Nem mindig ugrik a rendőrség nagy erőkkel a választási csalás gyanújára

Szerda este a rendőrség házkutatást tartott Pikó András VIII. kerületi kampányközpontjában, ahol kihallgatták a közös ellenzéki polgármesterjelölt kampányfőnökét, valamint laptopokat is lefoglaltak. Az eset két nappal azután történt, hogy az egyik kormánylapban megjelent egy zárt Facebook-csoportból kifotózott poszt, amely szerint Pikó kampányfőnöke, Udvarhelyi Tessza törvénysértő tevékenységet örökített meg, és feltételezhető hogy „csalással, törvénytelen eszközök igénybevételével készül az önkormányzati választásokra a fővárosi ellenzék”.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint az ügy politikai üzenete, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania, az MSZP szerint ugyanakkor a rendőrség politikai nyomásra tartott házkutatást. 

Egy biztos: a rendőrség példátlan gyorsasággal reagált a helyi választási bizottság feljelentésére, ami a cikk nyomán született. Ez különösen annak fényében beszédes, hogy az elmúlt években számos eset volt, amikor legalább ugyanennyire gyanús ügyek nyomán sem történt ilyen gyors és látványos intézkedés.

Egészen friss fejlemény, hogy Mirkóczki Ádám ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést a rendőrségen, személyes adattal való visszaélés és a választások rendje elleni bűncselekmény miatt. Eger ellenzéki polgármesterjelöltje azután fordul a rendőrséghez, hogy egy másik jelölt (Schmuck Andor korábbi munkatársa), valamint a fideszes polgármesterjelölt ajánlóívein 33 olyan ajánlást találtak, amelyek eltérő aláírásokkal, de mindkét íven szerepelnek. A tanúvallomások szerint ők csak a fideszes jelöltnek írtak alá. Meglátjuk, ebben az ügyben érkeznek-e hírek rendőrségi házkutatásról.

Nem tudták beazonosítani az aláírásgyűjtőket

Nem először merült fel a gyanú, hogy a Fidesz íveiről másolhattak át aláírásokat ismeretlen pártok jelöltjeinek papírjaira. A 2018-as választások előtt Budapest több választókerületében is kiderült, hogy a Fidesz ajánlóíveiről kerülhettek át aláírások a szocialistából lett kamupárti politikus, Lévai Katalin jelöltjeinek ajánlóíveire.

A DK-s Oláh Lajos delegáltja feljelentést tett a rendőrségen, amely tavaly el is kezdett nyomozni hamis magánokirat felhasználása miatt, majd egy évvel később határozatban állapította meg, hogy bár nyilvánvalóan választási csalás történt, felfüggesztették a nyomozást, „mivel az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható”.

A rendőrök szerették volna kihallgatni az aláírásgyűjtőket, hiszen megállapították, hogy „jogellenes” volt az ívek kitöltése, azonban „a hamis adatokat tartalmazó ajánlóívek gyűjtőinek beazonosítása nem volt lehetséges tekintettel arra, hogy az iratokon egy-egy név és névaláírás szerepel, egyéb személyes adat nem”. 

A rendőrség az indokolásban mindvégig 341 azonos ajánlásról ír – ez szerepelt ugyanis a feljelentésben –, ám annak nincs nyoma, hogy a rendőrség átvizsgálta volna a Fidesz és a Lendülettel összes ajánlóívét, hogy megtudjuk, hány problémás ajánlást számolt a rendőrség.

Oláh elképesztőnek nevezte a rendőrség döntését – amelyről itt írtunk bővebben –, majd jelezte, hogy panasszal fordulnak az ügyészséghez. 

Ma Magyarországon a rendőrség nem engedi, hogy a Fidesszel kapcsolatos választási csalásokat kivizsgálják. Úgy készülünk az idén két választásra, hogy a Fidesz tudja, hogy mindent megtehet, mert úgyis el lesz sikálva

– mondta lapunknak akkor a politikus. 

Jól jött a Fidesznek

Arra a kérdésre, hogy miért jó a Fidesznek a kamujelöltek támogatása, egyszerű a válasz: a sok kis párt miatt szétaprózódhatnak a szavazatok, néhány tucat véletlenül rossz helyre behúzott iksz polgármesteri székeket, mandátumokat dönthet el. Nem véletlen, már az EP-választások előtt és most is megírtuk, hogy ott tobzódtak a kamupárti jelöltek, ahol szoros eredményre számíthatott a Fidesz.

