Orbán Viktor: Olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott

Füttyszóval zavarták meg a miniszterelnök tusványosi beszédét

Index
2022.07.23. 11:28
Térkép, Galéria, Videó
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük olvasóink kitartó figyelmét, hamarosan egy új cikkben összefoglaljuk a miniszterelnök beszédének legfontosabb üzeneteit.

  • Orbán Viktor elmondta: új megállapodást kell kötni az Európai Unióval, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával.

    Ez kell ahhoz, hogy 2024-re vissza tudjunk kapaszkodni a régi növekedési pályára. De ne felejtsük el, hogy a legfőbb horizont 2030 környéke a gondolkodásunkban. Elemzéseink szerint ekkorra fognak felhalmozódni és megsokszorozódni a világ problémái. Egy nagy válság lesz például az Egyesült Államokban, de ebben az idősávban jelentkeznek az eurózóna legjelentősebb problémái is. Az unión belül ekkor lesznek új politikai viszonyok, mi közép-európaiak ekkor leszünk nettó befizetők. Eljön a pillanat, amikor Magyarország nem pénzt kap az uniótól, hanem befizet. Többet fizet be, mint amennyit kap. Csehország már ennek közelében, de mi is ott leszünk ekkortájt. Aki fizet, az rendeli a zenét – ez meg fogja változtatni a mi helyzetünket is.

    A kormányfő szerint ezért 2030 körül kell csúcsformában lennünk. Viccelődve hozzátette, kicsúszott az időkeretből, amit Németh Zsolt kért tőle, ezért már csak a fontosabb dolgokat vette sorra.

    Hozzátette: Magyarország ellenzi a blokkosodást. A politikai stabilitás nagyon fontos, a kétharmados felhatalmazást hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette: lezajlott egy nemzedékváltás időközben a kormánypárti oldalon, példaként hozta fel Novák Katalin köztársasági elnököt, valamint a minisztereket, akik javarészt a 40-es éveiket tapossák. 

    A szellemi alapok fontosságát is hangsúlyozta Orbán Viktor, a magyar kultúrát. Az ambíciót is a törekvések egyik meghatározó elemeként emelte ki, hiszen „Magyarországnak vannak ambíciói, de ehhez az is kell, hogy a nemzet együtt maradjon, Erdélyben és például Kárpátalján is.” 

    Orbán Viktor végül a szokásos „hajrá, Magyarország! hajrá, magyarok!” mondatokkal zárta beszédét.

  • Orbán Viktor az ötödik kihíváscsomagnak az energia és a gazdaság kérdését nevezte. A legegyszerűbb kérdés úgy hangzik, hogy ki jár jól ezzel a háborúval? A válasza: az jár jól, akinek van saját energiaforrása, jól járnak például az oroszok, ma az a helyzet, hogy az oroszok kevesebb energiát adnak el, de több a bevételük az ár miatt. Jól jártak a kínaiak és a nagy amerikai cégek is. Az Európai Unió viszont rosszul jár.

    A rezsicsökkentésről kifejtette, hogy jól működött a rendszer tíz évig, a probléma most az, hogy a háború kibillentette ezt, háborús energiaárak vannak. A kormányfő szerint sikerül megvédeni a rezsicsökkentést abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig mindenkinél marad a korábbi ár. Kifejtette: az az összeg, amit a magyar állam fizetett a rezsicsökkentésre, 2021-ben 296 milliárd forint volt, 2022-ben a mostani árakon számolva 2051 milliárdot kell fizetniük. Orbán Viktor emlékeztetett rá , hogy a beruházásokat átütemezték, újakat nem indítanak, de a már elkezdetteket befejezik. A kormányfő hangsúlyozta, le kell jönni a gázról, az áram sokkal kisebb terhet jelent, mert van atomerőmű és napenergia.

