Iványi Gábor és Setét Jenő is kapott idén Wallenberg-díjat

2020.01.16. 17:32 Módosítva: 2020.01.16. 18:43

Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat szerdán Budapesten. Az elismerést kiosztó Raoul Wallenberg Egyesület elnöke, Sebes József szerint az elismerést olyanok vehették át, akik „példát mutatnak humanizmusból”, és sokat tettek a hátrányos helyzetű és diszkriminációt elszenvedőkért. 

Iványi Gábor lelkész a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke átveszi a Raoul Wallenberg-díjat Katarina Szécsi Asbrinktól Svédország budapesti nagykövetségének első titkárától a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) budapesti székházában tartott ünnepségen 2020. január 16-án.
Iványi Gábor lelkész a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke átveszi a Raoul Wallenberg-díjat Katarina Szécsi Asbrinktól Svédország budapesti nagykövetségének első titkárától a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) budapesti székházában tartott ünnepségen 2020. január 16-án.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Wallenberg-díjat kapott:

  • Majsai Tamás református lelkész, történész, aki a zsidó–keresztény kapcsolatok és más zsidó tárgyú kérdések kutatása miatt kapott kitüntetést.
  • Kaczvinszky Barbara újságíró, dokumentumfilm-rendező, aki készített filmet az esélyegyenlőségről, az örökbefogadásról, különböző vallási felekezetekről, kisebbségekről.
  • Setét Jenő roma polgárjogi aktivista azért részesült az elismerésben, mert „mindig határozottan lépett és lép fel a magyarországi szélsőségek, a szaporodó szélsőséges csoportok és a félkatonai szervezetek ellen”.
  • Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi független polgármestere, cigány polgárjogi aktivista, aki az egyesület vezetője szerint a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért tett sokat.
  • Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökét, aki az indoklás szerint annak azt a humanista protestáns szellemiséget ápolja, amelyre Raoul Wallenberg példája is tanít.
  • Szigeti Jenő, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, egyháztörténész, egyetemi tanár az életét kísérő  kisebbségvédelemért kapott kitüntetést.

A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány, valamint az Emmi 2010-ben alapította a Raoul Wallenberg-díjat, amelyet azóta évente adnak át a svéd diplomata letartóztatásának és elrablásának évfordulóján. 

Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda. Szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a börtönben, de ezt máig sokan vitatják.

A díjátadás után a résztvevők átvonultak a XIII. kerületi Raoul Wallenberg utcába, ahol megemlékezést tartottak a svéd diplomata emléktáblájánál.