Már megint az Örs! Olvasói történetek a rettegett térről

Az Örs vezér terei galeriről szóló korábbi írásunk Folytatódik az Örs vezér teri banda terrorja címmel jelent meg.

Mottó: „Nem normális, hogy a támadók, a zaklatók, az abnormálisan viselkedők jogai előnyt élveznek a normális állampolgárokéval szemben” (olvasói vélemény)

Zombik a téren

Először egy környékbeli leveléből idézünk. István ezt írja:

A közelben lakom, és alá tudom támasztani a cikkben írtakat. Nagyon veszélyes társaság van évek óta a metró bejáratánál, de azért a tér egyéb pontjain is fel szoktak tűnni. Rendszeresen odamennek a járókelőkhöz, és jobb esetben csak lökdösik őket, de többször előfordult, hogy ordítoztak és meg is ütöttek embereket. A metróra simán felengedik őket, ott is szoktak cirkuszolni. Elég fenyegető a jelenlétük. 2019-ben olyan eset is volt, hogy egy önkívületi állapotban őrjöngő férfi a metró bejáratához közel eső, az aluljáróba vezető lépcsőn ütlegelt egy járókelőt. Látszott, hogy nem volt magánál, hanem valamilyen szer hatása alatt volt. Idén nyáron egyik reggel azt láttam, hogy négyen állnak lehajtott fejjel, zombi módjára szintén a metró bejáratánál, nem szólalnak meg, és egyikük nyála folyik le a földre. Fogatlan, fiatal drogosok voltak mind, a cikkben említett banda tagjai. Szintén idén nyáron hallottam, ahogy teljesen nyíltan beszélget a társaság designerdrogokról, hogy melyikből mennyit kéne venni, és hogy melyik a legütősebb. Sajnos egyébként a probléma a HÉV-et is érinti, mert állítólag Kerepesre, a Gyár utcába járnak ki kábítószerért ezek az alakok. Egy biztos: az Örs metróbejáratához, az aluljáróba és talán az Árkád elé is folyamatos rendőri jelenlét kéne, mert tarthatatlan a helyzet, és az a felháborító, hogy egyáltalán hagyták idáig fajulni!

Légy résen az automatáknál!

Ádám is megosztotta velünk a bandával kapcsolatos élményeit, és egy gócpontra, a jegykiadó automaták környékére hívta fel a figyelmet.

Többször kellett már jegyet vásárolnom az Örs vezér terei jegykiadó automatákból, amik ugye közvetlenül a metróbejárat előtt találhatók. Ezek az emberek pont akkor mennek oda az emberhez, amikor előveszi a pénztárcáját, hogy fizessen. Volt olyan is, hogy három méteren belül ketten is odajöttek hozzám. Annak ellenére, hogy 35 éves férfi vagyok, nem biztos, hogy tudnék valamit kezdeni akkor, ha kikapnák a kezemből a pénztárcámat, amikor a dolgaimat (táskát, zacskót, kabátot) a pénztárcával együtt a kezemben egyensúlyozom, és éppen az automatán kiírt utasításokat olvasom. Ezért szóltam az ellenőröknek, akik végignézték tíz méterről, hogy ketten is leszólítanak, amikor ott a pénztárca a kezemben. Ráadásul pont akkor, amikor szóltam, egy hölgyet vegzáltak. Ők erre ugyanazt mondták, mint amit már maguk is közöltek, hogy az közterület, és nem az ő felelősségük. Ha akarok, hívjak rendőrt. Ezt megértem. De ami felháborít ebben a szituációban, az az, hogy ott állnak szó szerint tíz méterre, és nem tesznek semmit, de tőlem elvárják, hogy legyen jegyem. De ha elállják az utamat, és zaklatnak jegyvásárláskor, akkor mégis hogyan? Akkor tegyék lehetővé ők, hogy tudjak vásárolni.

A BKK tényleg tehetetlen?