    A következő gondnak a recessziót nevezte, egész Európát a recesszió réme gyötri, ráadásul amikor a dollár erősödik, automatikusan gyengül a forint, a dollár pedig folyamatosan erősödik az euróval szemben. A dilemmához meg kell találni a kulcsot, van egy globális recesszió, lehetséges-e lokális kivétel? Azt tűzték ki célként, hogy Magyarország lokális kivétel legyen. Orbán Viktor szerint ez sikerülhet, a kulcsszó a kimaradás, a jó hír pedig az, hogy 2010-ben sikerült, 2020-ban is sikerült a járvány idején, minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogyan belementünk, kanyarban előztünk.

  • Hogyan tudunk védekezni? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, a válasza: elszánjuk magunkat és szövetségeseket keresünk, a V4-eknek az adta a jelentőségét, hogy ezekben a kérdésekben egységesen tudtak felvonulni, de a posztnyugatiak mindent megtettek, hogy szétbontsák a V4-eket, a háború pedig megrázta az együttműködés tengelyét, a lengyel–magyar együttműködést.

    Orbán Viktor szerint a stratégiai érdekük a háborúval egybeesik: az oroszok ne jöjjenek közelebb, Ukrajna szuverenitása megmaradjon és legyen demokrácia, de a háború elnehezíti a viszonyt a barátokkal. A lengyel–magyar kapcsolatban szívproblémát lát, mert a magyar kormány úgy gondolja, hogy ez két szláv nép háborúja, a lengyelek viszont úgy érzik, hogy benne vannak. A szlovákokról és a csehekről úgy fogalmazott, hogy ott kormányváltások történtek, a posztnyugati világot részesítik előnyben, nem vállalják a konfliktust, jó pontokat gyűjtenek, ez olyan, mint amikor az ember beköti a lovait egy égő istállóba, sok sikert kívánt ehhez.

    Orbán Viktor a negyedik kihívásról aláhúzta: minden háború elsődleges szempontja, hogy az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek elveszítik a szülőket, ez minden mást felül kell írjon, a magyar kormánynak ez azt jelenti, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. 

    Mi magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak abban a háborúban. Eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban.

    A kormányfő leszögezte, fenntartják azt a véleményüket, hogy ez nem a mi háborúnk, NATO-tagok vagyunk, a kiindulópont az, hogy a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország, ezért Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t. Azt a mondatot, hogy Ukrajnánál nem állnak meg, gyenge, de érthető ukrán propagandának tartja. NATO-tagként viszont kényessé vált a helyzet, mert a NATO és az EU úgy döntött, hogy nem válnak harcoló féllé, de fegyvert szállítanak és gazdasági szankciókat vetnek ki, de facto részesévé válva a konfliktusnak, ezzel abban a veszélyes helyzetben vagyunk, hogy úgy akarnak segíteni, hogy Moszkva ne tartsa hadviselő félnek a NATO-t – részletezte a kormányfő.

    Orbán Viktor a háború okairól elmondta: az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, azt követelték, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, ezt biztosítsa a NATO és mondja ki Ukrajna is, valamint vállalja a NATO, hogy nem telepítenek olyan fegyvereket Ukrajnába, amelyek elérhetik Oroszországot. Ezt viszont a nyugat elutasította, ezért az oroszok most fegyverrel próbálnak érvényt szerezni ennek.

    A miniszterelnök úgy véli,

    ha az Egyesült Államok elnökét ebben a döntő órában Donald Trumpnak hívják, és sikerült volna meggyőzni Angela Merkelt, hogy ne távozzon, akkor ez a háború nem robbant volna ki.

    Orbán Viktor felsorolta a nyugati stratégia négy pillérét a háborúban:

    • Ukrajna nem egyedül, hanem angolszász kiképzőkkel, NATO-fegyverekkel háborút nyerhet Oroszország ellen.
    • A szankciók legyengítik Oroszországot, destabilizálják a moszkvai vezetést.
    • A szankciók gazdasági következményeit képesek leszünk kezelni, nekik fáj jobban, nekünk kevésbé.
    • A világ felsorakozik mögöttünk, mert nekünk van igazunk.

