Ez egy földre turházás lenne a nemzet templomában

A Pilis egy szent hely. A Pilis a nemzet temploma, ahol nem szabad a padlóra köpni. A bányászat, elnézést a kifejezésért, turházás. Ide nem természetrombolással kell jönni, hanem imával

– jelentette ki Szőnyi József, Pilisszántó korábbi polgármestere kedd este a pilisvörösvári Művészetek Házában rendezett közmeghallgatáson, ahol hatalmas taps és ováció fogadott minden olyan felszólalót, aki társaira licitálva próbálta fokozni a bányanyitás negatív hatásait.  

A nagyjából 300 fős színházterem valószínűleg még sose volt ennyire tele, a hat körül érkezőknek már csak oldalt, a fal mellett vagy a bejáratnál jutott állóhely. A nyugalmukért aggódó idős lokálpatrióták, a fák kivágása miatt tiltakozó fiatal környezetvédők és a nemzet megmaradásáért, az ősi földért szót emelő, árpádsávos zászlós emberek is eljöttek a lakossági fórumra, hogy egyhangúlag kifejezzék nemtetszésüket a pilisvörösvári mészkőbánya tervezett újranyitása kapcsán.

Háromhektárnyi területen vágnák ki a fákat

Július végén került ki a Pilisvörösvári Önkormányzat honlapjára, hogy egy C&C Property Holding Kft. nevű cég környezetvédelmi teljesítményértékelési eljárást indított a „Pilisvörösvár II. – mészkő” védnevű bánya tervezett újranyitásával kapcsolatban. Bár a háromhektáros terület 1995 óta bányateleknek van bejegyezve, évtizedek óta szünetel itt a kőfejtés, és az erdő 2004-ben Natura 2000-es védettséget kapott. 

Személyes véleményem az, hogy a bánya működése, a fúrógép, a mobiltörő, a homlokrakodó és az őrlőgép hangja, a kamionok mozgása felzaklatja az erdő csendjét; a kő kitermelése zajjal és porral jár; a kitermelt anyagot szállító hatalmas teherautók tönkre teszik az útjainkat, és tovább növelik az amúgy is hatalmas forgalmat mind a belső útjainkon, mind a magasabb rendű utakon, s ezzel ellehetetlenítik az életünket

– írta Gromon István, Pilisvörösvár független polgármestere. 

A vállalkozó kilenc évre kér engedélyt a bányászatra, 2027-ig évente 50 ezer köbméter, összesen 450 ezer köbméter követ tervez kitermelni és elszállítani a Pilisből. Hogy pontosan hova vinné, az nem derül ki a cég által felkért Öko-Agro-Tour Kft. teljesítményértékeléséből, amit a Duna–Ipoly Nemzeti Park hiányosnak és elnagyoltnak nevezett Gromon beszámolója szerint. 

Mivel az egykori bányát már szinte teljesen benőtte az erdő, első lépésként rengeteg fát kell kivágni a háromhektáros területen, hogy a tervezett napi 10-15 kamionnal el tudják szállítani a köveket, a robbantások és fúrások zaja pedig könnyen elhallatszódhat az egy kilométerre lévő Pilisszántóig és a három kilométerre fekvő Pilisvörösvárra. Érthető hát a lakosok felháborodása, hogy nem szeretnék, ha az amúgy is forgalmas utakat még jobban megterhelnék a kamionok, és persze a környezetüket, az erdőjüket is féltik a bányászattól.

Nagy valószínűséggel mégse telt volna meg ennyire a terem, ha nem tesz közzé McMenemy Márk, a KertTv ismert vloggere egy videót a napokban, ami virálisan terjedt az interneten. Mint lapunknak mesélte, 14 éve lakik Pilisszántón, és nagyon felháborodott, amikor meghallotta, hogy le akarják tarolni a pilisi erdőt, mert azt fontos lenne szerinte megőrizni jelenlegi állapotában. Petíciót is indított, amit szerda reggelig már több mint 18 ezer ember írt alá.

