Virtuális valósággal készítik fel a gyerekeket a frusztráló MR-vizsgálatra

Az OncoVR azért jött létre, hogy megkönnyítse a tartósan kórházban fekvő gyerekek mindennapjait a virtuális technológia eszközével, egészségügyi szakemberekből álló csoportjuk már 2020 óta támogatja az onkológiai kezelés alatt álló gyerekek gyógyuláshoz vezető útját saját fejlesztésű 3D-s kalandjátékkal.

Nemzetközi kutatások bebizonyították, hogy a mesenézésnél vagy a videójátéknál is jobban képes elterelni a gyermekek figyelmét a fajdalomról a virtuális térben való jelenlét

 – kezdte az Indexnek az ötlet megvalósítója, a gyermekpszichiáterként tevékenykedő rezidens, Erdős Sándor. „A daganatterápia alatt álló gyerekek számára egy olyan kalandjátékot alkottunk meg, amiben saját betegségének maga által kiválasztott animációját kell legyőzniük egy kincses szigeten Mendivel, a sárkánnyal” – fűzte hozzá. Elsődleges céljuk a szorongásuk csökkentése volt, amit állapotuk, fájdalmaik és a szülőtől való távollét váltott ki. 

Receptre írhatják fel a virtuális valóságot

Már két ország hat városának tíz intézményében használják szoftverüket, külföldön Kolozsváron, itthon a megyei és budapesti onkológiai centrumokban. Eddigi tapasztalataik szerint a módszer jól működik, segít a kicsiknek betegségre megoldandó problémaként tekinteni.

„A térbe pedig a kezelésükhöz tartozó eszközöket is be tudunk emelni, amivel természetesebb lesz számukra a kórházi eljárás, megtanulják, hogy a gyógyszereket be kell venni, a kezelést pedig végig kell csinálni, hisz az csak így győzhető le, ugyanúgy, mint a játékban” – részletezte a projekt létrehozója, aki úgy véli, hamarosan hazákban is elérkezhet az az idő, amikor az orvosok receptre írhatnak fel digitális technológiákat. Ez az Egyesült Államokban már bevett szokás, például a felnőtteknél alkalmaznak VR-szoftvert a krónikus hátfájdalom csökkentésére. A felhasználási területek köre folyamatosan bővül, a fájdalomcsökkentés mellett a fóbiák, szorongások leküzdésének eszköze is lehet.

Vancouver központi gyermekkórházának adataiból kiindulva – miszerint a napi 17 MR-vizsgálatuk felénél annyira félnek a gyerekek, hogy csak altatással végezhető el az eljárás –  alkottuk meg a diagnosztikára felkészítő VR-szoftverünket

 –  nevezte meg Erdős Sándor az új fejlesztés indukátorát.

A mágneses rezonancián alapuló MR-vizsgálattal mellékhatások nélkül, fájdalommentesen, pontosan feltérképezhető a test adott területe, többek között sérülések, anyagcserezavarok, érbetegségek, idegrendszeri, fejlődési rendellenességek mutathatók ki a képalkotó eljárással. „A gyerekek ugyanakkor gyakran megijednek a hangos zajokat adó készüléktől, a szűk tér klausztrofóbiát, a szülő távolléte erős szeparációs szorongást vált ki, főleg a legkisebbeknél, akik az eljáráshoz szükséges 30 perces vagy akár 2 órás mozdulatlanságot is nehezen tűrik. A kanadai kórház jelentése szerint 4-6 éveseket kellett leginkább altatni a vizsgálathoz” – emelte ki a projekt vezetője.

Több nemzetközi kutatás bebizonyította, hogy pszichés felkészítéssel elkerülhető az aneszteziológiai beavatkozás, ahogy az is, hogy a szülő szorongását is csökkenteni kell ahhoz, hogy a vizsgálat elvégezhető legyen a gyereknél. „A klasszikus felkészítő füzeteknél a VR-szimuláció jóval hatékonyabb, amit egy monitoron keresztül a szülő is végigkövet, ezzel ő is nyugodtabban áll a vizsgálatok elé” – magyarázta az ötletgazda rezidens pszichiáter. 

Űrkutató alkotta meg az űrséta-szimulációt

A gyerekek a virtuális térben játékos módon megismerkedhetnek a készülékkel, amely egy űrhajóvá alakul át, Mendi, a sárkány vezetésével Mars-utazásra indulhatnak, a hibernációs fázisban mozdulatlannak kell lennie a vizsgálatra váró kis asztronautának. Az OncoVR orvosokkal, kutatókkal és pszichológusokkal együttműködve dolgozta ki az élmény elemeit, az erre épülő szoftvert a magyar Digital Thinkers fejlesztette. A mesébe ágyazott mindfulness meditáció bemutatja a vizsgálat alatt alkalmazható ellazító, szorongáscsökkentő technológiát.

Ezeket a testtudathoz és légzésmeditációhoz kötött metaforikus mesés gyakorlatokkal éjük el, hogy a kellemetlen környezet kihívásaiban az MR-gép hangos kattogása mellett is helyt tudjanak állni a gyermekek szülői segítség nélkül, és lehetőleg mozdulatlanul bírják ki az akár több mint egyórás vizsgálatot. Igazi kihívás, hogy ezt a tudást mindössze 20-30 perces felkészítő játékban van csak lehetőségünk átadni

–  ismertette a módszer kidolgozója Schlosser Károly Kornél pszichológus, mindfulness-terapeuta, a King’s College London egyetemi tanára, aki az űrkutatás területén is tevékenykedik, innen jött az űrséta ötlete.

Fotó: OncoVR

A korábban a Nemzetközi Űrállomás légi irányítóival is együtt dolgozó pszichológus rendszeresen kutat űrszimulációkban is: a Mars Desert Research Station csapataival a Utah sivatagban, a Lunares Mars/Hold szimulációjában vagy az Európai Űrügynökség támogatásával kialakított Aquanauta CE barlangi búvár űranalóg küldetéseiben is.

A sikeres küldetéshez mind a barlangi búvároknak, mind az űrhajósoknak pszichésen megterhelő helyzetekben kell helytállniuk, például a szűk térben való bezártsággal, az izolációval vagy extrém stresszhelyzetekkel is meg kell küzdeniük. A gyermekek számára az MR-vizsgálat hasonlóan kihívásokkal teli helyzetet jelenthet. A virtuális valósággal összepárosított mindfulness-gyakorlatok az MR-vizsgálattal összefüggő szorongásokat igyekeznek csökkenteni

  –  fejtette ki lapunknak.

Az új VR-szoftver klinikai tesztelése januártól kezdődik, egy év alatt száz szülő és gyerek bevonásával mérik fel, hogy módszerükkel milyen mértékben csökkenthetők a szorongások előfordulása és az altatásos beavatkozások száma. A sikeres eredmények után szeretnék a hazánkban található 88 MR-berendezés mellett ingyenesen elérhetővé tenni VR-szimulációjukat a képalkotó diagnosztika során tapasztalt frusztráció feloldása érdekében. 

(Borítókép: Marcus Brandt / picture alliance / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!