    Ehelyett viszont úgy áll a helyzet Orbán Viktor szerint, hogy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott, a háborút így nem lehet megnyerni, az ukránok nem nyernek háborút Oroszország ellen nyugati fegyverekkel és kiképzőkkel, mert az orosz hadseregnek fölénye van, a szankciók nem billentik meg Moszkvát, Európa bajban van, az áremelkedések hatása még csak most jön, de négy kormányt már elvesztett Európa. A világ ráadásul demonstratíve nincs velünk, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, az arab világ és Afrika nagy része nem hajlandó részt venni a háborúban, mert számukra a világ nemcsak ebből áll, hanem megvannak a saját problémáik.

    Könnyen lehet, hogy ez a háború lesz az, amely demonstratíve véget vet annak a nyugati fölénynek, amely különböző eszközökkel képes volt egy-egy kiszemelt kérdésben világegységet létrehozni. Multipoláris világrend kopogtat az ajtónkon.

    Orbán Viktor hangsúlyozta, a háború erőjáték, ezért azt az illúziót nem érdemes dédelgetni, hogy Magyarország remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a nyugati stratégiát, de minden vitában becsületbeli, morális kérdésnek tartja, hogy elmondják az álláspontjukat és próbálják rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát. Orbán Viktor szerint az EU-nak nem az a dolga, hogy Oroszország vagy Ukrajna oldalára, hanem a két ország közé álljon.

    Mi fog történni? – kérdezte Orbán Viktor, azzal folytatva, hogy két napja azt mondta Oroszország képviselője, hogy addig nyomulnak előre Ukrajnában, amíg olyan távolra nem kerül a front, hogy onnan már nem lehet belőni Oroszország területére, így ebben a pillanatban a háborút hosszabbítják meg a nyugati fegyverekkel.

    Orosz–ukrán béketárgyalás nem lesz. Aki erre vár, hiába vár. Oroszország biztonsági garanciákat akar, a háborút csak orosz–amerikai tárgyalások tudják lezárni.

    – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: az európaiak eljátszották az esélyüket a dolgok befolyásolására, amikor a minszki megállapodásból kihagytuk az amerikaiakat, a németek és a franciák viszont nem tudták kikényszeríteni ennek végrehajtását. Ennek következtében a II. világháború után ismét ott találja magát Európa, hogy a legfontosabb biztonsági kérdésben megint az amerikaiaknak és az oroszoknak lesz szava.

  • Ahogy azt megírtuk korábban, bekiabálással és füttyszóval zavarták meg Orbán Viktor tusványosi beszédének elejét. Helyszíni kollégáink beszámolója szerint román nacionalisták a „Van, ami örök: Erdély román föld” felirattal jelentek meg, ám a biztonsági személyzet gyorsan közbenjárt és intézkedett.

  • „Egy új amerikai biztonságtechnikai doktrinát hirdettek meg, nem rejtették véka alá, hogy külpolitikai fegyverként fogják használni az energiát” – fogalmazott Orbán Viktor, és hozzátette: az USA bátrabb szankciós politikát alkalmaz, és arra ösztönzi szövetségeseit, hogy bátrabban importáljanak tőlük. Persze könnyű nekik, mondta a kormányfő, hiszen a SWIFT-rendszert ők uralják, és baráti nyomásgyakorlással bárkit meg tudnának győzni. 

    A megújuló energiaforrásokra való átállásról is szót ejtett a miniszterelnök, ám szerinte a modern technológia drága, ráadásul Brüsszel nyomása is nagy, ami szembe megy a nemzeti érdekekkel. „A gázfogyasztása csökkentésére szólított fel az Európai Bizottság, és hozzátette, hogy a tagállamoktól kérnének gázt – a Pál utcai fiúkban ezt einstandnak hívták”, summázta Orbán Viktor. „Az energia nincs a Nyugat kezében, csak a katonai erő és a tőke – kérdés, hogy ezekkel mire lehet menni.”

    Magyarország kihívásait is sorra vette a miniszterelnök.

