Széklet, vizelet, fürdővíz: mind vírust juttat a csatornába

Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ végzi a koronavírus szennyvízből történő monitorozását, miután az Európai Unió a korábbi eredmények alapján az NNK-t jelölte ki a harmonizált európai uniós monitoringrendszer hazai tagjának – közölte az Index érdeklődésére a szervezet sajtóosztálya.

Megtudtuk azt is, hogy 

ahol először a vírusrészecskék koncentrálása történik meg egy egyedileg fejlesztett ultraszűréses módszer segítségével, majd a vírus örökítőanyagának tisztítását és detektálását hasonlóan végzik, mint a klinikai minták esetében.

Az eredményeket heti rendszerességgel közzéteszik az NNK weboldalán, mint ahogy történt is, amikor kiderült, hogy „határozott növekedés látható a szennyvizek SARS-CoV–2 örökítőanyagának országos átlagkoncentrációjában”.

Hány helyen mérnek?

Összesen 22 mintavételi helyről érkeznek minták. A vizsgált szennyvíztelepek 3,9 millió lakos szennyvizét tisztítják, így a minták a lakosság közel 40 százalékát reprezentálják.

Mióta működik a mérőszolgálat?

Az NNK Budapesten 2020 májusától végez rendszeres vizsgálatokat, 2020 júliusa óta pedig az ország minden megyeszékhelyén heti rendszerességgel ellenőrzi a szennyvizek SARS-CoV–2-koncentrációját, illetve 2021 októberétől az európai uniós ajánlásokkal összhangban a legnagyobb települések (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr) esetében heti kettőre növelte a mintavételi gyakoriságot.

Milyen védőeszközökben dolgoznak a mintavevők?

Mivel a szennyvízminták minden eddigi vizsgálat szerint nem tartalmaznak fertőzőképes koronavírus-részecskét, a mintavevőknek elsősorban az általános laboratóriumi higiénés előírásokat kell betartaniuk. Ugyanakkor a szennyvíz természetesen kockázatos közeg, amely számos egyéb fertőzőképes kórokozót tartalmaz, ezért a kezeléséhez megfelelő védőeszközök, mint például köpeny, kesztyű, arcmaszk, szükségesek.

Milyen vírusok vannak jelen a szennyvízben?

A kommunális szennyvízben számtalan emberi és állati kórokozó vírus jelen van. 

Ezeknek a vírusoknak egy része a szennyvízzel közvetítve is fertőzhet, ezek általában hányást, hasmenést okozó vírusok. A légúti vírusok esetében azonban nem ez a jellemző terjedési mód, így ezek esetében a szennyvízből általában csak a vírus örökítőanyaga mutatható ki, vagyis ez jellemző a koronavírus és az influenza esetében is. Az NNK-ban már folynak vizsgálatok az influenzavírus örökítőanyagának szennyvízből történő kimutatására is.

Lehet-e tisztítani a szennyvízben észlelt koronavírust?

A SARS-CoV–2 vírus inaktiválódik a szennyvízben, ezért már a nyers szennyvízben sem mutattak ki fertőzőképes vírusrészecskét. A koronavírus tehát sem a tisztított, sem a nyers szennyvízben nem jelent kockázatot – árulta el végül az Index érdeklődésére a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

(Borítókép:  Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. nagykanizsai szennyvíztisztító telepének munkatársa szennyvízből vesz mintát 2020. április 20-án. Fotó: Varga György / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!