Deutsch: Baki, hogy előbb volt a kinevezés, aztán a törvénymódosítás

O5A6544
2019.12.12. 14:24

A karaktergyilkosság a magyar politika egy jól ismert eleme

– reagált az Index élő videóinterjújában Deutsch Tamás, a Fidesz egyik alapítója, a párt európai parlamenti delegációvezetője a néhány évvel ezelőtti ügyre, amikor Juhász Péter azt állította, hogy Deutsch folyamatosan drogozik. Deutsch végül pert nyert Juhásszal szemben. Az viszont előfordult, hogy esküvőkön és különböző alkalmakkor sok alkoholt fogyasztott, „kiskoromtól csibész voltam”, mondta, a drogtól viszont szerinte mindig távol tartotta magát.

Másfél-két éve tudatosan fejezi be a Twitter és Facebook-bejegyzéseit azzal, hogy  „ennyi”. Ez lett szerinte a védjegye, mint a festőknél a kép alján odaskiccelt aláírás. Eleve azért kezdett el twitterezni, mert felbosszantotta „az a kulturális felsőbbrendűség”, amivel a balliberális gondolkodású politikusok viseltetnek, hogy csak ők tudnak „közérdeklődésre számottevő” gondolatokat megosztani.

Az interjút itt nézheti vissza, ha továbbgörget, folytatódik a cikk.

A teljes interjú Deutsch Tamással

Nem Kovács Zoltán kormányszóvivő volt az első Deutsch szerint, aki élőben twitterezett egy nem nyilvános tanácskozásról, volt már előtte 8878 ugyanilyen eset. Ezt egyébként felháborítónak nevezte Tytti Tuppurainen, finn európai ügyekért felelős miniszter.

A magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárásban kedden tartották a második meghallgatást, amelynek során a magyar kormány képviselőit kérdezték az európai miniszterek az igazságszolgáltatás függetlenségéről, illetve az sajtó és a tudományos élet szabadságáról.  A meghallgatás után nagy felháborodást keltett, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő folyamatosan kommentálta a közösségi médiában a meghallgatás témáit és az uniós vezetőket Soros-kórusnak nevezte. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter többször is kikérte magának a történteket.

Deutsch szerint maga az egész hetedik cikkely eljárás vállalhatatlan állításokat fogalmaz meg Magyarországról és a magyar kormányról. „A kölcsönös tiszteletnek leghalványabb jele sincs meg” itt, állította. Deutsch szerint több ügyben is hazudik a Sargentini-jelentés, mert például az Európai Bíróság is megállapította, hogy az nem igaz, hogy a határon jogellenesen tartják fogva a menekülteket. Magyarország ellen 43 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ez csak egy-kettővel több Deutsch szerint az európai átlagnál. 

Az Európai Unió azért akarna támadást indítani Magyarország ellen Deutsch állítása szerint, mert

hatalmi politika van, és néha él a hatalmi nyomásgyakorlás eszközével.

Ezt a nyomásgyakorlást például azóta vetik be igazán, mióta 2015-től a kormánynak és Magyarországnak más véleménye van a migrációról. „Idiótaság, hazugság lenne azt mondani”, hogy az Európai Unió nem él ezzel az eszközzel, ha olyan döntés születik valamelyik tagállamtól, ami neki nem tetszik, állította. 

Soros és a fekete övesek

Soros György emberbaráti, népboldogító elképzeléseit a politika velejét jelentő hatalmi döntésekben szeretné viszontlátni, de sem ő, sem a hálózata nem vállalja ebben a szerepét

– állította Deutsch az Indexnek. Erre szerinte az a bizonyíték, hogy csak meg kell nézni, a „Juncker-bizottság biztosainak kabinetjében hány olyan ember dolgozott, aki a megelőző időszakban – közvetlenül vagy sem – ilyen-amolyan Open Society-intézményrendszer helyeken”.

Arra, hogy Orbán Viktor is kapott fiatalként ösztöndíjat Soros Györgytől fiatalként, Deutsch úgy reagált, hogy az „egy nevetséges megközelítés, hogy aki bármikor városok közötti kulturális kapcsolatok ápolásának érdekében Soros-alapítványtól pénzt kapott, az részese a Soros-hálózatnak – nem erről beszélünk.” Hozzátette viszont,

a háttérhatalmas teóriát ő maga nem osztja.

