Akik parlamentire cserélnék önkormányzati tisztségüket

„Egész más szolgálat polgármesternek lenni, mint országos pártpolitikában csatázni... Akadnak, akik puszta sznobizmusból vagy arroganciából néznek át az önkormányzatok felett, de ami sokkal veszélyesebb, hogy vannak, akik csupán az ambícióik, a politikai karrierjük egyszerű eszközeként tekintenek rá. Ezeknek a politikusoknak el kell számolniuk a lelkiismeretükkel, mert minden eszközként használt dolog, az önkormányzatiság is elkopik egyszer. 

A fenti gondolatmenet Székesfehérvár polgármesteréhez, Cser-Palkovics Andráshoz köthető, aki ugyan nem nevezte meg, de jól érzékelhetően Karácsony Gergelynek szúrt oda, amiért a főpolgármester, beindítva személyes kampányát, jelenlegi pozíciója mellé helyezte a miniszterelnöki mandátum megszerzésének célját. 

A Budapestre küldött üzenet okán körülnéztünk, miként változott a 2014-es önkormányzati választások óta a városvezetői attitűd. A dátumválasztás nem önkényes, hisz akik 2014-ben vagy később szereztek polgármesteri mandátumot, már biztosan tudhatták, hogy kerületük vezetése mellett nem lesz másik tisztségük. Az azonban, hogy örökké tart-e az adott városrész iránti szerelem, korántsem egyértelmű. 

Az ellenzéki oldalon két olyan budapesti politikust találtunk, aki 2014 után döntött úgy, hogy szintet lép. Kevesen emlékezhetnek rá, de 2014-ben az LMP főpolgármester-jelöltje Csárdi Antal volt, aki listavezetőként a Fővárosi Közgyűlés padsoraiból vett lendületet, hogy 2018-tól már az országos politikában erősíthesse a baloldali összefogást.

A másik baloldali találat a polgármesteri székből kirobbanthatatlannak tűnő egykori szocialista Hajdú László, akinek városvezetői érdemeit és képességeit még az ellenfelei is elismerték. Különös karrier az övé, hisz 1996-tól egészen 2018-ig vezette a XV. kerületet, de közben egy ciklus erejéig átült a parlamentbe, majd újra ráindult Rákospalota irányítói pozíciójára. Jelenleg a DK parlamenti frakciójában építi politikai karrierjét.

A székesfehérvári dörgedelem ismeretében pikánsabbnak tűnik, hogy az Országgyűlés jobboldalán is két budapesti „ugródeszkás” képviselteti magát.

Az egyik, Bajkai István Fidesz-alapító, aki ugyan „csak” alpolgármester volt, de már közvetlenül a rendszerváltás után megmerítkezett az önkormányzati munkában. Először a VI. kerületben lett önkormányzati képviselő, majd közel húsz évre visszavonult a politikától. Saját ügyvédi karrierjének felépítését követően, 2014-től tért vissza, ekkor a VII. kerületben lett önkormányzati képviselő, majd alpolgármester. Bajkai 2018-ban váltott a parlamenti politizálásra, listás mandátumot szerezve.

A másikuk igazi fideszes nagyágyú, Józsefváros korábbi polgármestere, Kocsis Máté. Ő is már az összeférhetetlenségi szabályok ismeretében vágott bele az önkormányzati munkába 2014-ben, amikor harmadszor is polgármesternek jelöltette magát. (2009-ben időközi választáson került először a VIII. kerület élére.) Azután ő sem tudott ellenállni a parlament csábításának, amikor elindult és el is nyerte 2018-ban az országgyűlési egyéni mandátumot. Miatta időközi polgármester-választást is ki kellett írni, akkor egy rövid időre a Fidesz még meg tudta tartani a VIII. kerületet.

A Fidesz parlamenti frakciójában azonban most is több mint két tucat olyan honatya foglal helyet, akik 2014-ig polgármesterként vezették településüket, de az összeférhetetlenség miatt inkább az Országgyűlést választották. 

Hűséges kerületi vezetők, nagy visszatérők

A fentiekből világosan látható, hogy a helyi és az országos politika nem válik el olyan élesen egymástól, mint amilyennek az épp regnáló polgármesterek retorikájából visszaköszön. Különösen akkor nem, ha egy-egy kerületet korábban vezető, de jelenleg partvonalra került polgármesternek helyi ismertsége miatt meg kell méretnie magát jövőre a parlamentin. Fidesz-közeli forrásból úgy tudjuk, egy-egy adott képviselőjelölt esetében ez lehet a 2024-es polgármesteri újrajelölés feltétele. 

Bár vannak kivételek, a nagyobbik kormánypárt alapesetben választókerületi elnökeit indítja, így több egykori fideszes kerületvezető arcképével is találkozhatnak a budapestiek jövőre a választási plakátokon. A Pestszentlőrincet kilenc éven át vezető Ughy Attila viszont nem lett választókerületi elnök, nem is indul jövőre a választáson.

Gór Csaba és Bús Balázs viszont igen. Jelenleg mindketten önkormányzati képviselők, sőt utóbbi 13 éven át vezette polgármesterként a III. kerületet. Úgy tudjuk, a budapesti 4-es és 10-es választókerületben ők állnak starthoz. Újpesten, a 11-es körzetben szintén a Fidesz volt polgármestere, Wintermantel Zsolt lehet a jobboldal képviselőjelöltje.

A parlamenti ambíciók feltérképezése érdekében körkérdést intéztünk az összes, hivatalban lévő budapesti polgármesterhez. Közülük tízen reagáltak, és mind a tízen azt állították, hogy teljes, ötéves mandátumuk kitöltésére készülnek. V. Naszályi Márta annyival egészítette ki válaszát, hogy

nem tervezek indulni, a listára kész vagyok felkerülni, ha ezzel tudom segíteni a pártomat és a kormányváltó együttműködés ügyét.

Szerinte legitim cél az Országgyűlésben képviselni a helyi érdekeket és a demokratikus önkormányzatiság közpolitikai elemeit. A Momentum újpesti polgármestere, Déri Tibor lapunknak azt mondta, hogy egyes esetekben indokolt lehet a regnáló polgármesterek indulása, ugyanakkor általánosságban nem tartja jó ötletnek ezeket a „kiugrásokat”, hiszen a választópolgárok öt évre szavaztak nekik bizalmat, mandátumuk öt évre szól. A XVIII. kerület volt szocialista, de tavaly a DK-ba átigazolt vezetője, Szaniszló Sándor úgy fogalmazott, „Nagyvárosi polgármesterként, egy kormányváltás esetén többet tudok tenni Pestlőrinc fejlődéséért, mint egy egyszerű országgyűlési képviselő”. 

A közvetlenül választott polgármesterekénél gyengébb legitimációval rendelkezik a főpolgármester-helyettes, így a főnökével együtt a parlamentbe igyekvő veterán fővárosi politikus, Gy. Német Erzsébet esetében nem áll meg a választók cserbenhagyásának vádja. A képet árnyalja azonban, hogy 2019-ben ő is polgármester szeretett volna lenni a XVII. kerületben, csak veszített. Ha az előválasztáson legyőzi momentumos ellenfelét, ő is odaállhat 2022 áprilisában a startvonalra.

(Borítókép: Bődey János / Index)