Egy másik olvasónk ugyancsak ezt a kérdést feszegeti:

Ma reggel olvastam a cikküket, amely az Örs vezér terei állapotokról ír. Sajnos egyet kell hogy értsék önökkel majdnem minden tekintetben. Arra lennék kíváncsi továbbra is, hogy a BKK Zrt. miért nem tud többet tenni az utasok biztonságáért. A cikkben is szereplő sablonos válasz kicsit, úgy érzem, a probléma eltolása, hiszen biztonsági őrökkel rendelkeznek, akik leginkább a jegyellenőröket kísérgetik, azonban minden joguk meglenne arra is, hogy ezeket a rettenetes embereket eltávolítsák a területükről. Élő példa, hogy a MÁV-HÉV Zrt. saját embereivel, nevezetten a HÉV-rendészekkel az elmúlt két-három évben megtisztította az Örs vezér terei HÉV-állomást. Nem kérdés, hogy a BKK-nak és a BKV-nak érdemes lenne ezt a bevált módszert alkalmaznia a járatain és állomásain. Elvárható, hogy ha az utas bérlettel vagy menetjeggyel rendelkezik, ne kelljen rettegésben utaznia. Véleményem szerint a biztonságos közlekedést valamilyen szinten a szolgáltatónak garantálnia kellene, de legalábbis törekedni rá.

Egy apa, aki kerülőutat választ

Zuglói levélírónk azt állítja, hogy a cikkünkben vázolt áldatlan helyzet sajnos nem korlátozódik az Örs vezér tere közvetlen környezetére. Olvasónk kétmegállónyira lakik, a Pongrátz Gergely tér mellett:

A teret az elmúlt években ellepték a drogos, alkoholista figurák, ennek minden velejárójával. Rendszeres a hangoskodás, alkohol és egyéb szerek fogyasztása, a környék lakóinak inzultálása. Jómagam többször jeleztem a helyzetet a polgármesteri hivatalnak, ahonnan vagy semmilyen, vagy a szokásos „nem a mi dolgunk” választ kaptam, pedig több megoldást is javasoltam (közvilágítás, kamerák kiépítése stb.), amivel a környék lakóinak biztonságérzetét lehetne javítani. A szebb napokat megélt, 2013-ban felújított park, ami a környék lakóinak pihenését hivatott szolgálni, ma inkább hasonlít hajléktalanszállóra, esetleg kijózanítóra. Apaként nagy ívben elkerülöm, mert nem akarok kiskorú gyermekeimmel saját piszkukban fetrengő részeg alakokat kerülgetni, esetleg agresszív figurákkal találkozni. Kérem, ne hagyják abba a téma felgöngyölítését, sajnos mivel a polgármesteri hivatal semmilyen segítséget nem ad, szinte utolsó reményünk a nyilvánosság.

Az Örs akár jó is lehetne

Egy informatikusnak tanuló fiatalember, Gergely sztorija következik:

A cikkben leírt probléma az utolsó mondatig igaz, ámbár ahogy észrevettem, a téren vannak amolyan „fehér foltok”. Az általam hátsó buszdepóként emlegetett, valójában az Örs Vezér Irodaház (volt BKK-székház) és a Cédrus piac közötti depó környéke például meglehetősen biztonságosnak mondható a körülményekhez képest. Ennek oka, hogy az ottani padokon többnyire hajléktalanok vannak, akik, feltételezem, ugyanúgy félnek a metrónál lévő brigádtól, valamint a köztisztasági feladatot ellátó közmunkások. Ezen a területen még nem ért engem különösebb atrocitás, bár az is igaz, hogy én egymagam nem vagyok reprezentatív példa. Továbbmenve már érzékelhetők a problémák. A lépcső előtti részig már megjelennek megkérdőjelezhető figurák, akik ténylegesen veszélyérzetet keltenek az emberben, bár itt jellemzőbbek a lecsúszott alkoholisták reggeli meetingjei. Plusz itt a büfé, a bolt és a dohi miatt fiatalok is vannak, így vegyül az érzet és a komfort. Na de az egész terület katasztrófája, ahogy a cikkben is van, a metróbejárat előtti rész. Borzalom a köbön. Ordítozó, ittas, sokszor bedrogozott, a világukról nem tudó, C kategóriás állampolgárokkal van tele a hely. Állandóan kéregetnek, ordítanak az emberrel, ha csak rájuk mernek nézni. Ennél már csak az a borzasztóbb, hogy az ember jóformán nem mer jegyet venni az automatából. Elsősorban azért, mert eldugítják azokat, másodsorban azért, mert ha valaki leáll jegyet venni, akkor az szabad préda, tuti, hogy megkörnyékezik. Ez személyesen azért fájdalmas nekem, mert nincs sok lehetőségem jegyet venni. Vagy a rossz közbiztonságú Örsön veszek, vagy a legalább annyira kellemetlen Kőbánya-Kispest állomáson. Időközönként demonstratív jelleggel kint vannak a rend éber őrei, szám szerint 2, azaz kettő ember az egész térre, de elsősorban nem elegen, másodsorban nem eleget. Ahhoz, hogy az Örs biztonságos legyen, folyamatos rendfenntartói jelenlétre lenne szükség. Az egész Örs vezér tere egy kiváló csomópont lenne, ha nagyobb és állandó rendőri vagy közterület-felügyeleti jelenlét lenne a téren. Mondjuk ideálisan minden nagyobb, forgalmasabb köztéren illene ennek teljesülnie, de hát ez csak egy utópisztikus álom marad nekünk.

