Így lehet csökkenteni a gázfogyasztást a hivatalokban

Gulyás Gergely a szeptember eleji Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány saját magán kezdi a spórolást: az állami szerveknél, cégeknél 25 százalékos gázfogyasztás-csökkentést írnak elő, és maximum 18 fok lehet az állami intézmények épületeiben, kivéve a szociális és egészségügyi területet.

Boros Péterné lapunk kérdésére elmondta: nagy problémának tartja, hogy a kormány részéről egyoldalúan született a döntés, semmilyen előzetes egyeztetés nem történt az érdekvédelmi szervezetekkel.

Egy olyan szabályról, ami a biztonságos munkavégzés feltételeit érinti, nem politikai, hanem szakmai döntést kellene hozni. A legfontosabb, hogy a munkavégzéshez biztosítva legyen az egészséges munkakörnyezet

– hangsúlyozta az MKKSZ elnöke, hozzátéve: ezzel sérül a jogbiztonság elve.

Boros Péterné feltette a kérdést, hogy „miért lenne megfelelő a kormánytisztviselőknek 18 fokban ülőmunkát végezni, ha másoknak nem az, milyen alapon történik a megkülönböztetés? Ez egy nagyon rossz ízű dolog.”

Az MKKSZ elnöke kitért arra is, hogy a 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentés elérésével más módon, komplexebb megközelítéssel is lehetne próbálkozni, többek között felmérni a műszaki berendezések, a fűtési rendszerek és a nyílászárók állapotát, ha kell, cserélni azokat, valamint a szakszervezet nyitott arra is, hogy legalább heti egy nap otthoni munkavégzést engedélyezzenek a munkavállalóknak.

Boros Péterné részletezte: a home office csak úgy működhet, hogy a fűtési tehernövekedés ne jelenjen meg a munkavállaló oldalán, ezért szükség esetén kompenzációt kell biztosítani. Emellett szükség van otthoni munkavégzésre alkalmas számítógépre, amelyen lehetővé teszik a belső rendszerek használatát, és van biztonságos védelme ezeknek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte a Kormányinfón, hogy nem támogatják az otthoni munkavégzést.

A szakszervezet elnöke lapunknak arról is beszélt, hiába próbálkoztak a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum összehívásával, nem tapasztaltak nyitottságot a kormány részéről. A fővárossal viszont tudtak egyeztetni, pozitív megközelítéssel találkoztak, a főváros részéről elmondták, hogy miért van szükség erre az intézkedésre, ők pedig hozzátehették a saját javaslataikat és a tapasztalt problémákat.

Hogyan lehet elérni a 25 százalékos csökkentést?

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a 25 százalékos gázfogyasztás-csökkentéssel 200 millió köbméter gázt lehet megspórolni. A Green Policy Center elemzése alapján ez nagyjából 115 ezer átlagos háztartás éves fogyasztásának felel meg. Összehasonlításként: 2020-ban az ország teljes gázfogyasztása 10,44 milliárd m3 volt, amiből a lakosság nagyjából 4 milliárd m3-t használt fel.

A Green Policy Center az intézkedést értékelő elemzésben kifejtette:

Az állami és önkormányzati intézményeknek a jelenlegi anyagi helyzetben nincs lehetőségük beruházni az energiarendszerükbe a közelgő tél előtt. Bár egyes középületekben történtek energetikai felújítások az elmúlt években uniós forrásokból, ez a teljes állomány méretéhez képest messze nem volt elégséges. Ahol nincs más, már rendelkezésre álló fűtési alternatíva, csak a földgáz – márpedig az esetek túlnyomó részében nincs –, ott az egyetlen megoldás a fűtés letekerése és a meleg víz kikapcsolása.

Úgy számolnak, hogy a 25 százalékos gázmegtakarításhoz ezeken a helyeken a meleg víz kikapcsolása mellett is nagyjából 3 °C-kal kellene lejjebb venni a hőmérsékletet. A meleg víz korlátozása nélkül – vagy ha azt eleve árammal termelik –, akkor a földgázfogyasztás ekkora csökkentéséhez 4-5 °C-kal kell csökkenteni a fűtési hőmérsékletet. „A 18 °C-os fűtési hőmérséklet tehát gázfelhasználás szempontjából reális elvárás, ha 25%-os megtakarítást szeretnének elérni” – húzták alá.

Az eddig elhangzottakból kiindulva a kormány ragaszkodik a személyes jelenléthez a munkavégzés során, a Green Policy Center ezzel kapcsolatban megjegyezte:

Ebben a helyzetben az alulfűtött épületekben való tartózkodás helyett észszerű megoldás lenne heti 1-2 nap távmunka, távoktatás bevezetése a közszférában. Nincs racionális magyarázata annak, hogy miért elengedhetetlen a személyes jelenlét valamennyi dolgozó számára. Ez egyes munkakörökben érthető, mindenkire vonatkoztatva nem. E napokon az üres épületeket elegendő lenne 10 °C-on tartani, az így megspórolt földgáz pedig a többi napon magasabb fűtési hőfokot tenne lehetővé.

Az elemzésben leszögezték, hogy a gázfogyasztás csökkentése klímavédelmi szempontból előremutató, „még ha nem is szerencsés, hogy az ezúttal a komfort ilyen nagyfokú csökkenése útján valósul meg”. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy hosszabb távon „az épületek energiahatékonyságának javítása és zöld fűtési rendszer kiépítése lenne az előremutató megoldás, nemcsak klímavédelmi, egészségügyi és szociális, hanem a magas energiaárak melletti gyors megtérülés szempontjából anyagilag nézve is. A tervezett átépítésekkel elkerülhető, hogy a társadalmat a jövőben a mostanihoz hasonló sokkok érjék.”