    1. Az első szerinte a demográfia: „jóval több a temetés, mint a gyermekáldás”. Az önfenntartásra nem vagyunk képesek, bár a helyzet javult, de a probléma nem oldódott meg. „Előbb-utóbb ellakják tőlünk az országot, a Kárpát-medencét” – így a kormányfő. 
    2. A második a migráció. „Ez már nem a Nyugat, hanem a poszt-Nyugat. 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás, a kontinens azon részén a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származású emberek aránya” – vélekedett Orbán Viktor. Szerinte Európa két fele között csata zajlik, a Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen. Szóba került Brüsszel és Soros György, „ránk akarják kényszeríteni a migrációt”. Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy ne kényszerítsék ránk azt a sorsot, amit mi nem akarunk. Beszélt arról is, hogy Európában nem kevert népek élnek, ez egy tévedés. A Kárpát-medencében élők egy hungaro-pannon mártásban összekeverednek. Nagy történelmi csatákat emlegetett a kormányfő Nándorfehérvártól Poitiers-ig, és párhuzamot vont a migrációval.
    3. A harmadik a gender. Ebben is pereskedik Magyarország, mondta Orbán, várjuk az ítéletet. „A mi pozíciónk egyszerű: az apa férfi, az anya nő, hagyják békén a gyerekeinket, és ezt fogadtassák el Soros György hadseregeivel is. Ez az élet legfontosabb kérdése. Sosem lesz ennek a nyugati bolondériának többsége nálunk. Vannak ezek a gendermicsodák, transzgender például, de mi Transzilvániát tudunk legfeljebb kimondani, amit Erdélynek hívnak.” Ez a három kihívás, amiben most nagy csatát vív Magyarország, és létfontosságú, hogy győzedelmeskedni tud-e, a jövőnk ezeken a kérdéseken fordul meg – tette hozzá Orbán.
  • Németh Zsolt azzal a figyelmeztetéssel hozott ma ide, hogy fele olyan hosszan beszéljek, mint szerettem volna – kezdte Orbán Viktor, hozzátéve: sok mondandója lesz és meleg van, de egészséges bárány bírja a bundáját. 

    A miniszterelnök szerint jó okuk van Fidesz-fröccsöt inni, ami kétharmad-egyharmad. Azzal folytatta, hogy amióta utoljára találkoztak, a világ nagyot fordult, 2019-ben rendkívül optimista és bizakodó tábornak lehettek a résztvevői. A kormányfő beszédét közben bekiabálások zavarták meg.

    Csak olyan udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal

    – jegyezte meg Orbán Viktor.

    A veszélyek korába léptünk, a nyugati civilizáció tartóoszlopai repedeznek, Orbán Viktor három megrendülést említett: koronavírus-járvány, háború a szomszédban, és újra blokkvilágba szerveződő élet a hidegháború után.

    Orbán Viktor leszögezte: a jövőt kutatva a legfontosabb tanács a szerénység és az alázat, nem lehet elvenni a történelem urának kenyerét. Az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, de a kormányfő szerint épp az ellenkezőjét érezzük, a hírek tónusa egyre sötétebb, és van valamilyen világvégevárás, amelynek az ereje nő.

    A miniszterelnök úgy látja, az a kérdés, lehetséges lenne-e, hogy emberek milliói félreértik, ami történik velük. A megfejtése erre, hogy ez egy nyugati életérzés, a nyugati civilizáció ereje, teljesítménye, tekintélye, cselekvőképessége fogyóban van.

    A valóság az, hogy amikor száz évvel ezelőtt a nyugat hanyatlásáról beszéltek, akkor szellemi és demográfiai visszaszorulásról beszéltek, amit ma látunk, az anyagi és hatalmi visszaszorulás.

    A többi civilizáció is modernizálódott, a rivális civilizációk átvették a nyugati technológiát és pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket nem vették át – részletezte a miniszterelnök. A legfájóbbnak azt látja a térvesztésben, hogy a nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést. A jövőt sem látja jobbnak, mert a ritkaföldfémekben is elveszíti a nyugat az anyagcsatát, a világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik. 