Elég baj a hajléktalanság, de...

Egy másik fiatalember, Ervin is szót kért az ügyben. Ő elkerüli a környéket, amit a lányoknak különösen nem ajánl:

Kedves Index, szuper, hogy foglalkoztok a témával, mert itt tényleg nem teljesen van fenntartva a rend az Örs környékén, például van itt egy kisebb szökőkút, amihez régebben mindig kisgyermekes családok jártak, most pedig hajléktalanok és/vagy bedrogozott, berúgott emberek fetrengenek. Nagyon elszomorító látni. Nyilván az se jó, ha a hajléktalanok csak úgy ki vannak rúgva valamerre, van elég bajuk, de mindenképp lehetne jobban kezelni a helyzetet, ha a hatóságokat érdekelné. Én fiatalabb fiú vagyok, de én se szívesen járkálok arrafelé, egy lánynak pedig nagyon nem ajánlanám, hogy arra mászkáljon, mondjuk a késő esti órákban. Régebben futottam arrafelé esténként, de manapság már inkább nem. Remélhetőleg valamit próbál kezdeni a hatóság a helyzettel a cikketek hatására.

Abúzus, abúzus, abúzus

Ha erről az alcímről az Index egy másik cikksorozata jut az olvasó eszébe, az bizony nem a véletlen műve, mert sajnos az Örs vezér terei történések és a gyengébbek ellen elkövetett vérlázító utcai erőszakok itt egymásba érnek. Kinga nevű olvasónk a következőkről számolt be:

A lányom (26 éves) az IKEA-val szemben lévő házban lakik. Június 30-án hazafelé menet a Zöld kancsó söröző és a Flakon között lévő parkban haladt el a szökőkút mellett, amikor hátulról utolérték, leteperték a földre, letépték a blúzát, a cipőjét, elvettek tőle mindent, és ott a földön továbbra is rugdosták. Halálfélelme volt, mert már nem volt mit elvegyenek tőle, és mégis tovább rugdosták. Szögi Lajos esete jutott az eszébe. Amikor elhaladt a csoport mellett, nem nézett rájuk, nem szólt hozzájuk, tehát a cselekménynek semmilyen előzménye nem volt. Addig rugdosták, amíg egy idősebb cigány ember a segítségére sietett, ezúttal őt teperték le és rugdosták. Ezalatt a lányom összekapkodta a holmiját, elszaladt a Flakonig, ahonnan hívta a rendőrséget. A rendőrök, katonák két percen belül nagy erőkkel ott voltak, és elkapták a tetteseket. Amikor ott volt a sok rendőr, jött még két lány, akik elmondták, hogy azelőtt őket tépték meg, de ők elszaladtak és elbújtak, így ennyivel megúszták. Ők is vallomást tettek, a lányom is, a megtámadott cigány ember is, és még egy fiatalember, aki már neki segített. Azóta a lányom nem mer kimenni az utcára, pszichológushoz jár, és ami a legrosszabb, a helyzet a téren azóta is változatlan. Elfogadhatatlan, hogy 2021-ben Budapesten fényes nappal ilyen előfordulhat. Nem normális, hogy a támadók, a zaklatók, az abnormálisan viselkedők jogai előnyt élveznek a normális állampolgárokéval szemben.

Maroknyi szerencsétlen terrorja

Dóra gondolatait a kétségbeesett megoldáskeresés jellemzi:

Végtelenül hálás vagyok, hogy végre valaki foglalkozik azzal a tarthatatlan helyzettel, ami az Örsön zajlik. Én magam ritkán járok arra, de az én lányom is egy azon egyetemista lányok közül, akik ha például diákmunkából este jönnek haza, akkor vagy a taxit fizetjük, vagy kimegyünk érte. De ezek a bandatagok garázdálkodnak a gyönyörű kertvárosunkban is. Tarthatatlan a helyzet, az önkormányzat nem tesz semmit. Nem tudom, mi lehetne a megoldás, nyilván nem az, hogy mindegyik börtönbe kerüljön, de borzasztó azt látni, anyaként különösen, hogy így teszi tönkre a drog ezeket a fiatalokat. Mégis azt gondolom, nem engedhető meg, hogy egy maroknyi szerencsétlen, erőszakos ember terrorban tartsa több tízezer embertársát. 

