Mit tesz a magyar kormány a klímavédelem érdekében?

„Akkor, amikor a világ vezetőinek többsége csendben nézi, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény óta is folyamatosan nő a légkör szén-dioxid koncentrációja, helyesen mondja Áder János köztársasági elnök úr, hogy egyre nehezebb elhitetni a választópolgárokkal, hogy 26 éve folyamatosan a 24. órában vagyunk” – olvasható Varga Judit zöldpolitikáról és klímavédelemről szóló véleménycikkében.

Az igazságügyi miniszter szerint Magyarországon – történelmünk során először – idén június-júliusban a napenergiával termelt áram mennyisége meghaladta a fosszilis energiahordozókból származó energia mennyiségét.

A Magyar Nemzetben megjelent publicisztikában a tárcavezető kifejti, hogy

bár az Európai Unió a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának csupán nyolc százalékáért, Magyarország az unión belül pedig csak 1,5 százalékért felelős, mégis a magyar konzervatív környezetvédelmi intézkedések mutathatnak példát az egész világon.

Hozzáteszi, hogy összesen 21 ország tudott jelentős gazdasági növekedést produkálni úgy, hogy közben az 1990-es szinthez képest csökkentette szén-dioxid-kibocsátását.

Magyarországon majd négyszeresére nőtt az egy főre eső GDP, miközben a kibocsátást 33 százalékkal, az energiafelhasználásunkat pedig 15 százalékkal csökkentettük.

Varga Judit kiemeli, hogy Magyarország

az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást, és egyik első tagállamként foglalta törvénybe a klímasemlegességet, más szóval azt, hogy 2050-re csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit meg is tud kötni erdeinek és gyepterületének segítségével.

2020-ban a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervet hirdetett, ehhez piaci forrásokat is bevonnak, eddig kétmilliárd euró értékben bocsátottak ki zöldkötvényt intézményi befektetők számára. A miniszter az akcióterv intézkedéseit három fő területre bontotta: közlekedési fejlesztések, technológiai átalakítások és a természeti kincsek megóvása.

Varga Judit néhány konkrét intézkedést is említett:

• A közlekedési szektorban 50 milliárd forinttal támogatják e-járművek beszerzését, köztük autókét, motorkerékpárokét és buszokét.
• 2030-ig leállítják az utolsó lignitalapú erőművet.
• A naperőművek kapacitását tíz év alatt meghatszorozzák.
• Betiltották egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, és lehetővé teszik a göngyölegek visszaváltását.
• Az országfásítási programban az eddigi 1,1 millió fához minden újszülött után újabb tíz fát ültetnek.
• Felszámolják az illegális hulladéklerakó helyeket.

LMP: A kormány a szennyező nagyvállalatok oldalán áll

Kanász-Nagy Máté vasárnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: olyan, mintha ott sem lennénk a Glasgow-ban éppen zajló klímacsúcson.

Ha megnézzük a kormány gyakorlatát, látjuk, hogy továbbra is a szennyező nagyvállalatok oldalán áll, ezekre a vállalatokra akarja Orbán Viktor Magyarország jövőjét alapozni, továbbra sem akarják bezárni a szénerőműveket és továbbra is gátolják a megújuló energiák térnyerését az országban

– fejtette ki az LMP társelnöke, aki a változást sürgetőnek nevezte, és annak minimális feltételének a kormányváltást tartja.

Áder János a klímacsúcson elmondott beszédében többek között hangsúlyozta, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges lesz, és 2030-ig bizonyosan, de reményeik szerint talán 2026-ra beszüntetik a szénalapú áramtermelést hazánkban.

Az államfő azóta visszautazott Budapestre, de a klímacsúcs csak november 12-én zárul. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az RTL Híradónak adott válaszából kiderül, hogy november 8–10. között Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár vesz részt a konferencián.

(Borítókép: Az ösküi napelempark az ünnepélyes átadás napján 2021. október 12-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)