Szmog, zaj és értékcsökkenés – ettől félnek a Déli pályaudvar mellett lakók

jelenlegi állapot.png
2021.04.13. 14:55 Módosítva: 2021.04.13. 15:14
Sportpályákra és zöldterületre vágytak, turistabusz-parkolót kaphatnak helyette az I. kerületi Mészáros utca környékén élők.

A közelgő jó idő és a turistaszezon várható újjáéledése ismét felszínre hozta az évtizedek óta megoldatlan turistabuszok problematikáját Budapesten. Március 25-én robbant a hír, mely szerint Budavár Önkormányzata a Déli pályaudvar rozsdaövezeti területére telepítené a Dózsa György téren hosszú éveken át (valóban alkalmatlan körülmények között) parkoló turistabuszokat. Az I. kerület önkormányzati lapjában kész tényként adták a lakosság tudtára, hogy a MÁV Zrt.-vel tárgyalnak, és

a Mészáros utcában, a Mol benzinkút utáni szakaszon az önkormányzat bérbe vesz egy területet a vasúttársaságtól, ahol buszparkolót alakít ki.

A parkoló bejárata a Mol benzinkútnál-, kijárata pedig a Shell kútnál lesz, magát a Mészáros utcát pedig kétirányúvá tennék. Korábbi forgalomszámlálási adatok szerint a szezonban napi 300 busz is megfordult az idegenforgalmi látványosságok vonzáskörzetében (e szám nem azonos az autóbuszok számával). Az új parkoló kapacitásának végességével a területre behajtó buszok számát korlátozni tudnák. Az új elképzelés szerint a turistákat (vagy egy részüket) elektromos buszokból álló körjárat szállítaná a parkolótól előbb a Gellért-hegyre, a Citadellához, majd tovább a Várkert Bazárhoz, és végül a Hunyadi úton keresztül a Várba, ahonnan visszavinné őket a Mészáros utcai terminálba. 

A környéken lakó, így az új parkolóépítésben érintett Havas Katalin már az elektromos buszok használhatóságával szemben is szkeptikus. A Totalcar cikkére hivatkozva jelezte, hogy ezek a járművek mennyi gondot okoztak a BKV-nak. Ezen túlmenően arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzat úgy kíván 15 évre bérleti szerződést kötni a MÁV-val, hogy még nincs se forgalmi terv, se hatástanulmány, se környezetvédelmi hatásvizsgálat, se zajtérkép. Az érintett lakossággal pedig – szavai szerint – senki sem egyeztetett.

Most formálódik a Naphegyért nevű civil érdekvédő szervezetük, melynek nevében már csokorba is gyűjtötte mindazokat a helyi szempontokat, amelyek megalapozzák aggodalmaikat. Az önkormányzat számai és adatai alapján készített dokumentum elégtelen zajvédelemmel, romló légszennyezettségi mutatókkal, a Mészáros utca forgalmának összeomlásával, valamint a környék ingatlanárainak bezuhanásával számol. Összesen 1000 érintett család lehet a fejlesztés kárvallottja, Havas szerint könnyen lehet, hogy a környező ingatlanok tulajdonosai egyedileg vagy pertársaságok útján fogják az ingatlanjaik értékcsökkenésének ellentételezését követelni az önkormányzattól. Az összefoglaló végkövetkeztetése szerint a kijelölt helyszín amúgy sem tekinthető klasszikus értelemben vett rozsdaövezetnek, a turizmus parkolási igényeit tehát nem itt, hanem az értékes belvárosi területektől jóval messzebb kell megoldani. Az üggyel megkeresték a Levegő Munkacsoportot is, de semmiféle visszajelzést nem kaptak. Havas Katalin szerint ennek ahhoz lehet köze, hogy dolgozik a „polgármesteri kabinetben volt Levegő Munkacsoport-os, ebben az ügyben emiatt ők nem fognak megszólalni”.

