Gyurcsány Ferenc a háttérben, Dobrev Klára az élen – mire lehet jó az árnyékkormány?

BP-3926
2022.09.21. 06:50
Milyen szerepe lehet egy árnyékkormánynak a mai magyar politikai térben? Mit jelent ez a többi ellenzéki párt szempontjából? Működőképes lehet az a stratégia, hogy Gyurcsány Ferenc a pártelnök, de Dobrev Klárát építik miniszterelnök-jelöltként? Zárug Péter Farkas politológust, a Miskolci Egyetem adjunktusát, valamint Kovács János politikai elemzőt kérdeztük a Demokratikus Koalíció árnyékkormányáról.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke pénteken jelentette be, hogy a párt árnyékkormányt hoz létre. Dobrev Klára vasárnap már árnyék-miniszterelnökként mondott beszédet, hétfőn pedig bemutatta az árnyékminisztereket.

Alternatíva és új politikai harcrend

Milyen szerepe lehet egy árnyékkormánynak a mai magyar politikai térben? – kérdeztük megszólalóinkat.

Leginkább az, hogy valamiféle megjeleníthető alternatívát kínáljon a választók számára egy olyan időszakban, amelyet az ellenzéken belüli versengés fokozódása és a válságkormányzás népszerűtlen intézkedéseinek kritizálási lehetősége jellemeznek. A probléma ugyanakkor az, hogy árnyékkormányt állítani leginkább ott van értelme, ahol politikai váltógazdaság van, illetve a regnáló kormány mögötti pártnak vagy pártkoalíciónak létezik az ellenzéki térfélen domináns kihívója

– fogalmazott Kovács János.

A politikai elemző jelezte, hogy ma nem ez a helyzet, az ellenzék egységesülés helyett tovább töredezik, és ahogy az időközi önkormányzati választások, valamint a közvélemény-kutatások mutatják, „a kormányellenes szavazók jelentékeny része kormányképes alternatíva hiányában passzív vagy bizonytalan, illetve az ellenzéket is bünteti. Éppen ezért az árnyékkormány-állítást legalább annyira tekinthetjük az ellenzéki versenytársakkal szembeni kihívásnak, mint amennyire a kormánnyal szembeni, demonstratív lépésnek.”

Zárug Péter Farkas szerint leginkább az lehet a szerepe az árnyékkormánynak, hogy „a kormány-ellenzék harcban új hadszínteret próbál nyitni, a kormányzati politikát mint szakpolitikákat személyekhez kötve próbálja leképezni az ellenzéki oldal legnagyobb pártjában, amely mára egyértelműen a Demokratikus Koalíció”.

A politológus úgy véli, hogy

Gyurcsány a kormánypárti gyurcsányozásból a Fidesz szakpolitikai vitákra kényszerítése által próbál menekülni, egyben legalább tíz olyan szakember politikai élvonalba húzását is elvégezve, akik, ha állandó szakvéleményvezérekké válnak a kormányzattal szemben, akkor velük valamit kezdenie kell a Fidesz–KDNP-nek is. Vagyis az egyetlen ellenzéki alternatíva felmutatásán túl, új politikai harcrend felállása lenne a legfőbb feladata ennek az új árnyékkormánynak.

A DK az ellenzék élén

Kovács János úgy látja, hogy a DK a saját szempontjából racionálisan építkezik, még ha ez a korábbinál erősebb törésvonalakat is képez az ellenzéki térfélen, „a Gyurcsány-párt folytatja, amit az egy évvel ezelőtti előválasztás megtört: igyekszik a többiek fölé nőni, és Dobrev Klára személyében saját miniszterelnök-jelölt mellett immár szakpolitikai témafelelősöket (»miniszterjelölteket«) is felépíteni”.

A DK gondolkodása szerint, ha az összefogás nem működik, vagy nem időszerű, akkor közvetlenül a kormánnyal elégedetlen választókat kell megcélozni, ha lehet, elszívva a levegőt a többi ellenzéki párt és mozgalom elől.

Emellett a DK választói keresletre is reagál, hiszen sokan jogosan hiányolják a zsigeri kormánykritika mellett a tartalmi politizálást, ami erősítheti a kormányképesség benyomását a szavazók körében. Utóbbira akkor van lehetőség, ha az árnyékkormány tagjai képesek a kommunikációs paneleken túl szakmai kompetenciát is megjeleníteni

– húzta alá a politikai elemző, hozzátéve: „Azonban kérdéses, hogy erre mennyiben alkalmasak azok a karakterek, akik nem feltétlenül a megújulást, a 2010 előtti kormányzás és az elmúlt ciklusok ellenzéki politizálásának hibáival való szembenézést jelenítik meg személyükben.

Kovács János a hitelességet kulcskérdésnek nevezte, és onnantól kezdve, hogy felsorakoztak a szereplők, „céltáblát is akasztottak a nyakukba, aminek a következményeit láthatjuk majd a kormányoldali médiában”.

