Elhalasztják a közigazgatási bíróságok felállítását

A csütörtöki Kormányinfó legfontosabb bejelentései: 

• A kormány nem vezeti be a különálló közigazgatási bírósági rendszert, ami heves hazai és nemzetközi tiltakozásokat váltott ki.
• Varga Mihály pénzügyminiszter adócsökkentéseket is tartalmazó, 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi csomagot jelentett be. Eltörlik a reklámadót, csökken a szocho, megszűnik az eva, csökken a szálláshelyáfa.  
• Az EP-mandátumot nyert Trócsányi László igazságügyi miniszter június 23-ig marad hivatalban. Helyére új minisztert jelöl a kormányfő. Egyéb kormányátalakítás nem várható.
• A Fidesz képviselői az új Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciójába ülnek be.
• A kormány nem támogatja Handó Tünde javaslatait az ő felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel kapcsolatban. 

A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését, jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai szerint ugyan a jogszabály kidolgozásában neves jogászprofesszorok vettek részt, és az mindenben megfelel a jogállamiság követelményének, de azt látják, hogy ez az elképzelés európai és nemzetközi vita középpontjában áll.

Ahogy eddig, ezután is nyitottak a vitára. Amíg ez megnyugtatóan le nem zárul, a rendszert nem vezetik be. Az ezzel kapcsolatos jogszabálymódosítást már ma benyújtják az országgyűlés elnökének. A köztársasági elnököt arra kérik, hogy a felsőbíróság élére már ne is jelöljön elnököt. 

Arra a kérdésre, hogy miért pont most, néhány nappal az EP-választások után döntöttek így, Gulyás azt mondta: tapasztalatuk szerint a bevándorlást ellenző országoknak el kell szenvedniük a jogállamisággal kapcsolatos állandó aggályokat, érdekes módon a bevándorlást pártoló országok jogállamiságával általában minden rendben van. A kormány nem akarta kitenni magát annak, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt kötelezettségszegési eljárás indítsanak ellene, mint Lengyelország ellen. Gulyás szerint ennek a lépésnek nincs jelentősége a Fidesz Európai Néppárti tagsága szempontjából.

A kormány eredetileg 2020 januárjától akarta bevezetni az új közigazgatási bíróságokat. Az elképzelés azonnal heves hazai és nemzetközi tiltakozásokat váltott ki. A tavaly decemberben elfogadott  törvény szerint a rendes bíróságokról leválasztott közigazgatási bíróságok ítélkeztek volna az állam és állampolgár/cég közötti ügyekben - azokban, amelyekben az alperes szükségképpen mindig az állam. Itt döntöttek volna vita esetén tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatokról vagy adóügyekről is.

A javaslat azonban számos homályos pontot tartalmazott. Leginkább azért kritizálta az ellenzék a kormányt, mert ezeket az ügyeket olyan bírók tárgyalták volna, akik felett az igazgatási jogkört a kormány (az igazságügyi miniszter) gyakorolta volna, így a közigazgatási bírákat és a közigazgatási törvényszékek elnökeit a miniszter nevezte volna ki és mentette volna fel, illetve az ilyen döntéseket megváltoztathatta volna.

Az ellenzék szerint ezzel egy új fideszes bíróság jött volna létre, és alapjaiban kérdőjeleződött meg a bíróság függetlensége a végrehajtó hatalomtól, hiszen a kormányzat így befolyást szerezhetett volna a gyakran politikailag is jelentős ügyek elbírálásába. A kormány szerint nem állt fent ilyen veszély.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete idén márciusban azt állapította meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények  nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat. A testület ugyanakkor azt elismerte, hogy  az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása.

A kritikák hatására a törvényt áprilisban egyszer már módosították. Ez a módosítás alapvetően a bírói függetlenségre adott garanciákat, és a Velencei Bizottság kifogásaira reagált. A nyárra egy olyan jogszabály-módosító csomagot terveztek, amely az új közigazgatási bíróságok hatásköréről rendelkezett volna.  

Gazdaságvédelmi csomag 13+1 pontban 

A Kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter adócsökkentéseket is tartalmazó, 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi csomagot jelentett be Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki Kormányinfón. Miután várhatóan a világgazdaság és Európa gazdasága is lassulni fog, a  kormány ezekkel az intézkedésekkel szeretné megvédeni az eddig elért eredményeket. A cél, hogy 2 százalékponttal az uniós átlag felett maradjon a magyar növekedés.  Erről részletes cikkünket itt olvashatja.  

A Fidesz nyerte az Európai Néppárt tagpártjainak versenyét

Gulyás Gergely az EP-választások után köszönetet mondott a választóknak, és gratulált minden megválasztott EP-képviselőnek. Mint mondta, a Fidesz-KDNP iránti bizalom mértéke 3 százalékkal növekedett a tavalyi országgyűlési választások óta. A Fidesz-KDNP 56 százalékos támogatottsága Európa rekordnak tekinthető, ennél csak a máltai kormánypárt ért el jobb eredményt. Az Európai Néppárt tagpártjainak versenyében viszont a Fidesz a legerősebb. A választóktól kapott felhatalmazás alapján csak olyan vezetőket támogatnak Európában, akik bevándorlásellenesek és és a keresztény kultúra védelmét részesítik előnyben, mondta Gulyás Gergely.