ő puha hatalomról beszélt.

Az Európai Bizottság mint kollégium szerinte egy új lehetőség, de

itt is vannak fekete öves sorosista biztosok.

Magyarország politikája nem hajbókol 

Deutsch szerint az Európai Unió rossz irányba változott, nem tudott megfelelő válaszokat adni például a gazdasági változásra, a migrációs- vagy a a brexithelyzetre. Ő maga egyébként büszke magyar, büszke európai.

Magyarország elemi nemzeti érdeke, hogy az Európai Unió tagja

– válaszolta arra, hogy kiléphet-e az ország valamikor az Unióból.

Deutsch szerint hiába állítják azt a kritikus hangok, hogy a kormány EU-ellenes politikát visz, mert ennek ellentmond, hogy Magyarországnak az egyik legmagasabb az európai mértékű uniós támogatása. Az ország egyszerűen csak „nem egy hajbókoló, kötelező udvariaskodásban jót mondó politikát folytat”, hanem megmondja, ha valami nem jó.

A gazdagok és politikai kapcsolataik  

Akik ma Magyarországon az ország leggazdagabb emberei, azoknak 1990 előtt nem volt semmije 

– reagált Mészáros Lőrinc gyors meggazdagodására. Az jó változás, hogy a magyarok gazdagodnak, nem a külföldiek. Az pedig szerinte helyes, hogy azok szerepelnek jól a közbeszerzéseken, akik multik élén állnak. Az pedig jó változás, hogy a magyarok gazdagodnak, nem a külföldiek. 

A gazdag embereknek pedig vannak politikai kapcsolatai, hiszen „minden ember között öt lépcsővel lehet kapcsolatot teremteni”.  

Az a magyar kocsmapolitika alaptézise, hogy tisztességesen nem lehet vagyonhoz jutni. „Láttam, tapasztaltam, hogy vannak csalafintaságok, de ezt nem fogadom el.” Ő is ismer olyan gazdagokat, akik csalafintaság nélkül vagyonosodtak meg.

„Ha a Mátrai Erőműről csak úgy lehet címben írni, hogy Mészáros Lőrinc tulajdonában van, akkor minden erőmű tulajdonosa szerepeljen az azokról szóló cikkekben” – emlegette fel az erőmű szivárgásairól szóló cikkeket.

Nem személyre szabott a törvénymódosítás 

Az egy helyes dolog, hogy egy fiatal lány foglalkozhat ifjúsági államtitkárként az ifjúság ügyeivel, de Deutsch szerint

előbb kellett volna jogszabályt módosítani, és miután megnyílt a lehetőség, utána javasolni valakit egy tisztségre. Ez egy hiba, baki, ami még a Fidesz-kormány esetében is megtörténhet. 

Deutsch szerint az viszont nem helyes az állítás, hogy egy személyre szabott változtatás lenne. „Ez egy intézményes változás, ami azt a látszatot kelti – megalapozottan –, hogy személyre szabott lenne. Az viszont disznóság, hogy a 22 éves kora és az egyetemi végzettség hiánya miatt támadnak valakit.”

Nem igaz az sem szerinte, hogy a kormány érdekeit szolgálja a közmédia. Annak felépítése a BBC-modellnek felel meg, bár minősége nem.

Nem igaz, hogy a választások előtt a közmédia nem számolt be a Borkai-ügyről, csak másképp szerepelt benne, mint az „ellenzéki narratívában”. A „Borkai-ügy egy szexbotrány”, a korrupció vádaskodás volt Deutsch szerint. Azzal viszont egyetért, hogy Borkai Zsolt kilépett a Fideszből, és ha vannak korrupciógyanús ügyek, akkor azokat ki kell vizsgálni. 

Az önkormányzati választáson érték veszteségek a Fideszt, de „olyan, hogy egy politikai párt indul egy választáson, és veszít, az fájó pont”.

(Borítókép: Deutsch Tamás az Index podcaststúdiójában. Fotó: Ficsór Zsolt / Index)