja és feltartóztathatja;
• jogosult a jármű átvizsgálására, valamint feltartóztatására, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerezett dolog így fellelhető;
• jogosult a támadásra vagy önveszély okozásra alkalmas tárgy, valamint a közigazgatási, szabálysértési vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható dolog – átvételi elismervény ellenében történő – ideiglenes elvételére az eljáró hatóságnak történő átadásig.

A közterület-felügyelő jogszerű intézkedése közben az érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet.

Mihez van joguk a biztonsági őröknek?

A személy- és vagyonőrök nem kaptak a rendőrökhöz, a pénzügyőrökhöz és a közterület-felügyelőkhöz hasonló széles körű intézkedési jogkört. A biztonsági őrök, testőrök, pénzkísérők (személy- és vagyonőrök) a munkájukat ugyanis kizárólag a rendőrség által kiadott engedély és igazolvány birtokában végezhetik. Hatósági jogkörrel azonban nem rendelkeznek, és a hatóság eljárását sem akadályozhatják. Akkor mihez van joguk?

A biztonsági őr a személy- és vagyonvédelmi törvény értelmében a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult

• a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására,
• a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére,
• jogosultságának igazolására felhívni.

A felhívás megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén jogosult

• az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani,és távozásra felszólítani.

Az egyik legkényesebb kérdés: joga van-e a be- és kilépők csomagjának ellenőrzésére? A törvény különbséget tesz a csomag, illetve a csomag tartalmának a bemutatása között. Míg előbbire mind a be- és kilépő felszólítható, a csomag tartalma belépéskor csak akkor ellenőrizhető, ha rendezvény biztosításáról van szó. Ilyen esetben fémtárgyak kimutatására alkalmas eszköz (fémvizsgáló kapu, testszkenner) is használható. Ha valaki ehhez nem járul hozzá, úgy a rendezvényre való belépését meg lehet tiltani.

A csomagátvizsgálás szabályai

A biztonsági őr a csomag tartalmának bemutatására a be- és kilépőket egyaránt felhívhatja, de csak akkor, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak (ha egy is hiányzik, az intézkedés jogellenes):

• megalapozott a gyanú, ha személyesen vagy kamerával látta, hogy a vizsgálat alá vont személy szabálysértésből vagy bűncselekményből származó dolgot tart magánál;
• felszólításra nem adta át a „lopott” dolgot, és
• az intézkedés a jogsértés megelőzése, illetve megszakítása érdekében szükséges.

De még jogszerű intézkedés esetén sem érintheti meg a csomagot! A csomag átvizsgálását csak betekintéssel vagy kipakoltatással végezheti. Átvizsgálást (motozást) kizárólag a vevővel azonos nemű rendőr végezhet!

Az érintett személy nem köteles alávetni magát a csomag bemutatására való felszólításnak. Ha megtagadja az együttműködést, akkor vagy el kell engedni, vagy el kell fogni, attól függően, hogy mennyire biztos a bűncselekmény vagy szabálysértés ténye. Ha nincs olyan körülmény, amiből a biztonsági őr közvetlenül arra következtethet, hogy például a vásárló eltulajdonított valamit az üzletből, akkor tettenérés hiányában nemcsak hogy fizikai kényszert nem alkalmazhat, de még a csomag tartalmának bemutatására sem szólíthat fel. Hogyha a biztonsági őr a vásárló elé áll, ráteszi a kezét, jelezve, hogy az irodába akarja kísérni, akkor azt a látszatot kelti a bolti dolgozók és az azt észlelő más vásárlók előtt, hogy az illető egy tetten ért tolvaj. A bírói ítélkezési gyakorlat ezt fizikai ütközéssel járó, becsületsértő támadásként értékeli.

(Borítókép: Közúti ellenőrzés Berettyóújfaluban 2021. március 9-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)