Mint már korábban közölték, nem támogatják sem a néppárti Manfred Weber, sem a szocialista Frans Timmermans jelöltségét az Európai Bizottság élére. Gulyás azt mondta, Weber megsértette a magyar választókat és maga kérte, hogy a Fidesz ne támogassa. A miniszter Timmermansról azt mondta: ahogy Magyarországon mindent megtettek, hogy Soros György ne alakíthasson kormányt, úgy Európában is mindent megtesznek ez ellen. Ragaszkodnak a lisszaboni szerződéshez, amely szerint a jelölés joga az állam- és kormányfőké. Más jelölteket szívesen megfontolnak. A magyar kormány szerint olyan vezetőre van szükség az Európai Bizottság élén, aki alkalmas erre, és van kormányzati tapasztalata, ahogy a Bizottság és a Tanács korábbi vezetőinek. 

A Fidesz képviselői az Európai Néppárt frakciójába ülnek be

Az EP-választások után a Fidesz képviselői az Európai Néppárt frakciójába ülnek be, "amíg az Néppárt tagjai vagyunk, addig oda ülünk" - mondta Gulyás Gergely. A miniszter több olyan kérdést kapott, hogy mennyi az esélye, hogy a Fidesz a Néppárton belül marad, de Gulyás ilyen feltételezésekbe nem akart belemenni.  Olyan kérdést is kapott, hogy milyen viszonyban lesz a Fidesz Matteo Salvinivel, aki áprilisban új frakciót között létre az EP-ben. Gulyás azt monda: csekély esélyét látják a frakciószövetségnek, ehhez nemcsak nekik, de Salvininek is változnia kell,  a frakcióban pedig olyan pártok is vannak, akikkel a Fidesz nem tud szövetséget elképzelni. Gulyás ugyanakkor azt mondta: ők a Néppárt tagjaiként elutasítják azt az EU-ban divattá vált magatartást, ami nem adja meg a tiszteletet komoly támogatottságot kapott, de más nézeteket képviselő politikusoknak. A demokratikus legitimációnak tiszteletet kell eredményeznie, mondta. A Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése után elhangzott, hogy egy három tagú bölcsek tanácsa érkezik Budapestre. Orbán Viktor nyitott a találkozóra, de ennek még nincs konkrét időpontja, mondta Gulyás.   

Június 23. után lesz új igazságügyi miniszter, kormányátalakítás nem várható

Az EP-választások után Trócsányi László igazságügyi miniszter brüsszeli EP-képviselő lesz. A héten a miniszterelnök négyszemközt is beszélt Trócsányi Lászlóval, aki június 23-án távozik hivatalából. Ezután lesz az országnak új igazságügyi minisztere, mondta Gulyás Gergely. Arra a kérdésre, hogy várható-e egyéb kormányátalakítás, például Kásler Miklós vagy a megbízatást elvileg a ciklus közepéig vállaló Pintér Sándor távozása, Gulyás Gergely határozott nemmel felelt. 

A kormány a Handó Tünde által kezdeményezett módosításokat sem támogatja

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke módosító javaslatokat tett a közigazgatási bíráskodás megújításával összefüggő salátatörvény-tervezethez, amelyben a bíróságok igazgatási vezetője nemcsak saját korábbi törvénysértéseit legalizáltatná visszamenőleg, de a jogalkotóval törvénybe íratná azt is, hogy ne lehessen perelni. Ezt a javaslatot élesen ellenezte a Handó felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT). Gulyás Gergely kijelentette: a bírósági szervezetrendszerre vonatkozó rendelkezések tökéletesíthetők lennének ugyan az elmúlt 6-7 év tapasztalatai alapján, ám minden idevágó tervüket olyan ellenszenvvel szemlélik kívülről, ami miatt változtatásról most nem lehet szó: "Nem nyúlnék hozzá, úgy jó, ahogy van".  Bővebben>>>

Nem a kormány, hanem az MTA változtatta meg a céljait

A magyar kormány kezdettől azt képviseli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata ne az Akadémia felügyelete alatt álljon, mondta Gulyás Gergely. Korábban született egy kompromisszumos szándéknyilatkozat Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök között. Ettől a szándéknyilatkozattól nem a kormány, hanem az MTA tért el, miután az Akadémia elnökével kötött megállapodását az MTA közgyűlése nem szavazta meg,  mondta Gulyás. Sajnálatos, hogy a megállapodást Lovász László nem tudta keresztülvinni a testületen. A kormány legkésőbb kedden nyújtja be azt atörvénymódosító javaslatot, amely a 15 kutatóintézetet kiszervezné egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelynek irányításában meghatározó befolyása lenne a kormánynak.  

Szigorú vizsgálat lesz a hajóbaleset után

A szerda esti dunai hajóbaleset után Gulyás Gergely külön is részvétét nyilvánította az elhunytak családjának és a koreai népnek. Korábban megtette ezt Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő is. A katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség összehangoltan léptek fel, a kormány a legszigorúbb vizsgálatot kérte, mondta Gulyás Gergely. Dél-Koreából egy 20 fős vízibalesetekre szakosodott csoport érkezik Budapestre a dél-koreai külügyminiszterrel. Pintér Sándor csütörtök reggel fogadta a dél-koreai nagykövetet.