El a kezekkel a Pilistől! Nem hagyjuk!

– vonultak be kiabálva néhányan magyar zászlóval a vállukon a terembe, ahol a kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának két munkatársa várta közmeghallgatásra az érdeklődőkét. 

Igaz, mint percekkel később bejelentették, a közmeghallgatás valójában elmarad, mert a kérelmező (a beruházó cég) reggel kérte a környezetvédelmi eljárás szüneteltetését és a közmeghallgatás lemondását. A cég képviselője így el se jött, és a kormányhivatalnokok is csak a hatalmas felháborodás miatt maradtak válaszolni a kérdésekre. „Szóval most jól megszívattak minket” – konstatálta a mellette ülőnek egy nő az első sorokban. 

Eljárási kérdésekről ugyan lehetett kérdezni a középen felállított mikrofonban, de a legtöbben – félreértve a helyzetet – inkább nekitámadtak a két megjelent ügyintézőnek, számonkérve őket, hogy miért nem tiltják meg a bánya megnyitását, és miért nem veszik figyelembe az ő felháborodásukat.

Helyi népszavazást akarnak

Elég volt a rablásból, elég volt a privatizálásból, legalább a természetet hagyják meg, hogy kimehessenek az emberek sírni attól, amit csinálnak egyéb helyeken

– mondta az egyik felszólaló, míg a következő férfi egy egyiptomi piramis elbontásához hasonlította a Pilis letarolását.

Végeláthatatlan sorokban jöttek az újabb és újabb felszólalók, a két kormányhivatalnok pedig türelemmel válaszolgatott a sokszor ismétlődő és néha értelmetlen kérdésekre. Többször is hangsúlyozták, hogy még szó sincs döntésről, és mivel jelenleg szünetel az eljárás, azt se tudják, mi a beruházó szándéka, és mit kell majd elbírálniuk. Kiss Veronika, a járási kormányhivatal munkatársa részletezte, a kormányhivatalnak a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia, és minden lehetséges szempontot figyelembe véve döntenie.

Több felszólaló is hangsúlyozta, a törvénnyel és a kormánnyal van a baj, ha nem veszi figyelembe az emberek igényeit és egészségét. Megoldásként felmerült egyébként a helyi népszavazás ötlete is, míg más azt javasolta, kamerázzák be a fákat, és feküdjenek a kamionok elé. 

„Kesztölcről jövök, és az összmagyarsághoz szólok. Pusztítják a szakrális központunkat – üvöltötte a mikrofonba egy kopasz, fiatal férfi. – Nem fogunk jogi csűrcsavarokba belemenni, kizavarjuk az ártó hatásokat a Kárpát-medencéből. A magyarság megmaradása a tét.” A nemzet és a szakralitás kifejezések egyébként visszatérő elemek voltak az este folyamán, többek szerint ugyanis ősi sírokat, archeológiai nyomokat veszélyeztet a bánya megnyitása, amit már rég be kellett volna tiltani.

Tiltakozásból kampányrendezvény

Nem csoda, hogy bár nagyjából tíz perc után elfogyott a levegő a teremben, több mint két és fél órán át tartott a meghallgatás, ahol szót kért Hadházy Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője is. Arra azonban még ő se számított, hogy kétszer is kifütyüli a közönség, és láthatóan azt se viselte jól, amikor valaki hangosan bekiabált a publikumból: „Ne hazudj!”

„Amikor hallottam a tervről, felhívtam Tarnai Richárdot, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét.

Mondtam neki, hogy itt bizony helyzet van, és a lakosság rendkívül módon nyugtalan és elégedetlen a helyzettel.

Kértem, hogy eszerint végezzék el az eljárást. A közösség ellenére ilyen típusú munkát nem lehet végezni” – mondta, aztán arról beszélt, hogy bár a helyiekkel van, szerinte a bányanyitásnál sokkal súlyosabban megterheli a környezetet, hogy ilyen sokan költöznek ide Budapestről.

