Alapjogi problémákat talált az ombudsman az iskolaérettség szabályainál

Átfogóan vizsgálta az alapvető jogok biztosa a szülői panaszbeadványok nyomán az iskolakezdés elhalasztásának kérelmezésével kapcsolatos eljárásrendet alapjogi és gyermekjogi oldalról is. Dr. Kozma Ákos ombudsman jelentésében az eljárásrend bevezetésének módja, annak közvetett és közvetlen hatásai, a jogi szabályozás bizonytalanságai, valamint az Oktatási Hivatal és a szakértői bizottságok eljárása kapcsán is visszásságokat tárt fel, és ajánlásokat fogalmazott meg az Emberi erőforrások minisztériumának.

Az iskolaérettséggel összefüggésben a tankötelezettség megkezdésének elhalasztására vonatkozó eljárási szabályok módosítása kapcsán közel negyven szülői panaszbeadvány érkezett az alapvető jogok biztosához.

Az ombudsman az egyedi ügyeket egy eljárásban egyesítve, a tankötelezettség megállapításának új rendelkezéseire vonatkozó eljárásrenddel összefüggésben indított átfogó vizsgálatot.

Az alapvető jogok biztosa rámutatott arra, hogy a 2020. január 1-jei hatálybalépéshez képest a tankötelezettség alóli felmentés részletes szabályait meghatározó jogszabályokat rendkívül későn, csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdették ki. Ugyancsak nem mérte fel azt, hogy a szabályok alkalmazásához szükséges feltételek minden érintettnél rendelkezésre állnak-e – írja az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye. 

Az új jogszabályi rendelkezések alapján a szülő kérheti gyermeke tankötelezettsége alóli felmentését, kérdés azonban, hogy az ilyen kérelmezéssel milyen mértékben, milyen feltételek esetén tudnak élni a szülők.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálta az eljárásra kijelölt központi szerv, az Oktatási Hivatal tankötelezettség alóli felmentéssel kapcsolatos gyakorlatát, és üdvözli a szándékot, miszerint

A hatósági eljárásban kirendelt szakértő eljárása kapcsán az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a szakértői bizottságok a kirendeléseket alapvetően az előírt határidőben teljesítették. Több bizottságnál azonban nem álltak rendelkezésre a szükséges feltételek, ezért ott átirányított munkaerővel, túlórában dolgoztak. A vizsgált megyékben a leterheltségben komoly eltérés volt.

A Hivatal tájékoztatása szerint a kérelmet űrlap formájában kitöltve, elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy azt kinyomtatva, postai úton lehetett beküldeni. Az alapvető jogok biztosa szerint azonban

A jelentés további eljárási problémákra is felhívta a figyelmet. Így arra is, hogy a hivatal a kisebb számban előforduló téves kirendeléseket „jogosultság átadással” oldotta meg, ami a garanciális törvényi rendelkezésekkel nem egyeztethető össze. 

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy tekintse át a szakértői bizottságok eljárására vonatkozó szabályozást, illetve biztosítsa azt, hogy a tankötelezettség megkezdését akadályozó változás esetén a felmentési kérelem a megállapított határidőn túl is benyújtható lehessen.

Felkérte a minisztert arra is, hogy átfogó felmérés keretében vizsgálják a 2020/2021-es tanév első osztályosaival kapcsolatos iskolai tapasztalatokat és azok eredményéről adjon tájékoztatást. Az alapvető jogok biztosa kérte azt is, hogy a szakértői bizottságok valamennyi feladatának ellátásához a szükséges feltételrendszert biztosítsák.

Az ombudsman végül kezdeményezte az Oktatási Hivatal elnökénél, hogy a hatósági eljárás során a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítsa a szakvélemények megismerését.