Az aggodalmas felvetésekkel megkerestük a városrész polgármesterét, aki árnyalta a képet: egyrészt megerősítette a kerület buszparkoló-építési szándékát, mivel kezelni szeretnék a turistaszezonban a budai Várba és a Gellérthegyre érkező 5-7 millió turista ügyét, másrészt kiemelte, hogy a kerületi lakókkal együttműködésben szeretnék kialakítani a részletes terveket. V. Naszályi Márta azt mondta az Indexnek, hogy azért nincsenek még hatásvizsgálati tanulmányok, mert az egész folyamat nagyon az elején jár. 2020. október elsején hatalmazta fel a képviselő-testület Csobánczy Gábor alpolgármestert a tárgyalások megkezdésére. (Egyébként már az előző városvezetés közlekedésfejlesztési terve is tartalmazta a buszkérdés megoldását. Ezt elevenítették most fel.)

Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint a terv fizikailag kivitelezhető.

Az önkormányzat viszont más tulajdonában lévő területre nem írhat ki közbeszerzést, ezért kellett mindenekelőtt a MÁV-val a hosszú távú bérletről megállapodni (e szerződés még nincs aláírva). A Várnegyed című önkormányzati lap interjújában ezt a helyzetet rögzítette az alpolgármester, tehát ez és a polgármester-alpolgármester közös online prezentációja, illetve lakossági fóruma tekinthető a helyiek első körös tájékoztatásának. Ezt követi most a forgalomtechnikai és környezetterhelési hatások vizsgálata. A területen egyébként eddig is átmentek a buszok – jegyzi meg, de a buszparkoló megépítésének következményeiről csak a pontos vizsgálati számok ismeretében érdemes tovább beszélgetni, amit egyébként polgármesterként meg is ígért. Előreláthatóan nyár közepén-végén lehet majd többet tudni. Az elektromos buszok beszerzéséről annyit mond, hogy eszük ágában sincs ilyeneket vásárolni, a szállítási rendszer üzemeltetését az önkormányzat koncesszióba adná.

Az ügy akár innentől a szokásos szakmai és érdekegyeztetési mederben csordogálhatna tovább, ha nem keltene az érintettekben reményeket egy 1119/2016. kormányhatározat. A budai vasútfejlesztéshez kapcsolódó köztéri területfejlesztésről szóló jogszabályban azonban az áll, hogy a

Déli pályaudvar üzemi pályaudvari részén megvalósítandó sport- és szabadidős célú városfejlesztés részletes koncepciójának és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését

kérik az emberi erőforrások miniszterétől. A civilek rögtön bele is kapaszkodtak ebbe a kitételbe, jelezve, hogy ők szívesebben látnának a ma is szennyezett terület rekultivációja után zöldfelületi vagy sportcélú fejlesztést, semmint pöfögő buszokat.

V. Naszályi Márta is tud arról, hogy a Testnevelési Egyetem területére tervezték a pályaudvar szóban forgó részét belevonni. A lakossággal közös álma, hogy ezen a területen park és sportpályák létesülhessenek, de a tervezett parkosított buszparkoló nem mond ellent a sportpályák kialakításának a terület többi részén. Véleménye szerint a TE campusa a gyakorlatban valószínűleg elsősorban stadiont, parkolókat és oktatási célú épületeket jelentett volna. A kormányhatározatban foglalt cél változhat – erről azonban az önkormányzatnak nincs hivatalos információja. Ha a MÁV, mint állami tulajdonban lévő cég, megköti az önkormányzattal a szerződést, akkor az csak minisztériumi jóváhagyással történhet.

A MÁV üzemi területére tervezett beruházás egyedisége abban áll, hogy szükség esetén visszabontható, azaz a parkoló alatti síneket nem kell felszedni, azokat egy tömörített, nagy teherbírású burkolattal fedik le. Környezetvédelmi szempontból tekintve ez egy szennyezett ipari terület. Az építkezés előtt tehát ki kell cserélni a szennyezett talajt, ami milliárdos összegű kármentesítést jelent.

Jelenleg az önkormányzat és a helyben lakók álláspontja nagyon távol áll egymástól, amit az is jelez, hogy utóbbiak márciusban petíciót indítottak annak érdekében, hogy a turistabuszok parkoltatása ne a Mészáros utca mellett valósuljon meg. V. Naszályi Márta polgármester folyamatos lakossági egyeztetést ígér.

(Borítókép: A MÁV üzemi területe jelenlegi állapotában. Fotó: Budavári Önkormányzat)