  • Alighogy elkezdte beszédét a miniszterelnök, a közönségből hangos füttyszó és bekiabálások hallatszottak. Egy feliratot is felmutattak a nézők soraiból, de esernyőkkel gyorsan eltakarták azt a kamerák elől. 

  • Németh Zsolt jelentette be, hogy Tusványos meglepetéssel készült Tőkés László 70. születésnapjára: kötetet jelentettek meg a püspök legjobb írásaiból. Az előszót Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi.

  • Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, valamint az asztalnál ülőket: Orbán Viktor miniszterelnököt és Tőkés Lászlót. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott rövid nyitóbeszédet, amelyben Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökeként aposztrofálta. „Székelyföld legfőbb hivatása és felelőssége az országhatárokat meghaladó közösség megvédése, a határokon átívelő nemzeti összetartozás kialakításában meghatározó szerepet játszott a bálványosi diáktábor” – mondta a lelkész, korábbi EP-képviselő, aki köszönetet mondott Orbán Viktornak, „a 15 millió magyar miniszterelnökének”, aki sikerre vitte a magyar nemzetpolitikai projektet.

    Tőkés László gratulált az újabb kétharmados győzelemhez a kormánypártoknak, majd hozzátette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is kivette belőle a részét helyi mozgósítással. Egy bibliai idézettel folytatta, Jézus Krisztus tanításait idézte fel és helyezte kontextusba napjaink politikájával. Hozzátette: „a jobb sorsra érdemes Európai Unió összeomlani látszik. Az állandósuló hadiállapotban élő Európában, a könyörtelen gazdasági hadviselés körülményei között, a törvénytelen migráció és az ukrajnai háború árnyékában, kicsiny hazánk kire is számíthat?!” – tette fel a költői kérdést Tőkés László. 

    Ugyan mennyit ér Orbán Viktor újabb kétharmados felhatalmazása a demokratikus Európában? – vetette fel a lelkész, politikus, aki szót ejtett Novák Katalin köztársasági elnökről is. Tőkés Lászlót megfosztották Románia csillaga rendjétől, az állami kitüntetéstől, ami miatt immár tíz éve zajlik a pereskedés. 

  • Facebook-oldalunkon élőben közvetítjük a miniszterelnök beszédét, ha nézné és hallgatná is, akkor itt teheti meg.

  • Helyszíni stábunk beszámolója szerint Orbán Viktor ezekben a percekben érkezett meg, a közönség állva tapsolta meg a miniszterelnököt. Hamarosan kezdődik a beszéde, tartsanak velünk!

  • Az Európai Unió minden jel szerint rendkívül komoly vesztese az Ukrajnában zajló háborúnak – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pódiumbeszélgetésén szerdán Tusnádfürdőn. Németh Zsolt gondolatairól bővebben ide kattintva olvashat.

  • A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi is ellátogatott Tusnádfürdőre, ahol egy kerekasztal-beszélgetés keretében osztotta meg nézeteit a népes hallgatósággal. Helyszíni riportunk kiegészülve a Sepsi OSK Európai Konferencia-liga-mérkőzésével itt olvasható.

  • Politikai elemzőket kérdeztünk arról, hogy idén várhatóan milyen főbb témák köré építi tusványosi beszédét Orbán Viktor. Várhatóan ismét szóba kerül az európai biztonsági helyzet, az orosz–ukrán háború, valamint a szankciós csomagok és azok hatása. Bővebben itt!

  • Orbán Viktor 2010 és 2019 között rendre beszédet mondott Tusnádfürdőn, az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt erre nem volt lehetősége. Az eddigiekben beszélt többek között Oroszországról (több ízben is), a Soros-tervről, migrációról, illiberális államról, európai összefogásról. Alábbi cikkünkben felidéztük eddigi tusványosi beszédeinek legfőbb üzeneteit.

  • Köszöntjük kedves olvasóinkat Orbán Viktor tusványosi beszédéről szóló percről percre tudósításunkban. A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban rendre megfejti a nagyvilág kérdéseit, várhatóan ezúttal sem lesz ez másként. Tartsanak velünk!