Az elemző kitért arra is, hogy a válságkormányzás eddigi szakaszai nem ásták alá a kormánypártok pozícióit, még akkor sem, ha törvényszerűen jelentkezik is amortizáció a támogatottságukban, „igaz, a válság neheze még hátravan”.

A Fidesz stratégái valószínűleg inkább pozitívan tekintenek az ellenzék elgyurcsányosodására, és immár erőltetniük sem kell a »Gyurcsány-show« kommunikációját. A többi ellenzéki párt viszont lépéskényszerbe került, hogy fenntartsa az aktivitás választói érzetét és ellensúlyozza a DK által magára öltött, legfőbb kihívó szerepet

– rögzítette Kovács János.

Zárug Péter Farkas hangsúlyozta, hogy

a DK ezzel automatikusan az élére állt az ellenzéknek. Nyíltan megüzenve azt, ami április óta világossá vált, hogy politikaikarrier-kínálattal a balliberális ellenzéki oldalon stabilan csak a DK rendelkezik, primátusának elutasítása pedig egyet jelent a politikai ringből való kieséssel. Vége a mikropártok vezetőivel való alkudozásnak.

A politológus hozzátette: „Így az a furcsa helyzet fog előállni, hogy a 2014-ben még Gyurcsánytól megszabadulni akaró MSZP, LMP, Párbeszéd vezetőitől szabadulhat meg Gyurcsány az elkövetkező években, vagy életben maradásukért már Gyurcsány nagyúr elé kell járuljanak.”

Gyurcsány Ferenc vezet, Dobrev Klárát építik

Kovács János leszögezte, hogy Gyurcsány Ferenc a párt elnökeként továbbra is a DK legfőbb stratégiaalkotója, „és nem olyan karakter, aki könnyen félreállna, átengedve a saját politikai közösségén belüli befolyását”.

Éppen ezért nem tévednek sokat azok, akik Dobrev Klára ambíciói mögött egyfajta termékkapcsolásként Gyurcsány Ferenc visszatérési kísérletét is látják. Ugyanakkor Gyurcsány a mai napig az egyik legelutasítottabb politikus, és ő maga is belátta, hogy a nyilvánosság előtt érdemes hátrébb lépnie, ha talál egy önmagához hasonlóan karakteres, vezetői szerepet, felkészültséget megjeleníteni tudó karaktert, aki nem mellesleg a bizalmasa

– részletezte az elemző.

Kovács János kiemelte azt is, hogy vannak olyan választói szegmensek, akiknek kifejezetten imponál egy erős női vezetői imázsa, és akik szimpatikusnak, vagy legalábbis Orbán Viktornál kevésbé ellenszenvesnek találják Dobrev Klárát – viszont azok a választók, akik kifejezetten elutasítják Gyurcsányt, „aligha fogják támogatni Dobrevet, és ilyen szavazók nem csak a kormányoldalon találhatók szép számmal”.

Az elemző úgy gondolja, hogy ez felvet egy ismerős dilemmát, ami már az előválasztási kampány idején is napirenden volt: „Lehet-e választást nyerni Gyurcsány Ferenccel, illetve Gyurcsány Ferenc feleségeként?”

A DK-nak, mint saját, belső hatalmi struktúrával és célokkal rendelkező pártnak, nem feltétlenül egyezik a stratégiai érdeke az összellenzék stratégiai érdekével. Ebből a szempontból sikeres stratégia az, ami tartós helyzeti előnyhöz juttatja a pártot a versenytársaival szemben – függetlenül attól, hogy az ellenzék ezáltal túszul ejti-e saját magát

– összegzett Kovács János.

Zárug Péter Farkas szerint még nem látható világosan, hogy mennyire lehet sikeres az a stratégia, amelyben Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke, de Dobrev Klárát építik miniszterelnök-jelöltként. Pozitív és negatív nemzetközi példák is bőven állnak rendelkezésre.

A politológus rámutatott, hogy

ez inkább majd a kormány és Fidesz kommunikációs propagandájától fog függni. Valószínűleg a papagájként ismételt »Gyurcsány« egy ideig még elég – a Mi Hazánk kontrázásával –, de hosszabb távon kommunikációban ez már túl primitív lesz. Ugyanakkor a DK növekedésének szerintem van plafonja, és a Mi Hazánk 8-10 százalékos jelenléte mellett a Fidesz – gyors, kataklizmaszerű politikai földindulás nélkül – még a 2026–2030-as ciklusban is, mint cica az egérrel úgy tud majd szórakozni a DK árnyékkormányával.

Arról, hogy az árnyékminiszterek milyen területekért lesznek felelősek, itt írtunk részletesen.

(Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc 2021. szeptember 30-án. Fotó: Bodnár Patrícia/Index)