Félelem, undor, döbbenet

Lássuk csak még egyszer női szemszögből a teret jellemző körülményeket! Elkeserítő:

A cikkük minden sorát csak megerősíteni tudom. Legutóbb péntek reggel én is együtt voltam kénytelen utazni a metrón ezekkel. Folyamatosan üvöltöztek, trágár, minősíthetetlen hangnemben, folyamatosan piszkálva az utasokat. Fel-alá járkálnak, az utasok pedig könyvükbe, telefonjukba mélyedve, fülüket-farkukat behúzva ülnek, lesütött szemekkel, nehogy ők legyenek a következők. Mindez hétköznap, reggel 7.30 körül. Majd az egyik megállónál a vezető – hallva a zajt – kiszólt nekik, hogy halkabban. Ennyi. Persze nem történt semmi. Elképesztően rossz, tehetetlen érzés felelősségteljes anyaként, dolgozó emberként azt látni, hogy meglett fiatal felnőtt emberek a cikkben leírt állapotban képesek létezni, és senki sem lép semmit! Félelem, undor, döbbenet, leginkább ezek a szavak jellemzik mindennap azt a néhány percet, amelyet a metró környékén és a szemben lévő parkban látok, átélek. Ez most mindennek az alja. A 17 éves lányomat gyomorgörccsel engedem el a belvárosba, mindig felhívom a figyelmét, hogy együtt jöjjenek át a téren, több barátnőjével. Az ember nő létére kénytelen sportcipőben és hátizsákkal járni, hogy tudjon reagálni, ha kell. Futni, ha kell. Ismerősöm mesélt egy olyan szituációt is, amikor ő nemrég az aluljáróból szeretett volna feljutni a metró felé, de azt látta, hogy a felső lépcsőfokon egymás mellett ülnek, elzárva a járókelők útját. Fiatal nőként, éppen szoknyában, alig mert felmenni. Végül követte a járókelőket, akik a lépcső egyik széléhez közelítve jutottak fel, hozzájuk csatlakozva tudott csak biztonságban felmenni. Bizakodom nagyon, hogy talán ezeknek a cikkeknek a hatására változik valami. Másunk nincs, tenni mi egyenként sajnos semmit sem tudunk ellene. Köszi, hogy helyettünk/helyettem hallatják a hangjukat! Sok sikert, ne adják fel!

Radikális javaslat erdélyi mintára

A toleráns vélekedések mellett kaptunk persze keményebbeket is. Sok ezek közül közölhetetlen, de álljon itt illusztrációként egy nyomdafestéket, illetve pixeleket tűrőbb változat:

Ha Erdélyben megjelenik egy farkas – tehát egyetlenegy –, már akkor egy csapat nagy testű kutyát küldenek ki, és éjjel is hagyják őket portyázni az állatok védelmére. Na most egy egész brancs utcai gané ellen kiküldeni egy párost, nyíltan elismerve, hogy nem fedik le a teret, mert az túl nagy... Hát ez abszurdum, amikor tudják, hogy mi a tét: a közlekedő emberek nyugodalma, biztonsága. Valószínűleg idetelepültek a Stadionok metróállomás elűzött csavargói. Amit ott részben sikeresen megoldottak.

Máshol is van Örs vezér tere

Végezetül olvasóink közül sokan megállapítják, hogy Budapesten más közlekedési csomópontokban is hasonló gondok vannak. Példaként a Kőbánya-Kispest állomást, az Astoriát, a Kálvin teret, a Deák teret, a Széll Kálmán teret és a Kelenföldi vasútállomás környékét említik.

Éppen ezért kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat a többi, közbiztonsági szempontból kifogásoltnak tartott közterületről is.

Leveleiket az indexugyelet@mail.index.hu címre várjuk.

Olvasóink leveleit szerkesztett változatban, de a mondanivalót nem érintve, az eredeti szófordulatokat és tartalmat megőrizve tettük közzé. A vélemények nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Róka László / MTI)