Szél Bernadett esetében vélhetően működött is a rendszer. A jelenleg független parlamenti képviselő 296 szavazattal kapott ki, míg a körzetben 602 szavazatot húzott be egy ember, aki a Demokrata Párt nevű szervezet nevében indult. 

Sorra felfüggesztették az eljárásokat

A választási csalások tettenérésében a rendőrség teljes csődöt mondott. Egy móri férfi, Tóth Péter azért tett még 2018 áprilisában feljelentést, mert tíz különböző kamupárt ajánlóívén találta meg jogtalanul a nevét és adatait, amikor a helyi választási irodánál élt a lehetőséggel, és ellenőrizte magát az íveken.

A rendőrség nyomozott, megállapították, hogy csalás történt, majd arra jutottak, hogy a választási törvény értelmében a pártoknak nem kötelességük nyilvántartani az ajánlásgyűjtő személyeket, és a Nemzeti Választási Irodánál a pártok nem kötelesek bejelenteni székhelyük vagy elérhetőségük változását,

Tóth esete nem egyedi, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sorra függesztette fel azokat azokat az eljárásokat, amelyek ügyében a parlamenti választások előtt tett feljelentést egy szocialista és egy jobbikos jelölt a Hajrá, Magyarország Párt és a NET Párt képviselői ellen. 

A magyar állam képviseletében nemcsak a rendőrség nem találta az elkövetőket, de a pénz nyomát is bottal üthetik az illetékesek. A tavaly augusztusi állapot szerint a NAV-nak 2,5 milliárd forintot kellene behajtania 13 olyan kamupárton, amelyek nem értek el 1 százalékos eredményt az országgyűlési választáson, emiatt pedig kötelesek lennének visszafizetni az állami támogatásukat.

A kamupártok ügyében tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy egy harmadik állami szerv, a Magyar Államkincstár 5,4 millió forintot kér azért, megtudjuk, mire használták fel az államtól kapott százmilliós kampánytámogatásukat a nyilvánvalóan csak a törvénytelen pénzszerzésre utazó kamupártok. 

A Fidesz listái

Csak az elmúlt évek krónikájából szemezgetve is bőven találunk még problémás eseteket. A tavalyi választási kampányban egy LMP-s politikus ismerte be, hogy Zuglóban a Fidesz gyűjtött neki aláírásokat. A politikus szerint a Fidesz az ellenzék megosztására játszik, és „szerintem bizonytalanok voltak, hogy az LMP-s összegyűjti az ajánlásait és be akartak segíteni, de erre végül is nem volt szükség, mert hamarabb leadtuk az ajánlásainkat, mint hogy az ő adagjuk befutott”. Barta János – akit azóta kizártak az LMP-ből – azt mondta, hogy „szép, precízen kitöltött” íveket kapott a kormánypárttól. 

Idén az EP-választások előtt a fideszes Zsigmond Barna Pál osztott meg egy olyan fotót a Facebookon, amelyen egy egészen finomhangolt választói adatbázis bukkant fel; a dokumentumon a választókat három csoportba osztották (támogató, elutasító, bizonytalan), vagyis a Fidesznek nemcsak saját támogatóikhoz lehetett elérhetősége, hanem az ellenzékiekhez és a bizonytalanokhoz is. Zsigmond rájött, hogy ezt nem kellene kiteregetni, vagy szóltak neki, hogy ez nem jó, mindenesetre gyorsan módosította a fotót egy olyanra, amelyen már nem látszik az ellenség-barát nyilvántartó – írta akkor a 444.

Papok, tanárok és a „proli réteg” nevei is szerepelnek azon a listán, amit a Fidesz készített valószínűleg még 2014-ben azért, hogy beszervezzék őket a kampányba – írta Hír TV. A 2018-as választások előtt egy ideig kormánykritikusan tudósító csatorna a holnapján közzé is tették a listákat, amiken a Sopronban és környékén élőket listázta a Fidesz, annak alapján, ki mennyire lojális a párthoz, milyen kapcsolati rendszere van, és milyen haszonnal jár a beszervezése.

A Fidesz különböző, a nyilvánosságban megjelenő listáiról is megkérdeztük Gulyás Gergelyt a mai kormányinfón, a politikus pedig azt mondta, hogy

(Borító és címlapkép: Pikó Andrásnál tartott a rendőrség házkutatást szerda este. Fotó: Reviczky Zsolt / HVG)