Állítsuk meg ezt a folyamatot, mert amúgy soha nem lesz vége.

Megszorongatták a fideszes képviselőt

Ez már nagyon nem tetszett a közönségnek, mint ahogy azzal se értett egyet a publikum, amikor felelősségre vonta a polgármestert, hogy valójában az önkormányzat felelőssége, hogy eddig nem záratta be a bányát, és nem rekultiválta. 

Nem így van. Nem lehet egy működő bányát rekultiválni

– válaszolta Gromon, utalva rá, hogy a bányaüzem mindeddig csak szünetelt. Szerinte az önkormányzatnak alig van jogi mozgástere ebben a kérdésben, sokkal többet tudnak tenni a környezetvédő civil szervezetek, amelyek részt vehetnek az eljárásban. Kijelentette, hogy politikai szintre kell vinni a kérdést.

A pilis lakóinak fel kell szólalniuk, hogy politikai döntés szülessen, és átírják a törvényt.

Ehhez kapcsolódva Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője is felszólalt, azt ígérte, összeállítanak egy törvényjavaslatot, amiben benne lesz, hogy ne lehessen a Pilisben bányát nyitni.

Segítesz abban, Sándor, hogy az Országgyűlés elé vigyük a javaslatot, és elfogadja a kormány? Partner leszel ebben?

– kérdezte Hadházyt, aki zavartan csak annyit válaszolt, nem tudja, miről van szó, nem ismeri a részleteket.

Ez egy egyedi ügy, át fogom olvasni a törvényjavaslatot, ha átkülditek

– tette hozzá a közönség elégedetlen morajlását hallva.

Egy fiatal vállalkozóé a cég

Tordai a napokban Facebook-oldalán egyébként már többször is írt az eljárást elindító C&C Property Holding Kft.-ről. Két éve, egy akkor 23 éves férfi, Ladányi Krisztián Attila alapította céget, amit tavaly eladott egy hasonló nevű, frissen alakított, zártkörűen működő részvénytársaságnak (C&C Investment Holdings Zrt.). Ennek tulajdonosa már nem ismert, viszont azt lehet tudni, hogy mindkét céget Ladányi vezeti. Mint Tordai rámutat, a kft. tulajdonában három másik cég is van, ebből kettő kiemelten magas kockázati besorolású az Opten céginformációs adatbázis szerint.

További érdekesség a beruházó céggel kapcsolatban Tordai posztja szerint, hogy úgy kapott bányászati jogot 2018 októberében, hogy a cég tevékenységi körébe csak 2019 februárjában került be a bányászati tevékenység. A bányászati jogot ráadásul attól a Rozmaring-Bánya Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től vette, amely ellen 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is végrehajtás indult, majd 2019-ben kényszertörlés alá vonták.

A Párbeszéd országgyűlési képviselője múlt héten levélben kérdezte meg Nagy István agrárminisztert, hogy megakadályozza-e a kormány a bánya megnyitását, és tesz-e valamit az érintett Natura 2000-es terület sértetlenségének garantálása érdekében. Válasz egyelőre nem érkezett.

A C&C Property Holding Kft. hat hónapig kérheti az eljárás szüneteltetését, utána az automatikusan megszűnik. Amennyiben azonban folytatódik az eljárás a következő hónapokban, még egyszer össze kell hívni a közmeghallgatást, ami látva a kedd estit, szintén nem lesz indulatmentes.

Miután szép lassan elkezdett kiürülni a terem, Gromon István fél kilenc után a Nemzeti dal átírt soraival zárta a fórumot:

A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy bányarabok nem leszünk.

(Borítókép: Lakossági fórumon résztvevők Pilisvörösváron 2019. augusztus 27-én. Fotó: Huszti István / Index)